Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-13 / 7. szám

újraválaszthatósága melleit szükségtelennek; ez iránti határozat tehát kihagyatott. (Folyt, köv.) Vélemény. Ezen lapoknak idei 4-ik számában egy alkalmi ötlet szülte „Monda és Kérdés" czimü, szerény czikkecske közöltetett; mert, ha a' legkeresztyénebb, a' francziák királyának országlása, a' 36 millió r. katholikusok közt lakó, 4 millió protestánsok egyházi szükségeire évenkinti, rendezett segedelmezéssel járul, miért nem lehetne a' 3 millió magyar protestánsoknak is, 6 millió r. katholikusok irányában, illyesmiröl eszmélkedni? mert, ha találkoznak protestánsok, kik országos segedelmezésért országos felügyelést cserébe elfogadnának, lehetnek , kik autonomiájokból, semmi áron nem áldoznának; — tehát e' tárgy feletti békés és illedelmes vitatkozások feleslegesek talán nem lennének. A1

„Religio és Nevelés" csak hamar lóra ült, 's a' pár sorból álló, szerinte, — meglehet, — rosxul férczeit 's összefüggés nélküli mese ellen, ez idei 8-ik számának, majd csaknem három negyed rész hasábjaiban olly drasticus modorban kel ki, melly itt-ott rágalomnak is beillenék, — 's elkeseredés-szülte kifakadásaiban harczot, polgári háborút, zsákmányt, elfoglalásokat 's tudja Isten, mit nem összehabar; — kár mérgelődni! Korunknak fegyverei az okszerű meggyőződés, és ha valami általános meggyőződéssé vált, nincs erőhatalom, melly a' kor kivánatainak ellentállhatna. Ha X. Leo pápa, ugy mint a' nálánál sokkal eszélyesebb IX. Pius cselekszik, kora kivánatait felkarolja és a' szükségesnek elismert reformatiónak, in capite et membris, makacsul ellen nem szegül, hihetőleg 100 millió keresztyén nem emancipálja magát a' római tiara mindenhatósága alul. Hiába uraim! a' concessiok korszaka beköszöntött, 's akárhogy dúl fúl a' „Religio és Nevelés," már országgyűlésen nemcsak megpendítve , de egyenesen ki lön mondva : hogy a' tömérdek papi jószágok, mellyek a'várak fentartására ugy is már megadóztatvák, álladalmi javak, 's ha igaz, hogy a' mult a1

jövendőnek szülőanyja, képzelhető, hogy az, mi más nemzeteknél már megtörtént, nálunk is be fog következni, 's eme vélemény törvénynyé emeltetni. Akkor, — a1

mikor, — vagy a' győri káptalannak mult országgyűlési követe Wurda nyilatkozatakint, mindenik vallás szabadon a' világi halalomtól, függetlenül fog mozoghatni a' maga körében, azaz, mindenik felekezet maga fogja fizetni papjait, püspökjeit, a' mint birja; — vagy az álladalom fogja kellő felügyelés és ellenörködés mellett, mindenik egyháznak szükségeit köz pénztárból fedezni. A' „Monda és Kérdés" nemcsak vallási protestáns , hanem magyar polgári szempontból is, az utóbbit óhajtaná, mert megtörhetlen meggyőződése : hogy minden világi hatalomnak legszentebb kötelessége erényes polgárokat nevelni, erény pedig vallásosság nélkül, szappanbuborék. — Ha olly szerencsés e' részben a' „Religio és Nevelés" nézeteivel találkozni, miről csak kételkedni is bűnnek tartaná; — szükségképen katholikusoknak, protestánsoknak egyesitett erővel a?

közös czél felé törekedniök kellend; és miután a' vis unita fortior, kár olly fejtegetések ellen pattogni, mellyek in ultima analysi, a' katholicusok érdekeivel sem ellenkezendenek. A' „Religio és Nevelés" a' „Mondának" azon kérdésére: Vájjon a' r. katholikus egyház birna-e annyi önmegtagadással, szent István királytól öröklött, vagy ha jobban tetszik, kapott, tömérdek javadalmainak egy kis részecskéjét, a' protestáns egyháznak, ha követelné, testvéri szeretetből átengedni ? nemmel felel; — tehát nem. Szabadjon már most, a1

„Mondának" másik kérdésére : vájjon, ha a1

dolog biróság elébe kerülne , reménylhetne-e a1

protestáns egyház kedvező Ítéletet? igénytelen véleményt mondani; — de ne haragudjunk, csak véleményt, melly, miután honunkban a' pereknek kimenetele anynyira kétséges, hogy már köz példabeszéddé vált, „jobb sovány egyesség, kövér pernél," — csalhatatlanságra számot nem tart. Nem említtetik a1

méltányosság, a' természeti örökigazság, — nem a' honfitársak között lenni kellő szeretet, melly nem tűrheti, hogy a' közösen szerzett, közös vérrel megtartott 's ázlatott földből, — mellynek gyümölcsei, magának a' „Religio és Nevelésnek" vallomása szerint, olly dúsak, hogy az öregebb testvérnek minden szükségeit nemcsak bőven fedezik, hanem a' feleslegből már kincsek is halomra gyűjtettek, — az ifjabb testvérnek annyi se jusson osztalékul, hová fejét lehajthassa ; — a' politikai tekintetek sem hozatnak fel, mellyek csakugyan megkívánnák, hogy a1

protestánsoknak jutandó segedelmezéssel az országlás magának a' protestáns ügyekre, az eddiginél nagyobb befolyást szerezzen, hanem magának szent István király törvényeire, mellyekre a1

„Religio és Nevelés" is hivatkozik, állapíttatik a' győzedelmi remény. És ugyan : 1-ör. Szent István király, noha Rómából kapta koronáját, noha már akkoron a1

keresztyénség görög és római katholikusokra szakadt, első törvénykönyvének 1-sö czikkjét, a' r. katholikus egyház világi javadalmainak föpalládiumát nem irta de fide Romano Catholica, — hanem csak de fi,de Catholica ; — következik ebből, hogy bölcseségében a1

nem római katholikus keresztyéneket nem kárhoztatta. 2-or. Hogy Szent István király nem kirekesztöleg a' római katholicismust, hanem átaljában a1