Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-01 / 31. szám

Jegyzés. AVsegédrtanuImányok a'.szükséghez képest kisérik fötanulmányaikat. Má.sodik ijléfc A' másodfk ,félév tanulmányai épen azok, mik az első félévé, azqp megjegyzéssel, hogy a' Jgtin nyelv egyheti hat órájából ismét kettő a'görög nyelv két órájához adatik, két nyelvészeti óra a' német nyelvre né,zve üt is megmarad. A mar gyar nyelv két órájas

z

ónokUt és költészet tan elméleti tanítására fordítjtatik. 48. §. A'hatodik ny^ivészéti .^sastóly tanulmányai. 4) Vallástan. Minden vallásos igazságok, hit— és erkölcstaniak eddigelé egyedül a' bibliából mint legtisztább kútfőből merítteltek 's arra vitettek vissza, most mind azok ismételtetnek 's • - * Ji 7

> « » _ I ezen osztályban a józan észre vitetnek, vagy a' bibliai hit- és erkölcstani igazságoknak a1

józanészszeli megegyezésök mutattatik ki. A' vallástan tárgylagos része szinte röviden ismétli az egyházi történetek főbb pontjait 's azoknak az egyházi és polgári életréi jótékony és káros hatásukat jeleli ki, nem azért, hogy vallásfelekezetességet támaszszon, sőt inkább mindentől, melly vallás-tekintetben a' biblia és józan-ész ellen van, őrizkedjék, s,a' keresztyén összhangzatos élet megalapítását tartsa folyvást szem előtt. Iájából az élet kertébe kell átültetnünk, hogy pttj, termöT

fává magasulván, egykor gyijmölcsét élvezhessük. Másként eszményi tárgygyal bibelődünk, mellynek alakja nincs, rideg ábrándokkal tépelődünk, a"1

nélkül, hogy valaha valót ölelnénk. — Nyelvtudomány élete konyvertésben, folyóbeszédben és írásban nyilatkozik. Mondhatná itt valaki, hogy egyetemes tudpm^Pyos müvelf

ségünknek is csak e* hármas végp^zélj a lehet.. És ez igaz is. De ha közelebbről vizsgáljuk a1

dolgot, "'s e1

triast a' nyelv, majd a-1

tudomány-Összeg viszonyában szemléljük : e' kettő közt azon élénk színezetet találandjuk, melly a1

tárgy kül- és belterjelme közt létezik, vagy: midőn e1

hármas tulajdont nyelvtanra alkalmazzuk, a* nyelyalakzat fqfdulata. változata, szóval : külmódosulata jön tekintetbe, nem pedig a' nyelv alakjába, külső héjába burkolt Jndománynak kincse, lényege, elve vitattatik. — Olvastatni kell hát a' tanulóval — miként e'terv is tanítja — de nem pusztán azért, hogy olvasott legyen; olvastatni nemcsak honn, lianem főként a' tanórákon, 's valamint a' görpg, de még inkább a' latin classikusoknak magyarra fordításán kiyül azoknak szónyomozást, fejtegetést, rendezést 'stbf. illető szempontbóli meghányása- 's vetésével éveket töltünk : ne restelljük hazai nyelvünkkel ugyan^zpn fáradsjgot elkövetni. Ne higyük, hogy a' növendék — már cjsak r

?»érl, mivel magyarnak született, a' tárgy, mellyet kezel, magyar — előszületési joggal, tehetséggel bir,azt, mit olyas, magyarázat nélkül megérteni is. Ez nem ugy van., Mert ha ugy,yolna, ebből az is következnék, hogy a' tudós ember fiának születési jogánál fogva tudóssá, a' művészének müvészszé kell okvetlenül válnia, mit még a1

traducianíjsok sem mernének állítni, az ellenkezőre pedig számtalan a1

példa. E1

szerint az olvastatási rovat nyilvános iskolai fplolyqstatássá váljék, "s a' tanító az előforduló körmondatokat az i télét hármas elemei : alany, mondomány, és — ritkán — kapocs kategóriája szerint fő- és mellékmondatokra osztva magyarázza.— A' m a gya r á za t spó is azt mutatja, hegy erre a1

magyar^ nak szüksége van, — Kezdje pedig magyarázatát az igén, J3\)A

Nye[p$k. A\fafin nyele a' szónoklat és költészet egymástóli messze nem váíhatása miatt a' kötetlen írmódú 'classicusokból a' bölcsészetiek fordíttatnak, millyenek: Cicero bölcsészeti munkái Vv? bf~ > x

ítí®»lívi *»s«v IVMIKIM.M K* fh kozol a könnyebbek és jelesebbek; a kot0xt^lóadásra. nézve Horatius lantosi bölcsészeti'tárgyu költeményei taníttatnak. Drámai költeményt a* íajin írók köztJi^Mont^Iapf

ker^sünk. terqntius drámai kolteszet fogalmat hazai drama íróinkból kell meríteni, valamint a' lantos költészetet ís. b) A' görög nyelv a'latinnal már itt egészen„párhuzamra jött, ezert a kötetlen előadásra jranyzólag Plató párbeszédeiből az ezen osztályba^jS^érthetók fordíttatnak. Lyrai,,valamint minden tekintetben kielégítő drámai költészetet a1

görögöknél sem találunk. Pindar lyrai, valamint phqcles drámái is eposi jellemüek, de annyival teljesebb az eposi költemény Hornéiban V mellv a gorog költészet a es w-ja. Homer tehát a görög költészek közöl az, kire ezen osztály legnagyobb figyelmet fordít, c) Ak

német0^lv jfgnynyebb, kötetlen el^ásu, /nkább eseményeket tárgyazó könyveket olvastat. 4) A történettan a középkorú törtenetek rövid ismétlése után az új történeteket tanítja, kiemelve főleg a' házai történeteknek azon részét, melly az új és legújabb korra esik. wc. n •> » rr •. ° ? .:. n !» i/r»f-mellyben rejlik rendesen a' kapocs is, — ugy menjen <it a' mondat többi részére.i

(

Említse meg, sőt ezt ugyancsak betanítsa, hogy minden mondat igéjének egy, két, 's több kérdései vannak. K1

kérdések lehetnek ollyanok, mellyek az igében természettel megvannak, ennél fogva született kérdéseknek neveztethetnek; vagy ollyanok, mellyek az ige mellett a' mondat részeire vonatkozólag csak körülményszerüen állanak, mihez képest mellékes kérdése fenek neveztethetnek. A1

példa jobb magyarázó. Ezen igének: „ját'" csak ezen egyetlen született kérdése van: ,,k i j á r ?4t a' többi, p. o. hol? hova? miért? kivel? mikor jár ? mind mellékes kérdés. Továbbá : „es^ik" született kérdései: ,,ki esZjik?'1

„mit eszik?" a" többiek , mellyek lehelnek, mellékes kérdések. „Ajándékoz", ennek három született kérdése van : ,,ki ajándékoz?'1

„mit ajándékoz?"' ,,k i n e k a j á n d é k o z ?" Az illy -nemű kérdések teszik a' beszéd épületének oszlopzatát, a'körmondat testének csont,yázát,,.az ítélet ajtajának sarkait, ugyanazért a" mondat iij\egéftetése,n(ujlhatlanul ezektől függ. A1

könyvsíil ariadnei fonalát, meliy a' tanulót az eszmezavar tömkelegéből kisegíti, ezek adják kézbe. E' kérdéses módszer épen nem új találmány. A' latin iskola irindenikünk által jól ismert — quist quid? ubi? quibus auxiliis ? cur ? quomodo? quando? — kérdései régóta ulmutatókként hermeskednek a' római ny^lv terrenjimán, 's mi, saját nyelvünk érdekeben, holt betűknek tartanok azokat ? Midőn már a' tanító Ütni fogja, hogy nincs olly szövevényes mondat, mellyet növendékei helyesen széttagolni nem tudnának: ne kössék a' szónoklati V költészeti fejtegetést elkezdeni. Ha egy éven keresztül szorgalmasan folytatlatik ezen gyakorlat — pedig ez milly kevés idő, 's a' tanuló iskolai évei sokszor milly olcsóak! — a' következő évre alig marad valami a" megfutandó pályából, mellynek yégén a1

könyv^rtés, értelmes [folyóbeszéd, bfclyes irás hazai hármas sfi^é.ből alkoiott díszlobogó főnnen, djiadallal hirdetendi hogy czélt értünk! Károlyi-