Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-19 / 51. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS 51. szám. Hatodik évi folyamat. December 19. 1847. Megjelenik e' Lap 2 íven, minden héten egyszer: vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 íi. Idr . postán borítékban küldve 5 ft. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügy szobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM : Vallásos eszmék és élet. Vandrák András, — A' bihari ref. egyházmegye közgyűlése.— K^; ves J á n os. — Válaszok Szilágyi Antal ür. néha a­vára. Nagy Zsigmond és Keck Dániel. — is­k o 1 a- 's nevelés - ügy: Kisdedóvó intézetek. Szabó János. — Emlék-tárcza : Mármarosi egyházmegye a' 17-dik században. Lugossy József. — Vegyes közlemények. Vallásos eszmék és élet, az evangyélíom szelle­mében és az egyszerű böleselet szempontjából. ,,Mi atyánk 1 jöjjön el a' te orsz ágod" Máté 6:10. I. Revelatio. A' vallásos eszméknek és életnek tárgya „as. isteni" A' vallásos életnek csírázó kezdete, az isteni­nek 8 ejtése. E' sejtés ösztönszerű* velünk született és nem szerzett, nem tanult. Van az embernek, emberi természeténél fogva, vezérösztöne — instinctusa — valamint az igaz­ra , szépre, jóra , ugy az istenire is ; ez az em­bernek elvitázbatlan tulajdona. Est deus in nobis. Ezen sejtés tehát sem nem ábránd, sem nem idegen elem. Az épen fejlődő , nem egészen nyers, nem is vásott ember keblében, korán jelentkezik az is­teninek sejlése. Róm. 1, 19. Zsid 8, 10. E' sej­tés az első revelator és revelatio. Ezen sejtés eleintén homályos, gyenge, bizony­talan, zavart, mint általjában minden lelki műkö­dés; később azonban , ha el nem fojtatik, mind­inkább erősbödik, tisztül, bizonyodik. A* fejlettebb ember ezen sejtés sugallatainak, tehát az isteninek érzetére 's észrevételére fel­eszmél. Az eszmélet a' második revelator, a' belső kijelentésnek második 's magasb stadiuma. Ezen eszmélet- 's öntudattal párosult sejtés­hez csatlakozik korábban ugyan a' képzelődés, kéiöbb a' gondolkodás is. A' sejtő érzelem, a' plaslikus phantásiával egye­sülten 's költőileg működve, szüli az isteninek gyermekded, költői felfogását, szüli az isteninek mylhikus revelatióját. K belső világ illyetén revelatiójának analó­giáit teljes elfogulatlansággal 's merészen által­viszi a külvilágnak is valamennyi tüneteire, sejt­vén 's feltalálván ezekben is, vagy ráruházván ezekre is az istenit. Diis omnia plena. Erőre jutván a1 másik képző elem, a' reflexi­vus, okoskodó értelem 's mindent felfogni, ma­gyarázni, megérteni, megítélni 's ítéleteit szá­monvenni és bebizonyítni kívánván, vagy kétsé­geket támaszt, vagy nyilt hadat izen az ?lébbi bé­kés alakulatoknak, és itt vagy meghódítja azokat 's alája veti önző, praktikus czéljainak (politika), vagy önelégülten külön tábort üt a' theoria ós speculatio mezején (philosophia). Készitett re­velatio. Itt, mint látjuk, félbeszakíttatik a' természetes bel- és külvilági revelatio, az isteninek természe­tes fejlődése és közvetlen méltatása. Vallástanok támadnak. Az emberek a' valláshoz szoktattatnnk 's gépszerüleg hozzászoknak. Törvény kezd ural­kodni 's rendszerek. Siagnatio. Harczok. Kitűnő elméknél az isteninek eredeti felfogása a1 historikus századok folytán már nem léphet fel olly közvetlenül, olly szendén és plastice: a' ki­jelentés már újnak és vagy ábrándnak, vagy hae­resisnek vétetik; a* javítni akarók — reformá­torok — mint háborgatók, üldöztetnek. Az iste­nire öntudatosan feleszmélt, ihletett férfiúnak, ha győzni kiván, mint positivus revelatornak kell fel­lépnie, többnyire szokatlan 's csudás apparatus­sal 's magasb tekintélynek védpajzsa alatt. Az isteninek, mint más igaznak, teljes, világos eszméletére, az emberi szellem fejlődésének la­byrinthikus akadályai miatt, csak kevés ember vergődik fel lelkének különös genialítása és erélye mellett, különösen-kedvezö körülmények segít­ségével, vagy vallásos szempontból ítélve, az is­teni gondviselésnek különös intézkedésére. 'S ez a' rendkívüli, isteni kijelentés. Zsid. 1, 1. Az eddig jellemzett revelatio mind eredeti, közvetlen; minden más származtatott és közve­tett. Van egyszerű, van mesterséges, tiszta és babonás, fanaticus és higgadt. A' bármelly uton nyilatkozó isteni az eszmélő emberi lélekben, felöt&ése pillanatától fogva, azon­nal kezd hatni, legközelebb pedig valóját érez­tetni 's magát megismertetni. Az isteni eleintén ugy jelentkezik, mint idegen és ismeretlen; de csak hamaivmeggyőzi a befo­gsdóÉ arról, hogy rokon és nem ismeretlen. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom