Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-02-21 / 8. szám

alatt közkézen forgó imakönyv. Minthogy azon­ban Szikszainá 1 kezdem észrevételeimet, nehogy imádkozó egyházunknak Szikszai előtti igen ne­vezetes korszakát épen érintetlen hagyjam : meg­említek a' régi protestáns egyház könyörgéses­könyvei közöl néhányat, mellyeket láttam és ol­vastam : 1. Debreczeni Péter. Magyarra forditá Kegel Filep elmélkedéseit és könyörgéseit. Bártfa. 1H39. 12,-r. Ajánlva van Gelcsei Ballingh János, Mun­kács vára akkori főkapitányának. Az időhöz ké­pest jó és szép magyarsággal. A' könyörgések megválasztva még ma is nagy lelki épülettel hasz­nálhatók. A' könyv 595 lapra terjed. Egyik el^ mélkedés előtt illyen distichon áll : Az, ki világ-szerető, mire meggondolja menendő! Ez út jár melyen, rakva veszélylyel igen. — Van a' könyvben néhány szép ének, többek kö­zött Luther diadaléneke erőteljesen fordítva. Egy ének illy különösen végződik, 593 1. Nyisd fel hát karodnak, Szentséges markodnak Áldott zárját 1 Add meg életemnek, Epséges fejemnek Letört szarvát! — 2. Pósaházi János. Sibelius Gáspár könyör­gései diák nyelvből fordítva. Kolosvárt 1673. — 8.-r. 3. Szenczi Molnár Albert. Imádságos köny­vecske. 1621. Ajánlva a' nemes, tiszteletes és istenfélő Echi Örsik aeszonnak, Mező-Szegedi Gáspár uram kedves házastársának, és Szegedi Anna asszonnak, Krausz János uram istenfélő házastársának, az nagyszombati ecclésiában ke­resztyéni szeretettel tisztelendő asszonyimnak a' "t. Élőbeszédében megmondja az okokat, mellyek öt ez imakönyv kiadására vették. „Országunkban járván-kelvén, láttam egynéhány zavaros-folya­matu imádságos könyvet; menten szándékom indult arra, hogy én is bocsássak valamellyet ki, az mi hitünkön való tanítóknak más nyelven irott imádságos könyveiből" 's a' t. E könyvecskét azért vegye kegyelmetek olly szívvel és jó kedv­vel, az melly jóakarattal tőlem kegyelmeteknek küldetik, — miglen az mi keresztyén felc éges Gábor fejedelmünknek kegyesen meghagyására, az Calvinus János magyarol forditolt institutió­ját, *) és Rákóczi György uramnak, ö nagyságá­nak intésére, az boldogult kecskeméti Elekes Já­nos prédikátornak, az Sz. János jelenésére irott predikácziót is kibocsáthatandom. Melly könyvek­nek, idejében való kibocsáttatási szándékomat két ') Megvan a1 Ráday könyvtárban e' fordításnak azon pél­dánya. mellyet M o 1 n á r Albert küldött a1 fejedelem­nek. A1 czimlap előtti levelén ott van magának a' fordító­nak kezeirása, a1 táblán a1 fejedelemnek maga keze jegy­zése, mikor keidé azt olvasni. D. J. dolog késleli kiváltképen. Első az könyvárosok­nak hadaktul való félelmek, és azoknak nyomta­tásban munkálkodó legényekből való szükségek; második, az én szűkölködő állapotom. Mert az mint az deákok szolnak: Lunae radiis non matu­rescit botrus, az holdvilágtól nem érik meg a* szöllő : azonképen én is, igen lassú serénységgel nevelhetem és készíthetem el ez könyvbeli gyü­mölcsöket, az szükségnek terhe alatt; mert az szükség miatt való szomorúság nem kicsiny ho­mályosítására vagyon az illy munkára kívánandó elmei vidámságnak. „Megígérték jóllehet ez könyv titulusa alatt megnevezett fő könyvárosok az Calvinus institu­tiójának kinyomtatását, de nékem igen kevés ju­talommal, söt az corrigálásban jövendő nagy fá­radságommal, és házamnépére való gondviselé­semnek is nagy fogyatkozásával. Ez mellett pe­dig készebbeknek is mutatják magokat az meg­jobbított dictionariumnak, és az ö kértekre meg­fordítandó martyrum könyvnek kinyomtatására, hogy nem egyéb könyveknek avagy az Elekes János predikátióinak kinyomtatására. Nem is csu­dálom 's a' t," — Van még ez élőbeszédben sok érdekes dolog említve. — Az imádságok előtt van egy magyar naptár, mellynél én régibb magyar naptárt nem láttam. Mindegyik hónap elején van az ott levő nevek ele­jéből valami furcsaság; igy például : április hó előtt a' nevek elsőbb bötüiböl ez jő ki magyarul: „Virágos Ambrus megtántorult a'jó bortulTibur­ezot küldé az alföldre György Markhoz zöld bú­záért s a' t.u A' könyörgések Calvin, Luther, Bullinger, Viretus és egyéb reformátoroknak ke­netteljes fohászai magyarul, mindenféle alkalomra. Végül egy levelében, Sz. Pál példája után, sok atyafiakat köszönt névszerint. 4. Ács Mihály, győri evang. pap ranyláncza. Lőcse 1706. — Ennek atyja vala az, a' ki a' Bol­dog halál szekerét készítette, iliyen alkalommal : Meghalt vala a' devecseri egyházban egy Bognár György nevü tisztes öreg tanítóember, melly al­kalommal a' nevezett lelkésznek atyja, mint ács, megfaragta a' fölötte tartott halotti beszédben a' boldog halálszekerét.Lúsá az előbeszéd 6-k lapján. 5. Hegy falusi György, vásonyi pap, Százlevelü rózsája. 1729. o. Aranyas Medjesi Sámuel, hetényi jegyző. Beggeli, délesti, egyházban mondandó könyörgé­sek, illy czím alatt: igazság áldozatja. Győr. 1737. 7. N. BorosnyaiNagy Pál, logikus, élete 15-ik esztendejében adott ki egy könyörgéses könyvet: Házi és úti idvességes társ 's a' t. czím alatt. Enyed 1765. Ajánlva van B. Vesselényi Ferencz drága és szép liliomának G. Rédey Susánnának. Az élő­beszédben, többek között, azt irja magáról a1 fia­tal szerző, hogy már tíz éves korában atyja házá­nál, több predikátiót és könyörgést extrahált, 's azokat mint kispap mondogatta a' háznép előtt $

Next

/
Oldalképek
Tartalom