Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-31 / 5. szám

szükséges, ugy kell a' dolgot elintézni, hogy az illetők, azaz: a1 tudományos műveltséget igénylök, tehát a' papok, ügyvédek, állami tisztviselők, ta­nítók, írók 'sat. meg is tanulják ugy, hogy hasz­nát vehessék. — Gondolom, P — la a' P. Hírlapban eléggé bebizonyította azon nyelvek tudásának szükségét, 's minden józan ember, kire csak egy szikra ragadt az európai műveltségből, át fogja azt látni, ha képes meggondolni, hogy a' mostani egész európai műveltség és országultság a' klas­sikus műveltségen alapúi, ugy hogy ha ezt alóla el veszszük,talap nélkül ingadozni 's hihetőleg egé­szen össze fog roskadni. Ezredek vállain állunk: vigyázzunk, hogy le ne bukjunk ! — Ha tehát a' latin és görög nyelvek tudása szükséges: akkor kell, hogy az ugy-nevezett tudományos tanodák nyújtsák azok megtanulhatásának módját. Felette szükségesnek tartom, hogy mindenféle szaktano­dák is legyenek, boldog boldogtalan ne hurczol­tassék végig a* tudományos iskolákon. Meglehet, az evangélikusok tudományos iskoláinak száma kelleténél nagyobb, s tanácsos és üdvös volna a' sok gymnasiumof, hol egy tanár van, ki rector és ephorus és nem tudom hány osztálynak oktatója, — egyesíteni. De a' melly tanodák a' tudományos jeliemet meg akarják tartani: azokban nem lehet bőrt is készíttetni, csizmát ís varratni és áruitatni, mint egykor egy berlini intézetben tették, míg­nem megpukkadt 's lön belőle polgári-, realiskola és gymnasium. A' realismus egyoldalú barátai könnyen azon túlságba eshetnek, mellybe pl. a' dessaui philanthropinum alapitója Basedow esett, ki mindent meg akarván mutatni, miről a' fiúknak beszélt, a' szülést is igen körülményes festvény szerint, mellyen a' szivacs 's az orvosi eszközök sem hibáztak, — magyarázgatá. — Az új iskolai rendszer szükségesnek tartja a' latin és görög nyelvet, 's a' latin nyelv tanulására és a' remek­irókkali megismerkedésre 8 évet rendel, a' görö­gére pedig hatot, — ugy hogy egy iskolai évre 38 hetet számítván, a' latin nyelv és remekírók szá­mára 1624 óra van kiszabva, t.i. az első két osz­tályban egyenként 508, a' szónoklat-költészeti osztályban 456, a' bölcsészetiben pedig 152 óra. A' görög nyelv és irókkali ismerkedésre összesen 456 óra van rendelve. Ezen számokból kitetszik, hogy a' humanismus barátai meg lehetnek ele­gédve a' rendszerrel, mert annyi idő alatt csak megtanulhatni nemcsak a'j latin és görög, hanem a' tatár és khinai nyelveket is, — 's ha van, ki nem tanulhatja meg, az menjen bakternek, de ne tapodja az iskolát. — 'S mégis, fájdalom! vannak már a' bölcsészeti és jogászati osztályban tanulók, kik tudományos pályára készülnek 's a' latin „mensa"-1 sem tudják declinálni! Annyira jutott, uraim! a' dolog, hogy maholnap alig lesz proká­tor, ki a' I-mae 9-t eredetijében megérthetné, 's alig lesz, ki kutyabörét olvasni fogja tudni. Ha­zánk csaknem minden kaputosa töltölt ifjúságá­ban vagy 2000 órát a* humanrsmussal, 's mégis,, ugy látszik, a' daróczosság és belyárság akar di­vatossá válni; legalább a' költészektöl fel a' vár­megyei urakig igen sokan annak tömjéneznek. — Azt mondják, a' csodák kora lejárt; kell-e na­gyobb csoda ennél : 1624 óráig (mert hiszen ez új rendszer előtt is körülbelül annyi időt fordí­tottunk a' latin nyelvre) üzünk dolgot, a' nélkül hogy csak a' legparányibb tudás is ragadjon ránk belőle? Mutassatok nekem országot, melly illy csodákat mivelni képes I — Ez, ha olly komoly dolog nem volna, jóízű kaczagásra inditná az em­bert; azonban megérdemli, hogy kissé kutassuk okait. — Véleményem szerint annak két föoka van, mellyeket azután egész sereg mellékes ok kisér. — Az első az iskoláinkban uralkodó rendet­lenség, mellynél fogva a' tanultak és tanulandók egyazon iskolában sem vágnak össze, annál ke­vésbbé különböző iskolákban, — nem szólva arról, hogy az evang. és reform iskolák osztályai épen nem felelnek meg egymásnak. — Ezen hibát nem hárítja el az új iskolai rendszer. A' nyelvtanítás­ban, mint mindenben, a' módszertől igen sok, sőt minden függ. Igaz, ha egyenlő módszert hozunk is be, nagyon különbözöleg fog mégis alkalmaz­tatni. Azonban elkerülhetlen szükségesnek tar­tom, hogy egy terv és elv szerint készíttessék a* latin és görög nyelv egész rendszerét magában foglaló kézikönyv , melly a' különböző osztályok szerint legyen felosztva 's azokhoz alkalmazva. Ebben határozottan legyen kimutatva, mit kelljen az egyes osztályokban 's az egyes években el­végezni, ugy hogy a' növendék, akárhol járta le­gyen az iskolát, midőn másba lép, ki ne vetessék kerékvágásából, hanem épen ott folytassa, hol a* mult évben elhagyta. Természetesen azon kézi­könyvet aztán minden iskolában be kellene venni, legalább az egyházmegye minden iskoláiban. Ah­hoz kellene magát a' legszorosabban tartani, semmi növendéket nem kellene magasb osztályba átbocsátani, míg az alsóbb osztálynak kitüzötte­ket nem tudja. — Csak igy haladhatunk előre fo­kozatosan, különben mindig csak TVirrw-zni fo­gunk. Azon ellenvetés, hogy az által szárnya sze­getnék a' nyelvészetilengületnek, az egyedi meg­győződés és fejlődés meggátoltatnék, — itt nem áll. A' nyelvészetben mi új dolgokat egyhamar nem fogunk fölfejteni, 's a' nyelvtanban ugy sin­csen olly nagy helye az egyedi felfogásnak, meg­győződésnek. — Még az olvasandó tárgyakat is ki kell mutatni s meghatározni, mennyit kelljen okvetlenül egy-egy évben elvégezni ; ha ki töb­bet bír, megteheti. — Erről, micsoda terv és elv szerint készíttessék azon kézikönyv, majd akkor lehet értekezni, ha e' javaslat el lesz fogadva. — A' szónoklati osztályban szintén szükségesnek tartanám még kimutatni, mit és mennyit olvassa­nak ; a' bölcsészeti osztályban már nagyobb sza­badságot engednék,—mert a'ki, midőn azon osz—

Next

/
Oldalképek
Tartalom