Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-11 / 28. szám

gyakorlati tanulmányokból szóval és Írással, mellyek az intézetben taníttatnak. Az elbocsátan­dók 1 vagy kitűnő, II vagy jó, és III vagy ele­gendő osztályzatot kapnak. Az elsö-osztályuak tüstént népiskola-tanítói oklevelet kapnak, önálló alkalmazást nyerhetnek, a' II. és III. osztályúak pedig pusztán segédkedhetnek rendes tanító mel­lett, 's időnként viszszajönek az intézet alkalmazási vizsgálatára mindaddig,mig első vagy önálló alkal­mazási képességet és oklevelet nem kapnak. Illyen oklevél nélkül sem állandó, sem bizonyos éves ta­nítóságra senki az egyházkerületben nem mehet. Jegyzés. Ezen szoros ós fokozatos vizsgálat csak azokra alkalmaztatik, kik állandó tanítóságra szánták el magokat. Az ugy nevezett akadémiai promotióra menendök és a' segédek csak alkal­mazási vizsgálatot állanak ki, a' segédek kijelel -ten egyedül azon tanulmányokból, mellyek taní­tására hivatnak. 38. §. A népiskola-tanítók tova-képezése. Semmiben sincs örök megállapodás és végső ne- tovább (non plus ultra, ultima Thule) : annyival kevésbbévaneza' nevelés és oktatásban, kijelel­ten pedig az alsó iskolák tanmódszerében. Nincs semmi alapos elmélet szabályozó gyakorlat, és nincs biztos gyakorlat józan elmélet nélkül: any­nyival kevésbbé válhatnak el ezek egymástól a' nevelés és oktatásban, kijelölten pedig a' népis­kolák nevelése és tanításában. Ezért szükséges a' kibocsátolt tanítóknak mngukat tovább is ké­pezniöK, mi ugy történhetik meg: 1-ör. A' n. tiszt, esperességekben osztassanak el az iskolák ugy nevezett dekánságokra, jelesül legyen tiz iskolának, vagy köriílményszerüleg többnek vagy kevesebbnek a' hely távolához ké­pest, egy felügyelő körlelkésze = dékánja, ki az iskolákat bizonytalan időben körülményszeríileg meglátogassa. Ez fölteszi, hogyne legyen lelkész az egyházkerületben, ki legalább a' harmadik gyakorlati évet az intézetben nem töltötte. A' körlelkész időnként nevelési és oktatási eszme­cserére, a'nevelés és oktatás körében tapasztaltak előadására hívja össze a' fölügyelése alá bizott tanítókat's munkálkodásukról jegyzökönyvet ve­zettet. Ez a' n. tiszt, esperességi látogatást nem­csak ki nem zárja, sőt inkább azon igen sokat könnyít, a* mennyiben a' jegyzőkönyvet a' n. tiszt, esperes vagy esperesi gyűlés előkéri, róla tudomást vesz, a1 szükséghez képest rendelkezik. Atalán véve a'körlelkésznek a' feg j elemmel semmi dolga, — ez az esperességet illeti. 2) Legyen minden évben, íö'eg szünidő alkal­mával, egy minden dekánság vagy inkább ezek tanitóküldölteinek gyűlése a' népiskola-képezde igazgaló-elnöksége alatt azért, hogy mind az igazgató,illetőleg nevelés és oktatástan ir, a tudo­mány elöhaladásával s/.erze t es/inéit és tapasz­talatait a' kibocsátott níivendt kekkel közölje, ezek viszont mind saját, mind dekansá-i koreszméit és tapasztalatait közöljék a' gyakorlati nevelés és oktatás mezejéről. Igy igen szépen egyenlíttetik ki az elmélet a' gyakorlattal azon czélból, hogy a* népiskola-nevelés és oktatás, mint magasztos élőlény, folyvást haladjon és tökélyesedjék. Illyen tanítók önthetnek lelket a' Prot. Egyh. és Isk. Lap hasábjain látott népiskola-tervbe,melly ma­gában véve, miként Károlyi barátom is megjegyzi, merevény test. De hiszen ö is tudhatja és mindenki tudja, hogy minden terv magában véve holt, em­ber kell ahoz, hogy lélekkel létesítse. Az én tan­tervem lelke oktatástanomban eléggé le van téve, ezután lelkesíthetik azt a'tanítók. Azért idézget­tem mindenütt reá. Ez azonban itt kevés eltérés a tantervlöl. — A' leírtak szerint látom én felvirá­gozhatnak egyházkerületünkben, sőt körülmény­szeriileg az egész hazában, a' népnevelés és ok­tatás szent ügyét; minek foganításához semmi egyéb nem kívántatik, mint jó akarat és szilárd elhatározottság, mit adjon Isten mind azoknak, kiknek e' szent ügyhöz szólniok joguk is, de lel— kiösmeretes kötelességök is van! Adjon hasonlót a' méltóságos és főtisztelendő elnökség lelkese­déseikhez, hogy a1 legszentebb ügy létesítését ne csak ne akadályozzák, akár sziik particularismus, akár alacsony anyagi érdekek miatt: hanem szel­lemmel ölelvén a' szellemi ügyet, ennek minél előbb létet-adjanak! (Folyt, köve'kezik.) WargaJános. IRODALOM: „Alkalmibeszédek Her epei Gergely kolozs­vári ev. ref. paptól." Kolozsvárt özv. Barráné és Stein tulajdona1846.254 lap. Ára 1 ft. 30 kr.p.p. Mi erdélyiekül már hozzá vagyunk szokva, hogy ha az egyházi szónoklat mezején Herepei nevet hallunk, azonnal leveszszük kalapunkat. Herepei János, egyike azon három fényes csilla­goknak, mellyek, századunk elején, a' papi éke­senszólás zenitjén irányadólag állottak : (Szi­lágyi Ferencz, Herepei János, Hegedűs Sámuel'). Károly és Gergely a'nevezett atyának méltó fiai. Herepei Károly, miután a' halhatatlan Hegedűs nincsen többé, ma Erdélynek, kétségen kivül, első papja, 's van okunk reményleni, hogy mostani kedvező helyzetében (vízaknai pap) dolgozatait összeszedvén, derék öcscsének, egy remek mun­kában bátyja leend. Herepei Gergely kéz alatti alkalmi beszédei minden bírálaton felül vannak. Ö, mint Erdély leg­műveltebb közönségének egyik papja, hallgatói Igényeit sohasem téveszti el ugyan szem elől : azonban olly népszerűleg szól, hogy a' legtu­datlanabb falusi közönség is megértheti. Ez, né­zetem szerint, papságnak legnehezebb mester­sége 's épen azért sz. érdemeinek egyik legki­tűnőbb fénypontja. Sz. beszédeivel megezáfolta azon ha/ug véleményt,minthaa' inüveltés műve­letlen közönségek c.ölt különböző- szellemű és 28 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom