Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-05-29 / 22. szám
lanult. Visszajővén, lelt tokaji pappá, 1623-ban pedig Patakra hozatott második papnak. Sz. Molnár Albert a1 Galvinus institutiójának magyar kiadásában igy emlékezik róla : a" kik Sáros-Patakról Súri Mihály és Szepsi Dényés Pál prédikátor uramnak kegyes intésekből keresztyéni collectát küldöttek 'sa't. A* város jegyzökönyve szerint, még 1626-ban pataki pap volt. Többet róla nem tudunk. Pataki Fűsűs János. Született Patakon, hol is iskoláit végezvén , 1616-ban Heidelbergába, 1617-ben pedig Márpurgba ment. Haza-térvén, 1622. táján ungvári, 1626. táján pedig pataki pappá lett. Már 1629-ben szatmárnémetii prédikátor volt. Nyomatott munkái: Positiones Physicae de plementis ingenere. Heidelb. 1617 Disputatio Metaphysica sub praesidio Rod. Goclenii habita Marpurgi d. 17. decemb. 1617. Királyok tüköré. Bártfa 1626. Er. olly nagybecsű munka volt, hogy hajdau, elfogyván a' nyomatott példányok, sokan le is irták. Bakai György. Volt pataki második pap 1629— 1636-ig, a' mint a' megye matriculája mutatja. Károli István. Először zombori iskolatanító volt, majd akadémiára ment, honnan visszatérvén, néhány évekig pataki harmadik pap, és mint ily— lyenröl van emlékezet az egyházmegye matriculájában 1629—32 és 33 esztendőben. Bakai Benedek. Német- és Angol-országokat megjárván, lett elsőben kassai collega, majd 1630-ban I. Rákóczi György pataki professorrá tette, "s ugyanazon időtől fogva papságot is viselt, még pedig, minthogy még akkor Súri Mihály első, Bakai György második és Károli István harmadik pap éltek : ugy látszik, hogy ő az elgyengült első pap segéde volt. Meghalt 1633.19.febr. Tolnai Pap István, veszprémi esperes Tolnai Pap István fia. Tanult Patakon 1617-ig, innen lett b.-keresztúri mesterré, onnan pedig Heidelbergába ment. 1622-ben tarczali káplánná; midőn pedig ugyanazon évben a' pataki főiskola oktatói pestisben mindnyájan elhaltak : 1623-ban professorrá lett, melly hivatalt 3 évekig egyedül viselte, és a' pestis miatt elpusztult iskolát ismét rendbeszedte. 1626-ban I. Rákóczi György udvari papjává, 1629-bén zemplini egyházmegye jegyzőjévé, 1630-ban pedig ugyanazon egyházmegye ülnökévé tétetett. Miután pedig /. Rákóczi György fcjedolemmé lett, és Súri Mihály meghalt 1632-ben : első pappá lett, mellyet 10 évekig viselt. Nevezetes versengés támadt közte és a' puritanus Tholnai D.János patakj professor közt, 1638-ban. Midőn az újhelyi zsinatban 1642. apr. 9-én elnökölne, gutaütésben meghalt és Patakra hozatván, nagy ünnepélylyel eltemettetett. Még 1789-ben megvolt sírköve, illy felírással: Hic jacet verbi Stephanus sub urna Tolnai custos Domini fídelis, Qvi repentina, placidaqva vitám Morte reclusit. Nyomatott munkái : t. A' Wittembergai Academiának az evangelica religióért számkivetést szevedö Csehökhez és Morvajákhoz küldetett vigasztalása, mellyet magyarul fordított Tolnay István , az Tek. és Nagyságos Rákóczi Györgynek, Erdélynek dicséretes fejedelmének udvari prédikátora. Fejérvár 1632. 2. Molnár Albert deák görög és magyar lexicona elibe írt dícsérövers. Heidelb. 1621, ,,Carmina Virgilium" 'sat. Szepsi Literáti Pál. Elsőben erdő-bényei iskolatanító volt, majd 1624-ben , Franeqverába ment. 1635—38-ig pataki második pap, a' midőn ment Zsadányba. Ardai Fekete Pál. 1638-tól pataki 3-ik pap volt, a' melly helyen Szepsi Pál elmenetele után is megmaradt, mert második papnak Tolnai Péter hozatott. Hanem már 1643. fogva, midőn mind az első, mind a' második pap meghalt, a' tractus matrikulájában második papnak iratik. — Innen Liszkára ment, a' mint hogy a' Tolnai János ellen tartatott zsinatban 1646. febr. 14. ugy jelent meg, mint liszkai pap. Tolnai Péter. Mielőtt Patakra jött volna, debreczeni prédikátor volt. Már 1639-ben pataki második pap volt 's mint illyen volt jelen Tolnai D. János profess. beigtatásán. Meghalt 1643.4. jun. Tartsai János. 1643-ben harmadik pap volt, de Patakon esztendőnél tovább nem lakott. Hová ment innen, egyenesen nem tudni, csak annyi vi -lágos, hogy 1648-ban debreczeni második pap volt. Veréczi Ferencz. Elsőben a' b. keresztúri particulában volt tanító, — majd 1634-ben a belgiumi főiskolákat látogatta meg, a1 honnan viszszatérvén, 1636-ban pataki professorrá, majd két év múlva tályai pappá, végre 1644-ben pataki főpappá lett. 1646-ban mind a' tokaji, mind a' szatmár-németü zsinatokon jelen volt, raellvek főkép az újító Tolnai János ellen tartattak. Az ö idejében, 1650-ben, nagy mozgalmak voltak a1 pataki egyházban, leginkább Medgyesi Pál, Lorántfi Susána fejdelemasszony udvari papjának izgatásából, ki azt sürgette, mind nyomatott munkájában, mind közönséges egyházi beszédeiben, hogy az eddigi szokástól eltérvén, az egyház ne a' papok, birák és városi tanács, hanem a* község közöl e' végre választott presbyterek állal igazgattassék. Ezen peres kérdésre a' liszkai részletes zsinat 1651-ben 23. jan. ezt határozta : De presbyterio consensus habitus : non alios nos agnoscere qvamJudices etSenatores oppidanosin Singulis Ecclesiis, caetera committenda Ecclesiasticae Syiodo. 1654-ben a* szomszéd Ujhelyben tartott halotti tanítás alkalmával szélütést kapván, két év múlva hivataláról lemondott. MeghaltPatakon 1660, jun. 12. A' gálszécsi 1656-iki zsinat végzéséből, több tudós férfiakkal együtt, egy liturgiát készített az úrvacsorájához, melly ki is nyomatott 1658. Patakon.
