Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-23 / 21. szám

plebánosság háza.4' Barta Boldizsár pedig-, ki «zen szavakat idővel átvitte chronikájába, már parochialis háznak nevezi. A' zemplini egyház­megye matriculája is Tolnai Istvánt pataki ple­banusnak nevezi 1634. Turzó György nádor is a' sárosi lutheránus prédikátort plebanusnak mond­ja : „Reverendus vir Michael Zanserus Plebanus seu Concionator verbi Divini in Ecclesia Beati Jacobi de Saaros." Wagner. Dobai András. Nincs róla másutt emlékezet, ha­nem csak a' Heltai Gáspár énekeskönyvében, melly Kolozsvárott jött ki a' XVI-ik században. Ebben van egy ének, mellynek czíme: Az utolsó Ítéletről. Dobai András S.- Pataki Pásztor által szereztetett. „Az hatalmas Isten kiráiyoc királlyá És minden uraknak nagy hatalmas Ura 'sat. Lehetett ö második pap az öreg Kopácsi István esperes mellett 1554 körül, mettől és meddig ? kinyomozni nem lehet. Czeglédi Ferencz. Kopácsinak veje és az első vagy főpapságban utódja. Tanult Vittember­gában 1553—tói mintegy négy évig; innen haza­térvén, lett a' Bátori udvaripapja Ecseden, majd később Patakra hozatott professornak 1557-ben. a' mikor Kopácsi, öregsége miatt, a' professorsá­got letevén, csak a' papságot folytatta. 1562-ben első pappá levén, letette a' professorságol. Már 156ö-ban, minta' zemplini egyházmegye esperese, ugy volt jelen az Egri Lukács ellen tartatott kassai zsinaton. Ugyanazon év augustus 24 ére Patakra hirdetett zsinatot Egri Lukács, Blandrata György és Dávid Ferencz tévelygé­seik ellen. Meghalt Patakon 1590. után. Gazdag's magtalan ember levén, szabad udvarát, szőleit, földeit és malmát, a' s.-pataki egyházra hagyta, olly véggel, hogy szabad udvara és háza — mellynek kőkapuján mais olvasható: Ceglédi Fe­rencz 1590. — kórház legyen. Szabad birtoká­ban is volt az egyház mindezen javaknak 1671-ig, a' midőn Bátori Zsófia és fia Rákóczi Ferencz elfoglalván , a' jézusitáknak adták. Visszaadatta ezeket Tököli 1682 -ben, de négy év múlva ismét erösznkkal elfoglalták a' jesuiták, 's miután pedig ezek kiűzettek, az egyház több javaival együtt a' plébániához köttetlek. Sürgette ezen javak visz­szaadatásátaz egyház az 1712-iki országgyűlé­sen Zemplin megye által, de siker nélkül. Balsaráti Vít János bölcsészeti és orvostanár. Jaxit Anna taníttatta külföldön. Hazatérvén, lett « Perényi Gábor udvari orvosa, 's egyszersmind tanító a' helybeli főiskolában, mellynek az ura­ságtól szép jövedelmeket szerzett. Meghalván Perényi és két évvel utána özvegye Ország Ilona, papságra szentelte magát 's lett 1570-ben liszkai, 1571-ben pedig pataki pappá,'s ugy halt meg, mint Czeglédi mellett második pap 1575-ben *) Megjegyzendő, hogy a' sáros-pataki egyházban fö vagy első papon — pastor primarius— kivül, többnyire két papok voltak, pastor secundarius és tertiarius, duo collegae, Diaconi, Capellani — nevek alatt. H. L. április 7-én, a' melly nap még predikállott a* tem­plomban. Következő munkái mnradtak : De remediis pestis prophylacticis. 1564, A1 keresztyén vallás ágazatinak rövid summája 1571.8-0. Magyar chirurgia in mseto. Carmina varia latina. A' most említett papok idejében adta ki II. Maxi­milián Patak városa szabadalmát 1572. august. 21., mellynek 13 pontjában a' papok fizetés© ezen szókkal erősíttetik meg : ministris ecclcsiae ut proventus per condamPetrum et Gábrielem Pe­reni limitati concedantur, justum esse censemus. Ugyan csak Maximilian nemesítette meg Balsa­ráti Vit Jánost. Kassai Császár György. Tanult Vittembergában 1573 - 1577. Visszatérvén 1578-ban, lett a'pa­taki iskola rectorává, 's hihető, az akkori szokás szerint, második pappá is Balsaráti Vit helyébe. Legalább Skaricza Máté a' Szegedi István élet­írásában 1582-ben ezt mondja felőle : Patachini Georgius Caesar Cassovius idoneus sui Basilii Ma­gistri, Vitiqve doctoris successor, kik közöl Basi­lius oktató, Vitus pedig pap volt. Nem sokáig élt, a' minthogy Ujfalusi Imre debreczeni professor, midőn Szikszai Fabriczius Balázs — pataki ok­tató — diák-magyar lexiconát másod ízben ki­nyomatná Debreczenben 1597-ben, az élőbeszéd­ben ugy emlékezik róla : .,de vita tam excellen­tis viri (Basilii Fabricii Szikszovii) legipotest ora­tio tersa , Georgii Caesaris, etiam in Ecclesia Saros-Patakiensiin Christo anno 1586 obdormien­tis." — És így öt is ugy lehet nézni, mint Czeglédi papitársát 8 évekig, és az egyház akkori második papját. Pesthi Gáspár. Tanult Patakon Szikszai Fabri­czius Balázs alatt, Vittembergába ment 1578-ban, 's lelt olt a' magyar ifjak seniora. Visszatérvén Patakra, lett itt elsőben iskolalanító, majd pap is. Meghalt 1596.,a1 mint kitetszik ez Szikszai Fabri­czius Balázsmh, Ujfalusi Imre által 1597-ben ki­adott, nomonclaturájának előszavából : nomencla­tura haec subjecta est prelo seriptorio, consilio, ut existimo rara erudilione, et vitae integritate excellenlissimi viri Casparis Pesthini nuper apud vos cum ad clavum naviculae Chrisli sederet pie mortui" — hogy itt a' pataki egyházat érti, mu­tatja az, hogy ezen előbeszéd Kralskai Demeter akkori pataki professorhoz íratott. Tolnai Fabriczius Tamás. Tanult Vittember­gában 1581 —1585-ig. 1590. körül pataki pap volt. Nagy kedvességü férfi és Szenczi Molnár Albertnek, a' mint Bod Péter megjegyzi, különös jóakarója, kit mindenkép igyekezett a'pataki pro­fessorságra meghívatni, de szándékában meggá­tolta a' halál 1599-ben Kik lehettek utódi egész 1608-ig, nem tudni. Lehet, hogy Vásárhelyi Mó­ses és Vásárhelyi János akkori oktatók , bár, a* mint a1 példák mutatják, a' professorok csak al­sóbb vagy kis papok voltak, a' főpap pedig, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom