Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-05 / 10. szám

végezni akaró növendékkel 5 éves pályát futtat meg, teendői elrendezéséről szólok. Mind az öt latin iskolabeiiek többnyire mindenütt egy terembe járván : némelly tudományok, mint történet-, ásvány-, növény- 's természet 'steff. tan, ne mind adassanak elö minden évben, és ne külön-külön minden osztálynak; mert így belölök olly keveset lehet tanítni öt osztály tanítása mellett, hogy semminek is beillenék: hanem közölök egyik egy, másik más évben, 's a' terem minden hallgatóinak, mind az öt osztálynak taníttassék. így az ugyanazon terembe öt évig járó növendék, 5 év leforgása alatt, az 5 latin iskolára tett minden tudományt hallgathatja, ugyanazon tudomány 4—5 év leforgása után kerülvén ismét vissza, — ide nem értvén a' számtant és földrajzot, mellyek minden évben elöadandók. Ez utóbbi, t. i. a1

földrajz körül azonban hasonlólag olly eljárást óhajtanék, miszerint folytatólag 5 év alatt a' tanuló mind az új, mind az ó (történettani) földrajzon egészen végig mehessen. Ezen szinte leghasznosb tudomány tanítására pedig, melly eddig csak igen mellékes dolognak tartatott, és néhol csak közvizsgálat előtt két vagy három héttel vetetett elö, az eddiginél jóval több gondot óhajtanék fordíttatni. A' földrajzbani illendő jártasság, a' mellett, hogy az elmét nagyon világosítja 's vidítja, igen megkönnyíti a1

felsőbb tudományok nagy részébeni elöhaladást. A1

história, statistica 's politica tanulásáhozi vágyat mintegy maga után vonja a1

földrajzbani otthonosság. Nem állítom, hogy a' tudni vágyott, jeles írnokától, mint hallottam, illy formán : „tek. úr! mit kell az embernek leginkább tanulni, ha elő akar menni?" megkérdeztetett néhai nagy tudós Kölcsey, ezen rövid 's ismételt feleletében: „geographiat" ide czélzott volna : de hiszem, hogy rövid, 's mint mondám, ismételt felelete után vetett ezen szavaiban; „a1

többi aztán majd megjön" a' geographia tudásának igen nagy hatást 's nagy fontosságot tulajdonított. E' tudomány tanulására ennélfogva, mint fölebb mondám, fögond fordíttassék. Mi a1

számtant illeti: ha többet nem tehetne a1

tanító, legalább a' törtekkeli minden munkálatokban tegye nagyon jártasokká tanítványait. Ebből látható, hogy ugyanazon reál tudományt tanulná a1

hatodik és második latin iskolás, mi valóban nem igen látszik helyén lenni. Ezt azonban még is jobbnak tartom, mint a' külön-külön tanítást, mivel az a1

tanítót igen sokfelé vonja, 's lehetetlenségre, 8—9 tudomány egyszerre fölölelésére kényszeríti. Ide járul az is, hogy a' jó készületi második latin iskolás az ö erejét haladni látszó tudományt is, közvetítő levén a1

tanító közte és a' fentebb járó tudomány között, megértheti és sikeresen meg is tanulhatja. 2) Humanismus. a) Latin nyelvet illetőleg. Itt, jobbára, min 5 osztálynál külön magyaráztatnak a1

s classicusok. A' második és harmadik iskolásoknak ugyan együtt taníttathatik Cornelius Nepos olly formán, hogy nem válogatva, hanem egymás után minden imperatort fordítva, két éves pályájuk alatt e' remek irmodorú könyvön keresztül menjenek. Mi ha meg nem történnék : negyedik latin iskoláskorukban, rendes studiumaik mellett, a' nem végzetteket, nem fordíthatván az ezek tanítása alatt talán különben üres idejöket hasznosbra és szebbre, a1

szófüzéstanulókkal együtt tanulhatják. A' többi classicusok, mint Phaedrus, Caesar 'stb. az illető osztályoknak, nem történhetvén már itt az összehúzás erőltetés és zavar nélkül, külön rendesen magyaráztassanak. Ezek, különösen Cornelius magyarázása alkalmával fögond fordítandó az alany és állítmány kikeresésére, 's a' pontoknak, ha történetesen nem periodice volnának szerkesztve, a' körmondattan szabályai szerint — mikben az első évi szófüzöknek már elég jártasoknak kell lenni — majd egyszerű, majd összetett körmondatokká alakítására, kiegészítésére 's elnevezésére. Az illyen folytonos gyakorlás által, mi ugyan eleinte hoszszasnak tetszik, az van megnyerve, hogy a' tanuló gondolkozni 's fordításközben magán könnyítni tanul, 's ismeretes levén a' mondatok természetével, a' felsőbb osztályokban nem jár olly sok szóval, mint különben. Egy kérdés : mellyik az alany ? mellyik az állítmány ? egészen útba igazító. Továbbá szófüzési szabályok — mik röviden rendszeresen is taníttathatnak — alkalmaztassanak a' mondatokra. A' három, de főkép a' két felsőbb költészeti és szónoklati osztályban, a' nyelvészeti elemzésben, állásukkoz mérve, már elég jártassággal biró növendékek, a' szorosan költészeti és szónoklati tanulmányok mellett az illető classicusok : Ovid, Virgil, Horatz 's Cicero magyarázása alkalmakor, a' szóképek és szórokonsággal (trop. és synonim.) elég bőven ismertessenek meg, hogy így a' növendékek előtt az út a' classicusok helyes értésére lehetőleg megegyengettessék. Ezzel azonban nem azt akarom mondani, hogy a' classicus írók magyarázása alkalmával csak a' szófüzés szabályaira, mondatok természetére, szép phrasisokra, tropusok 's figurákra tétessék figyelmessé a' tanuló ; söt óhajtóm, hogy a' növendék a'fölvett müvek betűi alatt rejlő szellemtől megihlettessék; hogy a'jellemfestések 's a' történetekre tett bírálati észrevételek által az ifjúi fogékony kebel nemes lángra gyúljon, vagy hidegen forduljon el a1

megvetendötöl. Álljanak itt e' tekintetben tanácsadóul Chasles Philaréte tanárnak a' remek írók mikénti tanulására vonatkozó szavai : Au lieu d'admirer seulement les écrivains comme régulateurs du style et dictateurs de la phrase, c'est comme propagateurs de la civilisation universelle ^particuliére qu'il faut etudier ces homines biendotés, qúi ont reeu le pouvoir d'eveiller plus de Mmíni