Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-20 / 8. szám

ElTlálí ÉS ítlIUl LAP. 8. szám. Hetedik évi folyamat. Február 20. 1848. Wo das Wort Gottes verstanden wird, da bcssert es den Menschen, \vo cs aber nicht verstanden wird, da árgert es den Menschen. Luther. TARTALOM : Mi árta leginkább a1 keresztyén vallás hitele 's tekintélyének? — Az egyházszerkezet a' porosz fo­zsinaton. — Észrevétel a' dunántúli ref. egyházkerület határozatára. Dömjén Ferenc z. — Irodalom: Em­lékszavak.— Ve gyes közi emények. — Levelezés. Mi árta leginkább a' keresztyén vallás hitele 's te­kintélyének? Én. Szolgálhatok önnek egy bibliával? A. Ne boszontson! száz bibliánál is többet tudok. B. Ezek a' papok mindig csak bibliával gyö­törnék az embert. C. Pedig fele sem igaz, mi benne van. Én. Olvasta ön? C. Majd még arra vesztegetem időmet! Elég az hozzá, hallom, mit beszélnek a' mennyország-, pokol-, föltámadás és Krisztusi csudákról, miket okos, tanult ember nem hihet. En. No szépen vagyunk! ajánlom magam. Nyitányul Én. Hogv a' ker. anyaszentegyház, habár számra nevelkedik is, kivált Oceaniában, de erőre, ér­tékre nézve fogy, ezt tagadni nem lehet. Nem­csak nálunk, külországokban is elég a' panasz a' nagy hidegség, hitetlenség 's ezekből származó erkölcstelenség miatt, mellyek az anyaszentegy­házat a' véres háborúknál is jobban pusztítják. Ragályként terjed mindenfelé azon hit, hogy a' ker. vallás nem kielégítő, csak együgyü népnek való, sokat kellene benne reformálni; hogy nincs sem Mennyország, sem pokol; hogy mit Krisz­tusról beszélnek, az nagyobbrészint csak monda, 's terjed ezen gonosz hittel a1 bünöktőli nem ir­tózás. Ez nem nagyítás. Menjünk ki csak a' tem­plomon, vagy hivatalos szobákon kivül, 's ke­veredjünk az élet hullámos tengerébe, a' nagyok és kicsinyek, tanultak és tudatlanok, mulatók és munkásak, gazdák és cselédek körébe 's lessük meg, mit hisznek, beszélnek, cselekednek, milly életet követnek ott, bizonyosan meg fogunk győ­ződni a' felöl, hogy azon panasz nem oknélküli. Ki vallását szereti, lehetetlen, hogy gyakran ne tűnődjék azon, mi lehet ennek oka ? honnan van, hogy Krisztus tábora olly igen hidegszik, gyengül, tanával oilv sokan nem tudnak megelé­gülni, abban annyi kivetnivalót találnak? talán csakugyan van abban, mi az okossággal, mivelt­séggel össze nem férhetvén, idegenít, vissza­taszít ? Ki mit tud, mondja el, én is elmondom a' ma­gamét. Én a' ker. vallássali elégületlenség, 's az at­tóii elpártolás föokát a' szentirat hitele s tekin­télyének sülyedésében látom. A' biblia nem olly valami, mint némellyek gondolják, mellyet csak amúgy könnyen, minden káros következés nél­kül el lehetne dobni- Ollv szorosan összefügg az a' ker. vallással, mint forrás a' folyóval. Abból ismerhetjük meg ennek mind eredetét, mind fog­lalatját. Arról kell előbb ítéletet hoznunk,'s csak azután határozhatunk e' fölött is. Ki milJyen vé­leménvnyel van az iránt, ollyannal k.ell.kn: i > ez li'uiii Ha annak hitelességét kérdésbe hoz­zuk, ennek hitelessége felöl is kételkednünk kell. Soha nem idegenült el a' ker. vallástól, ki a'bib­liát is tiszteié. Már most kérdezzük, ha föntartatott-e a' szentirat hitele 's tekintélye ? mondjuk ki nyíl­tan : nem. Iskoláinkban többnyire csak annak kri­tizálásával foglalkozunk, ott mindent tanulunk, csak annak mélyébe lehatni, isteniségét átlátni nem. Mire az életbe kilépünk, vagy egész hábo­rúba keveredünk avval, vagy csak töredékével birunk az irántai tiszteletnek, vagy pedig Strauss és Bruno Baurként az egész csakmythusszá vá­lik előttünk. Ki ne tudná, milly nagy befolyásuk van az is­kolának 's könyveknek az életre ?Mit ott hallunk, az nem marad csupán köztünk , kik azt halljuk, hanem velünk együtt kijö onnan a' közéletbe is, ha máskép nem is, negatíve. Mert ki onnan hi­deg kebellel lép ki, az azon körben, hová a' gond­viselés által rendeltetik, hallgató hideg önvise­letével is olthatja a' vallásosság tüzét. A' köny­vek pedig, épen a' kíváncsiságot gerjesztők, tudjuk, millv gyorsan terjesztik a' magokban fog­lalt eszméket az olvasni-szeretök, 's ezek által az olvasással nem foglalkozók közt is. Az úrtól, tanulttól hallja az inas, hajdú, ezektől a' közem­ber mind azt, mit vallanak a' fensöbb körökben. Így a' legutolsó pór is hamar megtudhatja, mi­ként tekintik az elsőbbek a' szentiratot , 's ha 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom