Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-09 / 2. szám

egyedül az áll legközelebb mindegyikünkhöz és mindnyájunkkal közös; egyedül az olvasható mijMienkUöl, és nem hamisíttathatikaz eretnekek­töt Dfe a1 legSJbb ismeret Istennek szeretete, és egyedül ez azt mit az ember sajátjából adhat Is­tennek * Nem volna nehéz ezekből kivonni az irányt, mellyet mind azon férfiak követtek , kik igaz bi­zodalommal az Istenben és keresztyén, mély alá­zattal fogtak reformatori müvekhez. Azonban, hogy minden reformatori kísérleteket, mellyek egy időben különféle helyeken történtek, jobban megérthessünk, vessünk egy átfutó pillanatot a' római egyháznak akkori alakjára. A' kalholicismusnak mind törzsökében, mind ágaiban roppant épülete olly lelkesedés szüle­ménye volt, melly rögtön akarván kiszabadulni a' természet bilincsei alól, azokat, ha le nem győzheti, megvetendőknek kiáltja. De idővel min­den lelkesedés kialszik, a' természet vissza ki­vánja jogait; 's e' szerint mind azon lemondások, azon önkinzások és keresztre feszítései a' test­nek, elvesztik komoly jelentésöket. Némellyek sem az egyház, sem a1 természettörvénynek szent szavaival nem gondolván, mindent, a' mi szent, lábbal gázolva, természet elleni élvezet­ben keresének kárpótlást, mig mások kényszerít­vén és megfeszítvén magokat, vagy minden ér­zékeikben eltompultak vagy elcsüggedtek. On­nan van, hogy minden egyházi intézetek mindin­kább sülyedésnek indultak; a' szellem azonban mindig újra szülte magát, és így a' szellem hala­dásának szükségképen ellentétbe kellett jöni az egyház megállapodott formáival. Azonban a' tu­domány tulhaladá a' hierarchiát, az egyház visz­szaélései elérték legtulzóbb szélsöségöket. Fáj­dalmasan elérte azt az egyház, és a' 1* e f o r m a­tio ecclesiae in capite et membr is mind­inkább elismerve lön. — Hogy könnyebben tájé­kozhassuk magunkat a' reformi mozgalmakban, legczélszerübben Hasét követvén, három pártot különböztethetünk meg : 1-ör. A' múlt korszakból ide ér ö e 1-I en z é k e t, mellynek ellenséges elemei az egy­háztól nagy részint megsemmisíttettek, mig az, mi igaz volt bennök, a' két másik pártba általment. 2-or. Olly egyházi tanítók, kik mé­lyen meghatva a' kalholicismus szel­lemétől, azt annak saját értelme és törvénye szerint eredeti jelenté­kenységére akarják visszavinni. 3-or. Azok, kik a' közös reformon a1 szokott uton és módon elcsügged­v é n, ön fej ök szerint kezdték aztmeg, és e gy ered eti, de a' k é s öbbi egy há z­tól eltévesztett vallás sejdítésében nem késtek elszakadni az akkori katholica egyháztól. De mind ezen irá­nyok egymásba átmenvén, sokféle színezetet öltenek. 1) A' multkorszakbólideérö ellenzék. A' Friesek egy törzse S t e d i n g tájékában a' Weser partján megtartotta még a' régi sza­badság szeretetét, elrontotta a' várakat, mely­lyekkeí az oldenburgi gróf földüket fenyegette, megtagadták a' tizedet, mellyet a' brémai érsek kívánt tölökés daczoltak átkával. Ezen ellen leg­inkább M a r b u r g i Konrád, gyakoroltatta az inquisitori szigort (Godefridus Mon. S. Panta­leonis ad ann. 1234). Fuerunt Stagingi populi in confmio Frisiae et Savoniae [siti, paludibus inviis et fluminibus circumcincti, qui pro suis excessi­bus et subtractionibus decimarum multis annis excommunicati, contemtores clavium ecclesiae sunt inventi. Qui cum essentviri strenui, vicinos populos, immo et Comites et Episcopos bello pluries sunt aggressi, saepe victores , raro victi. Ob quam causam auctoritate papali verbum cru­cis contra eos fűit per multas dioeceses praedi­catum. — Körülbei ö l 40 évig harczoltak grófok és püspökök ezen kis nép ellen, melly a' szabad­ság bátor önérzete és mocsarai által biztosítva volt. Eretnekségök egyátalában nem állt egy bé­ka imadásában, mint Romában híresztelték. (Man­si. XXIII, p. 323). Dum novitius in ea quisquam recipitur, et perditorum primitus scholas intrat, apparet ei species quaeclam ranae, quam bullonem consueverunt aliqui nominare : hanc quidam a posterioribus, el quidam in ore damnabiliter osculantes , lingvain bestiae intra ora sua reci­piunt, et salivam. Haec apparet interdum in de­bita quantitate, et quandoque in modum anseris vei anatis, plerumque sturni etiarn quantitatem assumit. Demum novitio procedenti occurrit miri palloris homo. nigerrimos habens oculos, adeo extenuatus et macer, quod consumtis carnibus sola cutis relicta videtur ossibus superducta: hunc novitius osculatur el sentit frigidum sicul glaciem et post osculum catholicae fidei memória de ipsius corde totaliler evanescit. — Sokkal ve­szedelmesebb volt ez az egyháznak, mint egy béka imádása lehetett volna: mert ezeknek har­cza volt a' legelső diadalmas megtámadása a" nemességnek és a' papságnak. IX Gergely ke­resztes háborút indított ellenök, és elvesztek, szent ügyökért harczolván 1204. Azon tartós háborúba a' pápa és a' Hohensl auífi család közölt egyik felekezetök 1248. a1 pápát eretneknek mondta és a' papságot romlottságaért minden ha­talomtól megfosztottnak nyilvánította. Hanem ez­után elenyésztek a' Hohenstaufeni család kiirta­tásával. Midőn Aristoteles bölcsészete különösen Avi­cenna (Ibu Sina -+- 1036) által újra felvirág­zott, és különösen A lgaze lben nagyon sok új

Next

/
Oldalképek
Tartalom