Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-12-19 / 51. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS 51. szám. Hatodik évi folyamat. December 19. 1847. Megjelenik e' Lap 2 íven, minden héten egyszer: vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 íi. Idr . postán borítékban küldve 5 ft. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügy szobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM : Vallásos eszmék és élet. Vandrák András, — A' bihari ref. egyházmegye közgyűlése.— K^; ves J á n os. — Válaszok Szilágyi Antal ür. néha avára. Nagy Zsigmond és Keck Dániel. — isk o 1 a- 's nevelés - ügy: Kisdedóvó intézetek. Szabó János. — Emlék-tárcza : Mármarosi egyházmegye a' 17-dik században. Lugossy József. — Vegyes közlemények. Vallásos eszmék és élet, az evangyélíom szellemében és az egyszerű böleselet szempontjából. ,,Mi atyánk 1 jöjjön el a' te orsz ágod" Máté 6:10. I. Revelatio. A' vallásos eszméknek és életnek tárgya „as. isteni" A' vallásos életnek csírázó kezdete, az isteninek 8 ejtése. E' sejtés ösztönszerű* velünk született és nem szerzett, nem tanult. Van az embernek, emberi természeténél fogva, vezérösztöne — instinctusa — valamint az igazra , szépre, jóra , ugy az istenire is ; ez az embernek elvitázbatlan tulajdona. Est deus in nobis. Ezen sejtés tehát sem nem ábránd, sem nem idegen elem. Az épen fejlődő , nem egészen nyers, nem is vásott ember keblében, korán jelentkezik az isteninek sejlése. Róm. 1, 19. Zsid 8, 10. E' sejtés az első revelator és revelatio. Ezen sejtés eleintén homályos, gyenge, bizonytalan, zavart, mint általjában minden lelki működés; később azonban , ha el nem fojtatik, mindinkább erősbödik, tisztül, bizonyodik. A* fejlettebb ember ezen sejtés sugallatainak, tehát az isteninek érzetére 's észrevételére feleszmél. Az eszmélet a' második revelator, a' belső kijelentésnek második 's magasb stadiuma. Ezen eszmélet- 's öntudattal párosult sejtéshez csatlakozik korábban ugyan a' képzelődés, kéiöbb a' gondolkodás is. A' sejtő érzelem, a' plaslikus phantásiával egyesülten 's költőileg működve, szüli az isteninek gyermekded, költői felfogását, szüli az isteninek mylhikus revelatióját. K belső világ illyetén revelatiójának analógiáit teljes elfogulatlansággal 's merészen általviszi a külvilágnak is valamennyi tüneteire, sejtvén 's feltalálván ezekben is, vagy ráruházván ezekre is az istenit. Diis omnia plena. Erőre jutván a1 másik képző elem, a' reflexivus, okoskodó értelem 's mindent felfogni, magyarázni, megérteni, megítélni 's ítéleteit számonvenni és bebizonyítni kívánván, vagy kétségeket támaszt, vagy nyilt hadat izen az ?lébbi békés alakulatoknak, és itt vagy meghódítja azokat 's alája veti önző, praktikus czéljainak (politika), vagy önelégülten külön tábort üt a' theoria ós speculatio mezején (philosophia). Készitett revelatio. Itt, mint látjuk, félbeszakíttatik a' természetes bel- és külvilági revelatio, az isteninek természetes fejlődése és közvetlen méltatása. Vallástanok támadnak. Az emberek a' valláshoz szoktattatnnk 's gépszerüleg hozzászoknak. Törvény kezd uralkodni 's rendszerek. Siagnatio. Harczok. Kitűnő elméknél az isteninek eredeti felfogása a1 historikus századok folytán már nem léphet fel olly közvetlenül, olly szendén és plastice: a' kijelentés már újnak és vagy ábrándnak, vagy haeresisnek vétetik; a* javítni akarók — reformátorok — mint háborgatók, üldöztetnek. Az istenire öntudatosan feleszmélt, ihletett férfiúnak, ha győzni kiván, mint positivus revelatornak kell fellépnie, többnyire szokatlan 's csudás apparatussal 's magasb tekintélynek védpajzsa alatt. Az isteninek, mint más igaznak, teljes, világos eszméletére, az emberi szellem fejlődésének labyrinthikus akadályai miatt, csak kevés ember vergődik fel lelkének különös genialítása és erélye mellett, különösen-kedvezö körülmények segítségével, vagy vallásos szempontból ítélve, az isteni gondviselésnek különös intézkedésére. 'S ez a' rendkívüli, isteni kijelentés. Zsid. 1, 1. Az eddig jellemzett revelatio mind eredeti, közvetlen; minden más származtatott és közvetett. Van egyszerű, van mesterséges, tiszta és babonás, fanaticus és higgadt. A' bármelly uton nyilatkozó isteni az eszmélő emberi lélekben, felöt&ése pillanatától fogva, azonnal kezd hatni, legközelebb pedig valóját éreztetni 's magát megismertetni. Az isteni eleintén ugy jelentkezik, mint idegen és ismeretlen; de csak hamaivmeggyőzi a befogsdóÉ arról, hogy rokon és nem ismeretlen. 51