Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-10-10 / 41. szám

tiak is szerencsétlenségét, megvettetését okozzák. Ha mindez így van — mit sz. sem tagadhat — : nem valószínű-e, mikép az ágy- és asztaltóli elválasztás nemhogy gátolná, söt elősegíti a demoralisatiot: míg a' tökéletes elválasztás, vagy a' szerződéses házasság jótékonyan hat és hatna az emberiség közös erkölcsösségére ? Söt a' felebb mondottaknál tovább megyek, 's azt mondom, hogy ha az életben kissé vizsgálódunk, fájdalom! ugy találjuk, mikép a1

keblet mélyeiben megrázó 's emberi méltóságot valóban sárba tipró legborzasztóbb események: a' nő- és férjgyilkolások, nagyobbrészint a' sz. által védett házasság irtózatos szüleményei. Állításom bizonyítására a' történet'apok is elég szomorú tanúságot nyújtanak. A* mi pedig a' szerződéses házasságbeli gyermekek nevelését illeti: nézze meg sz. a' prot. házasok törvényes elválását, vagy ha erről tudomása nincs: ne resteije a'felbonthatlanházasságban élők ágy- és asztaltóli elválasztását figyelemmel kisérni: látni fogja, hogy a' törvéuy gondoskodik a' gyermekekről szellemi ugy, mint anyagilag, — szülőik javait letartóztatván 'sne velésöket az arra alkalmasabb félre bízván; és önmaga visszahuzandja szavait, miszerint a' meghatározott idejű szerződés kötésénél egyik fél így szólna vagy szólhatna a'leendögyermekekre nézve ÍI' másikhoz: „a1

gyermekekről, kiketnemzendünk, ezeknek neveléséről, testi 's lelki szükségeiknek kielégítéséről — azontúl (hogy arczbájaid elvirulnak") tudni nem akarok" (32. 1.); mert ha el nem hiszi is sz., mikép kettőn áll a' vásár, még pedig okos, önálló lényeken: nem tartja talán a' statust olly ostobának, hogy a' szerződés kötésemegtartására is, mint létkörébe vágó dolgokra, ne ügyelne, 's a' visszaéléseket törvénynyel ne korlátozná ? Egyébiránt — hogy végét szakasszam e' kényes tárgyfölötti vitának, mellyböl már eddig is meggyőződhetett az olvasó, milly gyönge lábon állnak sz.,általa győzőknek hitt védokai, — 's melly közben ha itt-ott ismétlés vétkébe keveredtem, sz. lévokai többféle mondurban elö-elöbukkanó portyázásait hűn szemmel kisérni akaró jószándékomnak tulajdonítandó — én az olly féle lényeket, mint sz., nem tarthatom a' házasság competens bíráinak Hogy mégis azok, az állomány hibája. Ahoz csak polgárok szólhatnak, kik benne élve, családot képezve, ismeretesek annak üdvét-adó, mint pokolilag kínozó körülményeivel, 's kik alkalmat vehetnek magoknak a' körül búvárkodni; nem ugy, mint az olly egyének, kik még természetes kopasz állal vagy suttyókorukban elkülöníttetnek az emberi társaságtól 's később is ha ebben megjelenhetnek , állásuknál fogva hideg tartózkodást gerjesztenek maguk iránt a' családokban, melylyek körébe ollykor-ollykor belépnek. . . Hejh! sok nem ugy van még a* nap alatt, mint lennie kellene! . . . A* mü többi részében is, mellyekben igen sok jó van elmondva, szinte vannak árnyoldalak, mellyeket azonban megbocsáthatóbbaknak tartok, semhogy azokkal a' könyv érdekét csökkenteni akarhatnám. 'S e' nyilatkozatom szolgáljon mentségemül a' mü szépségei felmutatásának mellőzésében. A' mi sz. irályát (styl) illeti : az nyilt, erőteljes és folyékony, bár vannak helyek, hol az olvasó göröngyökbe ütközik; ámde ez csak figyelmének bűne. Bűne továbbá, még pedig szigorúan megrovandó, hogy a' nyelv szabályai ellen is tétetnek kihágások. így többek között az 56. lapon ez áll: „Pedig a'hivatásának betöltésére vezető nevelésnek lassan-lassan ekkor kellene csak még megkezdetnie" — e' helyett: csak ekkor kellene még lassan-lassan megkezdetnie. 59. 1.: „midőn az, ki e lépést elérte, mind test-, mind lélekben a' megkívántató érettséget elérte" — e' h.: a* megkívántató érettséget mind test-, mind lélekben elérte. 66. lapon a' figyelmetlenségnek e* megbocsáthatlan zűrzavara: „Egy erőteljes virágzó ifjú egy elaggott korbeteg nő mellett boldogságotwem élvezhet, 's ezért az években aránytalan álló házasok között igen ritkán lehet az igazi boldogságot feltalálni, — és ha köttetnek is illy házasságok, azokat soha nem szivszövetség, de mellékes anyagi érdekek szülik." Mit itt egyik sorban tagad, a1

másikban megengedi, azután olylyat állít határozottan, mi csak hypothesis. A' 67. 1. illy értetlenségre találni: ,,a* személyt eszközképen tekintik, vagy anyagi érdekek utolérése (talán végett?)magokat eszközzé tétetni engedik." 147. 1.: „a' nőt pedig ... mi serkentsen önuralkodásra." —e'h.: mi serkentse. 161. 1.: „de azért, hogy alap, mellyre — e' h.: hogy az alap. 163. I. „de azért egy érettebb korúnak szive is ... tiszta lehet" — e' h.: egy érettebb korúnak is tiszta lehet szive 'stb. 165. I.: „Boldog egy illy nő oldala melletti férj" — e' h.: Boldog az egy illy 'stb. 169. 1.: „miért, a' csábok ingereinek ellen nem állhatva, olly sok nö lelántorog az örvény széléről?" e' h.: a' csábok ingereinek ellen nem állhatva, miért tántorog le olly sok nö az örvény széléről? 171.1.: „Egy illy állhatatlanság lehetlen, hogy bárkinél is" — e' h.: Lehetlen, hogy egy illy állhatatlanság bárkinél is. 172. 1.: „mit ha elkerülni akar" — e' h.: mitha el akar kerülni. 186. 1.: „és ha mindegyik önök közül szerencsés lehetne" •— e' h.: és ha önök közül mindegyik szerencsés lehetne. 206.1.: ,,el vand ugyan foglalva" — e' h. el van ugyanő foglalva. 207. 1. egy helyett e' két tagadás: „annál kevésbbé pedig szokott és szükséges higgadtságukból romboló türelmetlenségre, ki fakarfásokra ne lázadjanak," 'stb. 211. I.: „meg fogja ő majd tudni ítélni az erényességnek részleteit, és minden magában ke-