Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-26 / 52. szám

lötö, pásztor, bárány, Krisztus, (felkent) Messiás, Megváltó, Üdvezítö 'stb. Az ö országa az igazság, lelkitisztaság, béke országa, melly hasonlatos a' mustármaghoz, a' kovászhoz,'stb. Mink ezen országnak polgárai, Isten fiai, a'világosságnak és nappalnak fiai, az ujjá-születtek, mennyei kincsek örökösei, kiknek sziveikbe kiöntetett az Isten szerelme a' szentlélek által, kiknek életök a' jóságos mennyei atya kezében, ugy hogy biztosak lehetnek az ö szárnyainak árnyékában 's megelégíttetnek az ö házának kövérségével. Tekintselek az égi madarakra,. . .nézzétek a' mezei liliomokat.,. Öltözzétek fel az Istennek minden fegyverét. . . Ephes, 6:11, 14. De a' példákat végtelenül lehetne halmozni. Illy képies kifejezésnek oka nem, mint sokan elfogultan vélekednek, az orientalismus Illy képies beszéd a' tárgyaknak érzékfelettisége, magyarázhatlansága miatt , 's hogy a' hitbuzgó lélek a' valót legalább megközelíteni, az elméhez és szívhez közelebb hozni törekszik, — kikeriilhetlen és természetes. 'S illyen a' szertartások symbolikájais. A' szövetség cherubimos ládája, a' körülmetélkedés, a' templom, a' kárpit, a' gyertyatartók, áldozatok, ünnepek 'stb. a' mosaismusban; a' keresztség, nz úrvacsora 's föünnepek jelentősége a' tiszta keresztyénségben. A' feladás tehát nem lehet az : kivetkeztetni a' képiesen kifejezett hitbeli igazságokat és érzelmeket metaphorikiis öltözetökböl, 1

s kiküszöbölni minden symbolikát és Iiturgikát: hanem a' már meglevő, positiv symbolikát ugyan legjózanabb oldaláról felfogni, tisztogatni, méltánylani, a' még csak szándékolt symb. és liturg. nézve pedig minél tisztább, méltóbb symbolikus nyelvet és szertartásokat teremteni 's használni. De mi és ki lesz már az isteninek legméltóbb 's legszerencsésb tolmácslója ? Lehetne felelni: ,,a' hol élő hit, élő hitbuzgóság és szeretet létezendnek: ott lesz a' szent lélek, 's az megtanít benneteket, mit és mikép kell szólani." Ez elvben ugyan igaz, de a' kivitelben sok csak a' véletlentől fog függni, 's számos szánandó tévelygéseknek és nevetséges vagy botrányos sectáknak lesz szülője. (Lásd az egyh. történeteket.) Az isteni, némelly természeti tárgyak- 's tünetekben mintegy megtestesülve jelentkezik, ezek használandók tehát jelképekiil, de ugy, hogy a' kép a' dologgal össze ne zavartassék4 Az isteninek legméltóbb kifejezési eszköze 's képviselője az leend, a' melly vele a' látható és felfogható belső és külső világban a'legrokonabb. Az isteninek legméltóbb képei azok, mellyek a' tiszta szépségnek és fellengzöségnek, a' szellemi ép fejlésnek, derékségnek 's erényességnek remek példányai; mellyek a' legtisztábbak , legnemesbek 's Iegtökélyesbek a' természet 's emberi élet színpadán; és mindaz, a' mi, mint igazán szép és fenséges, legtisztább szeretelünket 's legőszintébb tiszteletünket érdemli. De ezeknek kellő felfogása, méltánylása 's előterjesztéséhez különös lelki működés, genialis jeles elme, dús szellem, müveit biztos izlés és művészi ügyesség kívántatik. Itt nemhasználand sem éles speculatio, sem tüzes peroratio, hanem nyugodt contemplatio. A' világnak 's életnek aesthetikai felfogása egészben és részletekben. Itt nem használand szörszálhasgató dialektika, nem ropogó-pattogó rhetorika, — hanem derült, ép poésis és plastika. Az igazi, fejedelmi, komoly költök az isteninek legszerencsésb tolmácsai. (Póeta sacer — interpresque deorum.) Azonban nem minden verselő, zenész, építész és u. n. művész mindjárt költő,'s még nem is minden költő olly magas-repülésü isteni tolmács. Különben a' valódi költészet és religio ikertestvér. Mind a' kettőnek egy 's ugyanaz a' gyökere az emberi lélekben, t. i az örök igazság sejtése ós szeretele és valósíthatása az életben. A' föeszmék logikai 's aesthetikai tekintetben mindkét részről ugyanazok (ember, világ, Isten; epikai, drámai és lyrai idomok.) A' föérzelmek is ugyanazon közösek : a' lelkesedés, alázatosság, szeretet, imádás érzelmei. Mind a' kettőnek világa , a' szent létnek, az általános tökélynek, az örök bölcseségnek, a' szellemek magasb életének, szóval: az isteninek világa. Minden felavatott remek költő, *) religio-dús lélek; 's minden religio-dús lélek költői. Minden religio működése csudateli, mondhatnók, mysteriosus,'s ollyan a'tisztán, magasztosán ihletett művészé is. A' költészet lényege revelatio, 's korán sem, mint vulgo taníttatik, fictio, puha enyelgés, hiú ábrándozás, mulattatási ügyesség, szemfényvesztés, luxus és mámor. Az igazi költészet és művészet nincs mély igazság nélkül. „Es ist dennoch dasSchöne dasWahre. Nur durch das Morgenthor des Schönen, dringst du in der Erkenntniss Land. (Különösen a' hit mezején.) „Hát a' vallás körül főszerepet játszanak a' költök és művészek?! A' vallás csak poésis legyen ? így szóland a' száraz értelem embere. Értsük meg 's méltányoljuk a' vallásos élet *) „YVelchen die Götter vor der Geburt schon Liebten, welchen als Kind Yenus in Armen gewiegt. Welchem Phoebus die Augen und Hermes die Lippon gelöset, Und das Siegel der Macht Zeus auf die Stirne gedrückt." Soli ilt er.