Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-11-21 / 47. szám

tudományt bonyolodott szövedékeiből kifejtegeté, ^s mint nemzetének gyöngyét, az általa Ujszigeten megindított 's legrégibb magyar könyvnyomó in­tézetben 1539-dik évben nyomtatott példányai által közös kincsesé tevé. Ne hozzam-e föl Károli Gáspárt, a' tudományok fölkent férfiát, kinek tu­dós mécsei ezen város *) szűk falai közt éjeken által világítának, miként az egész bibliát nemze­tének kezébe honi nyelven legelső nyujtá ? Elő­soroljak-e több számosakat, kiknek lelkesedésök nélkül honi bájos nyelvünk régen feledésbe me­rült volna, 's ma talán pásztoriíju sem legeltetné téreinken honi dal mellett nyájait?—Ámde ezek­nek hüségök kincsedet megörzó számodra, drága nemzetem! Azonban a' hűség jutalmai hol mara­dának? Megengedhetéd-e, hogy jöjjön olly idö, mellyben hív fiaidnak ezen osztálya ne találja hónát e' hazában ? hogy jöjjön olly idö, mellyben a' protestáns papság méltatlanul üldöztetve, házi­isteneit, haza-, fejedelem- 's vallásiránti hő sze­relmét keblében hordva , lánczokkal terhelten, szakadozott köntös és éhség sorvasztási között fegyveres őrizet alatt seregenként hurczoltassék túl a' hazai határokon, elszakasztatva a' forrón szeretett szívektől, el a' segédet nyújtani kész rokonoktól, Nápoly gályáin vívandó nehéz sanya­ruságaival. 'S annyi méltatlan szenvedési órák közt Te fogadád-e ápoló kebledre számüzöttei­det? nyitottál-e menedéket előttük? szikkasztád-e könyeiket? Oh! e' szép részvét egy idegen föld fiának, RujterMihály belga admirálnak jutott, ki­nek érzékeny szívből fakadt könyei mosák le ez üldözött papság arczának munkaszennyét, 's megosztott ruhái válták föl rongyait. És te, oh dicsőnek ohajtott nemzetem! e' vérző szívvel is hív papságnak mind ez ideig adósa vagy. Elöjö­yének többi munkásaid, 's közölök mindeniknek, a' későn érkezőknek is, illő bért nyujtál. Ezt szá­mításodból mindig kifelejtéd, Csak a' protestáns papság az, mellynek jobbléte törvényhozási gond tárgyává még soha nem méltaték. És még is aj­kairól emelkedtek-e panaszok a1 fejedelmi lak erkélyéig? szerénysége megengedte-e valaha, hogy illetlenül 's érzékenyen zörgessen adósának ajtaján? Oh nem. Hanem e'feledtetés borulatai közt egy vidám fény derült csüggedetlen szorgal­mára. Mert hitrokonainak szives részvéte, ezen egyedüli jutalma, soha el nem hagyá. 'S hogy tá­madható veszélyes zivatarok létének gyönge csajkáját ismét szirthez ne csapkodhassák, világi részről választolt segéd-gondnok egyesítendő 's őrködő működésével szilárdítá állását, kinek gyá­molításával legyen futandó az eddig vérző aka­dályok között kiküzdött pályán. Illy fontos hivatal az egyházra 's papságra nézve a' protestáns főgondnoki hivatal. Égy buz­gó főgondnokot mindenütt ott találsz, hol az Úr *) Göncz, Károli Gáspár egykori lakhelye, hol e1 gyása-Ünncpély tartatott. házának virágoztatása segéderőt igényel Talál­kozol vele a' hívek vallásos és erkölcsi állapota fölött őrködő tanácsteremben, találkozol az élet tág mezején, hol hivatása szerint buzgóság pél­dánya tartozik lenni,— találkozol, ha az egyház kerítésein ejtett réseket áldozati készséggel aka­rod kiigazgatni, — találkozol vele a' honfiúi kö­telesség szent oltáránál, miként gyámolítja az egyszerű lelkészi-rend munkahüségét , — söt büszke abban, ha előtte hordhatja a' lobogót, mi­dőn az, a'kor kivánatával párhuzamot tartva, ha­ladási ösvényre indúl. 'S a' fögondnokoknak ezen papirenddel egyesített buzgalma a' jónak és üd­vösnek mezején nem termett-e már kellemes vi­rágot a' hon javára ? Nem követik ugyan a' protestáns fögondnok működéseit gazdag anyagi jutalmak, nem meg­tiszteltetés tündöklő kliljelei's magas polezra lép­tetés : de jutalmazza egy bölcsen kormányzott közönség méltányló véleménye 's bizalma, — e* mellett a' tiszta önérzet, melly boldogítólag híven végzett munkáink után a' szívben fakad. Kiséri áldás és szeretet és hála, drágább kincsek, mint az anyagi minden jutalmak fénylő gyémántjai 'sat. Nemes Lajos, kassa-bogdányi ref. lelkész. Római kath. vallásról prot. egyházba áttért egyén kiskorú gyermekei mellyik vallásban nevelendők ? (Nyilatkozata N. N. lelkésznek B —s megye közönségéhez a' r. kath. vallásról helv. hitvallásra áttért J. — Gy.— kis-koru gyermekei vallása ügyében.") Tekintetes nemes megyei közönség! Ifj. J. Gy. b—i lakos, — ki hajdan mint kovács-legény, ván­dorlása közben a' h. hitvallásról róm. kath. val­lásra ment át, az 1844-diki 3-dik törvényczikk engedelmével pedig közelebb mult 1845-dik év­ben a' helv. hitv. egyház kebelébe visszatért, — kis-koru gyermekeinek a' r. kath. vallásban leen­dő nevelésök iránt mind helybeli plebánus, tiszt. N. N., mind főszolgabíró N. N. úr által felszólít­tatván és sürgettetvén, midőn ezen felszólítás és sürgetésnek nem engedne : ugyancsak a' tisztelt plebánus úr részéről, az illető püspökség utján, a' n. m. k helytartó tanácsnál bepanaszoltatolt; 's onnan kelt kegyes intézvény következtében, — mint a' tek. ns megye előtt tudva van, — e1 tárgy­ban a' tek. ns megye által vizsgálat rendeltetett. Nem szólíttattam ugyan fel irott nyilatkozatot *) adni e1 tárgyban ; de mivel jelen állására ez ügy­nek én is némi befolyással voltam: a' dolog kel­lő felvilágosítása 's tökéletes megérthetése vé­gett kötelességemnek ismerem, írásban nyilat­kozni az iránt, mit 's mi okból tettem ? Először is tehát még a' mult évben fölhívatva *) Szóbeli nyilatkozatra az író a1 t. cz. megyei küldött­ség által fölhivatott : a' midőn a1 r. kath. lelkész, kivel a* dolog előre közöltetett, ugyanazon küldöttségnek írásban adá be nyilatkozatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom