Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-23 / 21. szám

S. SE. György a' gyűlés helye. Zaboldnak nincs sem hegyen épült vára, sem termő sava; épen így Körös-Patakon és Miklóst áron semmi nagymesterségü várak. A* székelyek főkapitánya ma nem lakhatik Udvarhelyen, mert e* hivatal többé nem létezik. Keresztúr, Bardocz hegygyei bővelkedik ugyan, de sóval Parajd, mellyröl szerző nem emlékezik. 1. 9. Fel- Vincz mezőváros, deKocsdrd, Bágyon csak falvak. 1. 10. Brassóban nincs vashámor. Megyés temploma térhelyt fekszik a' városban, nem nagy halmon. A' rudnai sóbányáról semmit sem tudunk. 8. a. t. De még ezen apróságokból nem csinálnánk ollyan sokat, ha polgári állapotunk egész formájából ki nem lenne vetkeztetve. Lássuk csak a1

miket állít szerző: I. 11. 3. §. Nem igaz, hogy ,,nz ország tagjai rangjokra nézve papok, mágnások, köznemesek, és kir. polgárok," — mert Erdélyben a' papság nem országos rang, és a1

mágnások egy G. és B. üres czímen hívül, semmi jogbeli különbséggel sem birnak a?

t. czimü köznemesség felett. 5. §. Sz. szerint ,,az ország gyűlése felső és alsó táblára osztatik. A felső táblánál ül a1

kir. kormányszék, a" praelalusok, grófok, és báróké Nesze neked , Erdély ! ha magadat nevezetesebbé nem tudod tenni, a'Iíis-tükör collega szépen kiállít tégedet táblákkal a la Magyarország. No de hagyjuk itt szerzőt a' maga boldog tudatlanságába I hiszen Erdélynek most úgyis országgyűlése levén, ha akarja, könnyen megtanulhatja állásunkat; nekünk legyen elég kijelelni e1

legóriásibb botlását. „Mind a1

két táblának feje a' királyi biztos"— teszi még a' felebbiek után sz., hogy az ember essék gondolkozóba, vájjon egy fővel két testület hogy élhet egyszerre ? 6. §. Az udvari canczellária szerkezelét mi más-alakunak tudjuk. 7. §. Huszonegy főkormányszéki tanácsost itt hallunk legelsőkben. 10. §. Vármegyei tiszteinknek magyarországias elnevezésén és sorozásán nem akadunk meg annyira, mint azon, hogy a'perek elsőben a'szolgabirák elébe vitetnck's onnan a'vármegyegyülésre. A' dolog itt is másként áll. II. §. A1

székely nemzet állapotja egészen más az itt említettnél. Ugyan honnan vevé szerző pl. azt, hogy az 5 fő székely magistratusnak (?) egy főkirálybirája van? 12. §. A' szász nemzetnek csak három föszéket ad, holott (lap 9) már elmondotta, hogy a'szászok földe kilencz székekre osztatik. 13. §. Csak a kath. főpapiszéket említi, pedig <5p illyen iőszékcik vannak a" többi bevett vallásoknak is. 1G. §. Erdélyben több van ötféle religionál: de meg kellett volna mondani, hogy a' bevett vallások száma négy. Az unítn9 oláhok püspöke nem Fogarason (innen neveztetik a* disunitusoké) hanem Balázsfalván lakik, 's a' disunitusoké ismét nem Balázs falcán, hanem Szebenben. A'reformátusok főiskolái közöl kihagyta a' sz.-udvarhelyi negyediket. E* szerint Erdély földje és polgári állapotja, sz.. ígérete szerint, nem hogy híven ábrázoltatnék, de egyetlen egy lap sincs, mellyen több hibák ne nyüzsögnének; mit mi annyival nagyobb hibának teszünk ki, mivel a' kezűnk alatli Kis-tükör új kiadás. Aztán a' kis Erdélynek is legyen szabad annyit megvárni magyarhoni tesztvéreitöl 's különösen annak statistika-iróilól, hogy legalább polgári alkotmányát jobban ismerjék. Részünkről sz. ajándokát szépen köszönjük, de kezdő gyermekeinknek vele nem kedveskedünk. X. E) ^ y li á z i régiségek: A' sáras-paiaki reform, egryliéz nevezetesebb eseményei, és papjainak r«vld éle*r»j*a. *) Sáros-Patak egyike azon felső-magyarországi helyeknek, hova a' reformátió jótékony világa jókor behatott. Megkészíthették ennek útját már a* Ilus sít dk, kik 1440-től 1458-ig bírták Patak városát, közelebb a' szomszéd S. A. Újhely, melylyet Percnyi Péter és Siklósi Mihály, már 1522-ben reformáltak. Mindazáltal nem elébb, mint 1526-ban keletkezeit a' s-pataki refor. egyház, midőn Pálóczi Antal, Patak ura, a mohácsi gyászos harezmezőn maradván, Patak városa is, a* magyar főurak közöl legelsőben reformálódott Perényi Péter birtokába jutott. Segédei voltak neki S.-patak reformálásában Kopácsi István és Sztárai Mihály, ferenczi szerzetesek. Ez időtől fogva lett a' pataki egyháznak első papja : Kopácsi István. 0, miután mind az egyházat, , mind a' Perényi Pcter állal alapított iskolát rendbeszedlo, Luther és Melanchlon látogatására Vittembergaba ment 1542-ben. Visszatérvén,először Erdődön, majd N. Bányán lett egyház- és iskolatanító, mígnem 1549-ben visszahívta öt Perényi Gábor Patakra papnak és oktatónak, 's itt hittant, bölcselelet, görög és héber nyelveket tanítván, a* pataki kisiskolát főiskolává tette. Ugy halt meg, mint n' zempléni egyházmegye esperese 1562— ben. ü elnökölt a' magyarhoni reformátusok legelső zsinatjában Erdődön 1545. sept. 20-án, miként a' larczali nevezetes zsinatban is 1561-ben, mellyröl így emlékezik Szilágyi Beniamin-Istcány pataki oktató, a' szalhmár-némelhi zsinat leírásában; Annosupra millesimum qvingentesimo qvinqvagesimo nono, sexagcsimo és sexagesimo primo, gravis oborlafuit contenlio, de profundissimo pracdestitationis myslerio, qvam celeberrima sy-Különösen Csécsi János cs Szombathy János pataki közoktatóluvak, nagy gonddal gj fijtögetett,'s Láczai Szabó József által bővített, jegyzeteik ulán. H. L.