Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-27 / 9. szám

Ha van ellenmondás a' ker. vallás 's egyéb tudományok közt, az vélekedésem szerint onnan van , mivel a1

természettan, melly a' vallás 's bölcselet közti kiegyenlítésül 's kibékítöül szolgálhatna, még kis korú, nagyon fejletlen. A'természettan igazi tárgya az ember. Mindent tanulunk, mi kivülöttünk van, csak azt nem, mi bennünk találtatik. Kutatjuk a1

föld bensejét, özönelőtti rétegeit és sorsát, vizsgáljuk virágait 's állatait India- 's Kaplandtól föl Grönlandig, kikandikálunk a' csillagok seregébe, csak az embert nem vesszük figyelemre. Azt nem tagadom, hogy ezt is eleget nem fejtettük 's bonczoltuk volna már, de nem késheggyel kell ám benne keresni a' valót ! Legyen az még olly igen kiköszörülve, mégsem bökheted azt, mit mi kutatunk, vele föl. Mi a' kés alá kerül, az csak műszer. A' való az emberben a' lélek munkássága, hatása 's tüneményei, mellyek a' test ébrenlétében, vagy altában tűnnek elő. Ezekben fekszik a' szellemvilágnak, a' jövőnek egyik nagy titka. Ezeknek vizsgálása 's fejtegetése adhatna szép elötudományt a' szellemiekről, vezethetne azon elöpitvarba, honnan a1

nagy istenbirodalom nagysága 's fönségébe kikandikálhatnánk. Az ember benseje a' legfőbb csillagásztorony, ide kell bezárkóznunk, 's itt vizsgálódnunk., hogy ebből mint ^ kis világból a' nagy világot az ő valódiságában ismerni tanuljuk. Jól érzék már a1

görögök, milly fontos tárgya a' tudománynak az ember, azért nevezék azt mikrokosrausnak, azért tartá Sokrates is a' bölcselet kezdetének a' magunkba lemélyedést's az ottani kutatást, a' yvuad-i aeavróv — ismerd meg magadat. De most a1

benső ember majd egészen feledékenységbe ment. Kivált a' jelen korban az úgynevezett realtudományok fölvirágzásával egyesek ,'s álladalmak legfőbb törekvése az, hogy a' nevendékekből a' polgári társaságnak minél hasznosabb tagok, tudósak, művészek, kereskedők, ügyes földmüvelök képeztessenek. 'S be nem volna esze, ki ennek szi-1 véből nem örülne í Hanem ha csak ennél maradunk, ugy neveltetésünk félszegü lesz, ugy csak egyedül e' földvilág, földélet számára képeztetünk ki. A' nevelés föladatának kell lenni, az embert mint kettős világ polgárát tekinteni, 's mint illyent, e' jelen életre is minden szükséges ismerettel ellátni, de a' jövőre is függeszteni szemeit, 's annak bizonyos reményét megerősíteni kebelében, hogy midőn e' földi társaságban él, ugyanakkor már a' jövőben is, már mint az örök istenbirodalomba beirt tag, éljen. Ha miben tévelygek, azt nekem valaki szépen fülembe súgja, megköszönöm ; ha megdorgál, még ezt is elszivelem; de ha nagyon megmos vagy czibál, már ezért megharagszom. Rajcsányi János. Az egyházszerkezet a' porosz fözsinaton. IV. rész. (Vége.) Fö zsinat. 31 -dik tétel: A' főzsínat tagjai : 1) a' consistoriumok elnökei; 2) a' fősuptendensek; 3) a' négy udvari pap: 4) három pap's 3 világi minden tartományból, kiket köréből a' tartományi zsinat választ; 5) egy istenészeti 's egy jogtani kartag az ország összes egyetemei részéről föntebb kijelelt módon. — Végzés: A' 2-ik ponthoz ez jő : és helyetteseik. — A' 3-ik pont ö fels. a' király külön intézkedésére bízatott. — Az 5—ik pontban : az ország mindenik egyeteme részéről. — 6) Az iskolai kar két képviselője, egyik a' tudományos, másik a' népiskolák részéről. Legnagyobb megütközést okozott e' tételben a' 3-ik pont, melly a' 4 udvari papot, azaz, a' berlini udvari és székesegyházi papokat született tagjaiul jeleié ki minden fözsinatnak. A' gyöngédség mellett, mellyel épen e' pont vala szóba hozandó, ámbár hárman az itt érintett egyházi méltóságviselök közöl hosszabb vagy rövidebb idő óta elvoltak a' gyűlésből 's e' tanácskozás kezdete előtt a' negyedik is eltávozott, mindjárt az első szónok köszönetet érdemelt, hogy elvi ellenkezését e' választmányi indítványnyal igen finomul nyilvánítá. Megjegyzét. i., hogy neki ugy látszik, miszerint ezen összeállításból hiányzik valami, de kissé sok is van benne ; hiányzik benne az, hogy bizalmasan a' királyra bízatnék, miszerint e' vagy ama jeles férfit híja meg a' zsinatra, mi politikai testületek analógiájára megtörténhetnék; de kissé — kimondja nyíltan — soknak látja a' 4 udvari papot; a' jelen gyűlés bizonyosan örömmel látta körében e' hivatal mostani viselőit 's haszna volt jelenlétökből, de hol léteges intézkedés forog fen, személyiségek tekintetbe nem vehetők, hanem kérdeni kell, vala melly tagmi oknál fogva vetetik be a' létegbe 's ezt ö itt belátni nem képes; ama papok kir. bizalmú férfiak 's már mint ollyanok, bizonyosan igen tiszteletre méltók, de az ország összes egyházában nincs ollyan állásuk, hogy főzsinat tagjainak szükségkép kellene lenniök ; beléptükkel meg fog zavartatni a1

papok 's világiak számszerinti egyenlősége is, mire mindig volt ügyelet; javasolja tehát, hogy e' ponthagyassékki 's elfogadásával az intézkedésnek, mellyet előbb hiányzónak mondott, bizassék a' királyra, hogy ha jónak látja, egy vagy több udvari papot fözsinatra híjon meg, — Bármi jól kiszámítottnak látszott, is e' rés, mégis néhány tag, de a' kik az udvari papokat meghivatni nem akarták, és referens ellenzék azt, mennyiben az nekik az egyházi képviselet minden elvével ellenkezni 's a' fejdelmet csak zavarokba bonyolítani látszék; egy másik indítványt, hogy a' főconsistorium 4 világi tagja hivassék meg, mi helyreállítaná az egyenlőséget, referens szinte nem pártolt, mert a' főconsistorium felöl 9 *