Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-29 / 35. szám

sürgető, hogy (Csel. XI. 1.) az apostolok és az atyafiak vételkedvén Péterrel, számon kérték tőle : „Miért társalgott a' körülmetéletlenekkel ?" És ha Péter első volt: miért mondja Ambrus dok­tor (de incarnat. XIV.) : „a1 Péter elsősége nem a' becsületé, hanem a' vallásé, nem a' rendé, hanem a' hité." És továbbá, ha első volt 's feje az a. sz. egyháznak : miért engedte magát csak zsidók apostolának nézetni, 's mint fő, miért en­gedé szolgálatát így megszoríttatni ? A' sz. lel­ket egyenlő mértékben vett apostolok közt mi­kép lehetett volna Péter méltósággal megkülön­böztetett ? Hiszen Móses^ a' ki tisztelettel 's mél­tósággal megkülönböztetett minden próféták felett 's olly dicső volt, hogy el kellett fedeznie arczát a' zsidónak, 's nem nézheté a' gyarló szem fé­nyes dicsőségét (II. Mós. XXXIV.): de ám ö erőre és hatalomra nézve is, mindeniktől meg­különböztetett. A' Rel és Nev. midőn mondjuk, hogy Péternél nem volt több kegyelem, mint tár­sainál, azt feleli: „Isten az erőtleneket választotta, hogy az erőseket megszégyenítse" (1. Kori. 27.) Igaz, hogy Isten, nagy czélja eszközlése végett, sokszor erőtleneket választott: de ám azok a' választottak nem maradtak hasonlók elébbi tár­saikhoz : a' mi Péterünk pedig maradt halálig több apostol-társaihoz hasonló. Sőt világos, hogy az idvesség ura Pál által sokkal többet vitt-véghez az a. sz. egyház megalapításában, mint Péter ál­tal. Nem tagadjuk ugyan, hogy Péter, miként tár­sai közt legtöbb keservet 's pironságot szenve­dett hibás szaváért 's viseleteért: ugy mindenek felett kitűnő buzgalmát, áldozni-készségét tekin­tetbe vette azUr 's gyakran megjutalmazta; ne­vezetesen pünköst napján a' zsidók és pogányok­ból szerkezett egyháznak alapját az ö apostoli szolgálatával vetette meg 's betelt Jézus ezen szava: „Te Péter vagy 'stb. Ezért mondá már Tertullián ama nevezetes szavakat : „Az a. sz. egyház fölépíttetett Péteren, azaz, ö általa, mert ő kezdett 1-ször a' kulcscsal munkálódni, és látod ime, miből áll az a' kulcs ? Izrael nemzetének fér­fiai! halljátok meg e' beszédeket: „ama nazaretbeli Jézus, ki megbizonyíttatott Istentől ti nálatok (Csel. II. 22.); ö az, a' ki legelőször megnyitá a' menny­ország ajtaját, a'J. Krisztus keresztségében, melly által megoldoztatnak a' régóta megkötözött bű­nök." (Tertull. de Pndicit. cap. XXI.) Azt mondja Bellarmin, hogy a' fontos hittan­czikkek — dogmák — mindig tulajdon szókkal szoktak a' sz.iraiban előadatni:márpedig ugyan ö azt állítván, hogy „cum de primatu r. pontificis agitur, de summa rei christianaeagitur," szerinte ebből a' maiorból és minorból az következnék, hogy Péternek 's a' pápának elsőbbsége, tulajdon szókkal — verbis proprio sensu sumptis — ada­tik elő. Minthogy pedig ebbe a' conclusióba egy rhetor gyermek is megbotránkozik, — mert hi­szen az egész primátusi oklevél Máténál trópu­sokkal van tele; hiszen trópus ez: fölépíteni az a. sz. egyházat Péteren vagy pétrán, a' ccöt]G-7tvlai9 kulcsok, kötözés, oldás, mind tropusok ezek: — meg kell vallatni hát Bellarminnal, hogy vagy a* maior vagy a' minor vaskos fegyvere többé nem használható 's azt el kell vetni. Mi azt hisz­szük, hogy a' maiortól nehezen ugyan, mert sok hasznát akarta venni, de mégis inkább kész meg­válni, mint a' minortól, mellyet, miként az esküt letett vitéz a' zászlót, nem hagyhat el. Igenis ez a' kérdés : mikép kell ezt a' trópust érteni: Ezen a' kősziklán épitem 'stb ? — Jézus az idves tu­dományt nemcsak halló, hanem meg is tartó ta­nítványt a' kősziklán házat-épitö bölcs ember­hez hasonlítja (Mát. VII. 24. 27. Luk. VI. 46). Már, mivel Péter nemcsak hallotta András test­vérétől, hogy a1 Messiás eljött, de azonnal futott hozzá 's hit származott benne ; most pedig val­lást is tett róla, állandóságot bizonyított : ez okból Ké/"dsnak, kősziklának méltán neveztetett Jézus beszéde hát, ismételjük, csak allegória. Krisztus építőmester, az a. sz. egyház épület, a* hívek élökövek, az apostolok 's utánok minden k. hív tanítók, munkások (2. Tim. II 3.). Mint­hogy Péter nemcsak Simon, azaz : halló, de erős, állandó megtartója is lett a' hallott igazság­nak, pétra névvel innepélyesen méltán megtisz­teltetett. De ezen petrai elnevezés, látni-való, csak a' körülménynek tulajdonítható; mert ha tet­szett vala Jézus bölcseségének más rhetorikai dicsérő szózattal lepni meg a' bátor, férfias val­lásttevöt: mondhatta volna száz alakban is p. o.: Te agrog vagy, vagy te x vdwg vagy, 's ezzel a' kenyérrel vagy ezzel az élő vizzel fogom a. sz. egyházam táplálni. Az okosságnak természetesen a' dolog folyamát így kell gondolni: Te eddig Simon — halló— voltál, — minthogy pedig erősen meg is tartoltad, 's mint látom, bátran vallást is teszesz Messiásságomról: ez okból, ez állandó­ságért petrának nevezlek, *s ezen állandó hiten, ezen állandó vallástételen épitem föl a. sz. egy­házamat. Miként abból, mi az apostolokról, akár egyik vagy másikról, mint hiba 's erőtlenség mondatik a' szenliratban, nem húzhatni következelet ki­sebbségre, méltatlanabbságra: épen ugy nem csi­nálhatni gradust kőztök, és Pétert nem lehet olly kópzelhetlen elsőnek, a' több apostolokat csak árnyéklattá alacsonyító elsőnek tenni, csak azért, mert Jézus, vagy a' Cselekedetek irója egyikről vagy másikról, nevezetesen Péterről, valami jót és dicséretest mond. Igen jeles vala Péter val­lástétele, — gyönyörködik a' kegyes lélek benne s de a' több apostolnak is tisztelet, becsület adas­sék szintúgy, mert ők épen ugy hitték, tudták, hogy Jézus az élő Istennek fia. A' tüzes-véral­katu 's bátor Péter mondhatlan gyönyörét találta benne, hogy Jézus beszédére feleljen 's ezt neki több társai, talán életkoráért is, szívesen áten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom