Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-19 / 51. szám

A' hitet számosan gúnyolják; mert, úgymond, hinni annyit tesz, mint semmit sem tudni. A' hitben számos u. n. felvilágosodottak megtántorodnak ; mert, úgymond, a' hit nem tudat, 's csak a' tudat bizonyosság. A' hit nem tudat; de azért bizonyosság. A' hit, tárgya igazságának birtokában tudja magát, erről hát bizonyossága van. De a' hit tárgya az isteni, a'véghetetlen, a' határok közé nem szorítható, az örök, a' nem elemezhető, nem magyarázható, nem térben és időben foglalt, nem demonstrálható, nem származott alárendelt, tehát nem következtethető, tehát rendszernek, theoriának, tudománynak nem való. A' hit tárgyai nem a* tapasztalás, nem a1

calculus, nem a' logikai analysis tárgyai, A' hit tárgyai nem esnek sem mikroscop, sem teleskop alá ,'snem adnak tenni-valót sem a'czirkalomnak, sem a' dialektikus sajtónak. A1

materialismus, naturalismus, fatalismus, skepticismus, mensurismus és sophislicismus itt üresen mennek ki. A' hit tárgyai a' tudatra nézve valódi titkok. Davusnál ugy, mint Oedipusnál. Tudat a' tér és időben levő végesnek felfogója és megértője ; hit a' tér és idö felettinek befogadója és méltatója. A' meddig még mérhetni, addig terjed a* tudomány, mondá Pascál. De hogy a' mérhetön túl nincs ismeret és igazság, nem mondhatni. Hisz hitrd/ is van tudomány, csak hit bői nincs, melly t. i. a' hit igazságaiból theoridt, teljes kifejtést és magyarázatot készíthessen. Hogy a' hit a' babona és hitetlenségtöl megőriztessék , kell tudomány : de nincs tudomány, melly az istenit tapasztalatilag vagy elméletileg megfejtse. A* hit igazságainak garantiái nem a' tudatban keresendők.A' látás, látja, hogy lát. Az érzet, érzi, hogy és mit érez. A' józan, igaz, élő, tiszta hit, maga magának evidentia. Ipsa sibi certissima testis. Mindazáltal mégis maga a' tudat is hitre vezet 's a1

hitnek igazságait,ha bár akaratja ellen, per indirectum , de különben is , ha józanon-szilárd, certificálja* Az empíria, a' theoria, a' speculatio a' természet-, élet- 's világnak nemcsak magyarázásában, hanem ismerésében is csak hamar elakad. Mi és mennyi is az, mit igazán tudunk? A' szilárd , őszinte tudományosság megvallja Sokratessel, hogy minél többet tud, annál világosabban látja, hogy milly keveset tud; hogy tudata tudatlanságához 's a' tudandókhoz képest — annyi,mint egy olajcsepaz óceán felületén. A' komoly tudomány csak hamar meggyőződik arról, hogy minden emberi tudat töredék (1. Kor. 13, 9. 12), hogy maga az érzéki világ is tudatilag bevégezhetellen es magyarázhatatlan; (hogy a' véghetetlen tér és idő tapasztalatilag ki nem tölthető ; hogy sem az ős-elemekig lefelé, sem az egyetemes egészig felfelé el nem juthatni; hogy az egyszerű minőségek magyaráz hallanók, 's mi azt sem tudjuk, mi voltaképen egy szalmavagy hajszál; hogy a' dolgok lényege, eredete 's rendeltetése, az erő és élet mind megfoghatatlanok; hogy a1

tünemények vég-okai és törvényei kifürkészhetlenek. A' tudomány megvallani kénytelen, hogy az ő tudása 's tudásának világa csak véges, korlátolt, részletes, Változó, függő, esetékes, holt. De ugyan ö egyszersmind megvallani kénytelen, hogy a' világ-egyetemet csak nem vehetni igazán ollyannak és csak ollyannak,mint a'milylyen a' mi tudomásunk róla*, megvallani kénytelen , hogy maga magát sem elégítheti ki, annál kevésbbé a' lélek 's élet összes kivánatait. Itt a" hit jön a' sorompókon keresztül nem mehető tudat segítségére, mintegy a' hernyónak a' lepke. A' hit, melly szabadabb szárnyakon az isteniről meggyőződött, — a'hit, melly a'tiszta szív sugallata 's a tiszta ész eszmélete segítségével, az ép léleknek igazán divinativus sejtése mellett, az igazra fel-felemelkedik, biztos 's a1

lelket megnyugtató úton eljut végre a' véges-mulékonytól az örökre, a' hiányostól a' tökéletesre, a' töredékestől a' bevégzettre, a' korlátolttól a' szabadra, az anyagtól a' szellemre, a' haláltól az életre. A' hit köpüje physiologice is bizony méz-dúsabb, mint a1

tudaté. Különben hogy a' kettő, jó testvérként, egymást támogatva, egymást kiegészítve, egyetértőleg, nem irigykedve vagy épen egymás ellen törve, a1

valódi ép és szép és boldog élet elövitelére tudja futni külön, de concentricus pályáját, azt kell óhajtanunk, arra kell törekednünk mindnyájunknak, különösen pedig azoknak, kikre a' szellemi világ fejlesztése's kormányzása bízatott. (Folyt, következik.) Vandrák András. A' bihari ref. egyházmegye közgyűlése. Tartatott N. Váradon, november 22-dikén, szokott kettős elnöklet alatt , segédgondnok, tek. Hodosi Hodossy Miklós úr házánál. A' csak négy óráig tartott, rövid közgyűlés nevezetesebb tárgyai ezek voltak: l.A' mult, jul. 5. tartatott közgyűlésben hozatott, akkor ugyan jegyzőkönyvbe hitelesítve be nem mehetett, azon végzés, miszerint a' nagy- kereki iskolatanító,a' lelkész becsülete elleni törekvéseért, hivatalából elmozdíttaiik, megerősíttet vén, világi ülnök t. Dobozy Lajos urnák átadatni határoztatott, azon meghagyással, hogy azt, az illető egyház consistoriumával személyesen közölvén, idöhaladék nélkül foganatba vétesse. Az így megürülendett tanítóság betöltését illetőleg pedig eleinte hajlandó volt a' közgyűlés, az illető egyház tagjait, minden ellenőr-