Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-05 / 49. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 49. szám. Hatodik évi folyamat. December 5. 1847. Megjelenik e' Lap 2 iven, minden héten egyszer: vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 ft. 40 l*r., postán borítékban küldve 5 ft. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM : Az ős és kijavított keresztyén egyház egy elemben. Kovács János. — Katholicus tanulóknak protestáns oktatók általi megvizsgáltatásuk 's ezek bizonyítványaiknak érvényök. — Iskola-ügy: A' körmöcz-bányai evang. progymnasium. BurrayMiklós. — Irodalom: Révész Bálint vasárnapi, innepi "s alkalmi imádságai. K e n éz y L aj os.— E m I é k-t á r cz a : A" kunszentmiklósi egyház eredete's személyzete. Fördős Lajos. — Vegyes közlemén^ek. Az ős és kijavított keresztyén egyh. egy elemben. 3. §. Az apostolok nem voltak hierarchák. Pap- és népfölségi czikkemben mondám : „Eleinte is, mint mindig, tisztelet tárgyai voltak a" keresztyének közt a' néptanítók, de bramini szent kasztot nem képeztek. Azonban idővel kiemelkedvén a' túlsúly t-nyert papi-rend a' ssircvegyületek hónából, a népelemböl, és hova-lovább, mint ész- és pénzaristokrata, nyert tekintélye után, külön-jellemzetü testté alakulva, a' sacramentomi szentségek rendébe is képes vala beigtatni magát. Ezt kivíván, midőn ezután következetesen fölötte avatatlan világi kéz nem rendelkezheték, a' nép kezéből a1

választási jogot saját kezére juttatva, rende hiányzatát szabad kénye szerint egészítgette." — Ezen szavakba letett igazságokat második tételül ismételni bátor vagyok. Feltünö-jellemzetü férfiaknak vallom én az apostolokat, mint kikben és által az isteni lélek rendkivülesen nyilatkozott; az apostoli aranykor híveihez csatlakozva , hódoló tisztelettel meg is adom én a' minden más tanítók fölötti elsöségöket: de emberek fölött őrködő nemtökül nem tartom, a' világi résztől elvált olly testületnek sem nézem, mint a' millyenné isolálta magát a' kath. képviselő egyház, vagy is papság. De maguk sem kívánták ők így nézetni magukat. Rendkívüli csillagok voltak ugyan az anyaszentegyház egén : de naptól, azaz, Krisztustól kölcsönözött volt fényök. Árnyékos oldaluk is volt, mint szokott lenni az illy-állású csillagoknak. Az emberi határozottság szült körén csak akkor és olly magosságban lehetett nekik felül—lépni, mikor és mennyire is- i teni karok emelték; magukra hagyatva sülyedez- i tek, Péterként; érzették is ök magukban ezen erőtlenséget, — azért is fénykör nélkül, nemze- , tök családában szinvegyülve éltek, mások elébe nem tolakodtak $ az egyházban, hol pedig magos 1 polcz jutott számukra, az alázatosság-, jog- és i r népszerűségnek tükör-példáit mutatták; Pállal : ige és szentségek sáfárainak kijelentették ugyan magukat : de a' többi egyházi szolgákat is, Péterrel, szolgatársaiknak ismerték. Cl Pét. 5.) Tündöklő márványként marad örökre tanúságul az : egyház nagy alkotmányában ama jeruzsálemi első gyűlés, hol apostoli elnöklet alatt a'tárgyalás alá jött vallásos kérdésben, a' presbyteres néptömeg szava is fölkéretett. Van ebből az egyházi kormányzatra, csak akarat ne hiányozzék, mit tanulnunk !! Soha, míg a* vallásban egyedáruskodunk, a' nép közt átláthatlan felhőben járunk: a' humanismusra, a' Jézus-hozta keresztyén szabadságra hatása nem lehet szolgálatunknak. Nép, mellyben istenség képe rejlik, bízatott tiszti eljárásunkra,— szent hivatásunk ezt tündöklőre fejlesztgetni : de ha a' ránk-néző ?

néphez alá nem bocsátkozunk, söt erős válaszfalakat készítgetünk : ugy ö emberi szabad jogai elnyomott érzetében , az elaljasító tespedés kórálmában, mint nemes növény az árnyékban, elsatnyulva él,'s ugy is hal el lelkünkre, vére ellenünk kiáltva az égre, mint az istenség képét magában soha sem érzett szerencsétlen emberlény. Ellenben segítsük fel csak a' népet magunkhoz, mint Jézus a1

szegény halászok- és vámosokat; állítsuk csak egyházi alkotmányunk sánczain belül; ismergettessük vallási közös jogaival, a' keresztyénség kétlen elvével, a' lelki szabadsággal; bocsássuk csak hitünk 's erkölcsünk egyedüli kútfejéhez, hadd meríthessen abból önállólag hittudományt és egyházi rendszert: majd meg fogjuk látni, hogy az emberedés derék sugárai, ha mint távolban is, meg fognak villanni előttünk és az évezredes álomból fölébredt nép, szabadsága édes érzetében, siet megközelíteni a' megöröködött Krisztus állapotjának mértékét, megismerkedik közérdekeivel, — vallását, anna^ szolgáit lelkéből becsülve, irántuk kötelességeit önkénytesen teljesítendi. — Az apostolok ezt, az egyetemes emberiséget össze-ölelö, nemes elvet tűzték ki müködésök czéljaul,—az elkülönítő falakat, mellyek állottak nép és nép, pap és nem-pap közt, döntögették. (Lásd Csel. 10 : 34, 35. — Zsid. 7 : 11, 12. — 9 : 25, 26. — 10; 12, 14. — Gal. 3 :28. 1. Kor. 7 : 22.) Csalatkoznak hát,, kik azon reményben, hogy ha amúgy, kényök szerint, az apostolokat a' néptől isolálhatják, azonnal, 49