Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-01 / 31. szám

szellemben egyezők legyenek, alkalmazzuk szer­tartásokra , 's végig pillantunk a' meglevőkön : ugy fogjuk találni,, hogy nem mindenik szertar­tásunk egyezik meg a' fönebb sinórmértékül ki­tűzött elvekkel. Ugyanis egyházat illetőleg, jól tudom én, hogy a' magára-hagyott evangyéliomi keresztyénség nem képes a' romanismus gazda­gon ellátolt, országosan pártfogolt templomival versenyezni : de az is igaz, hogy szépet 's jót nemcsak nagyban, hanem kicsinyben is lehet elő­állítni. Már maga az alak, mellyben kivált régibb egyházaink építvék, igen kevéssé hordja magán az aesthesis kellékeit; mivel azonban ez érteke­zésem tárgyára nem olly igen tartozik és tartóz -hátik: csak a belrendezésre vetek futó pillanatot. Hogy mikép láttatik el székekkel, asztal- oltár­orgonával valamelly egyház, azt annak részint tehetsége, részint vallási buzgalma, vagy hajla­ma határozzák meg. 'S igen kevéssé állhat a' vád, mellyet a' római-vallásúak *) ellenünk görditnek, hogy ugy bánunk az Istennel, mint szolgánkkal,— mert nem mindütt az akarat, hanem inkább a'te­hetség törik meg: de annak olly igen okai nem vagyunk, mert az ország csak ollyan mostoha-fiak gyanánt tekintvén,'s bánván velünk, csoda, hogy annyit is tehetünk. Igy bár nem lehet azon mél­tányos törekvést, miszerint sok egyház orgonát helyez templomába énekvezetés , javitás , söt buzgóság-terjesztés végett is, el nem ismernünk: de nem lehet meg nem róni azért, hogy sok egy­ház nem pillantott végig a' jelenen és jövendőn. Az orgona ugyanis pénzbe kerül, javítgatása is­mét pénzbe, jó orgonista nyerése pedig legtöbb pénzbe. Már ha az egyház belátja,hogy nem ké­pes vagynem akarja ezen, csak szertartásra tar­tozó, de ártatlan czikket ugy föntartani, mint azt a'kivánt czél követeli, nemcsak czélt nem ér, söt botrányt szerez. Az elhangolt sípok a' külön­ben buzgó éneklöt is megbotránkoztatják, 's az egyház költségivei nem buzgóságot gerjeszt, ha­nem visszatetszést. Ehez járul még az, hogy ha jól hangolvák is a' sípok, még az nem elég, de jól is kell játszani; már pedig tudjuk, hogy olly sok fő és fiók tanodáinkban mindent össze vissza tanítnak a' szellem tág birodalmából: de az érze­lem, szív müvelését mellőzik, zenét nem tanítnak; minek természetes következménye, hogy egyhá­zainkban jó orgonistát látni,—fehér holló; mert hi­ába! kit mire nem tanítnak, az annak nem me­stere. Mennyire máskép van ez a1 római-vallásu­aknál! — Igazsága van e' részben Danieliknek, **) a' „műveltség protestánsok és katholikusok közi" Írójának, (bár, közbevetőleg szólva,olly igen sok­ban meg nincs igaza) — hogy nálok az érzelem­világ inkább ki van fejtve, mint nálunk. Ebben a1 részben is tanulhatunk töíok, — a' meddig illik; — mert hogy annyira fejtve legyen az érzelem *) Religio és Nevelés 1847. April. **) Religio és Nevelég 1847. mint nem csak GoureíF Sándor, *) hanem Harasz­thy **) is bizonyítja, hogy például Parisban a' ben­szülött gyermekeknek csaknem fele törvénytelen 's a' házasságtörés rég megszűnt bűnnek tekintetni, 's ezt ő Paris városa hiteles jegyzékéből állítja : ennyire még is fejteni az érzelmet nem volna kí­vánatos; azt azonban mondhatni, hogy nálok sok­kal jobb lábon áll az egyházi zene, 's a kántor, ha egyebet nem tud is, többnyire ismeri a1 kótát, 's kellemesen játszik az orgonán. — Megjegy­zendő továbbá egyházunkban az is, hogy bolto­zata- oldala- 's padozatára, ha egyszer elkészült, igen sok helyt mi figyelmet sem fordítnak. Több éves por és pókháló lepi a' falakat,'s a' boltozat­ról, mint meddő szertartás pótlékai, meg annyi szentelt zászlóként függenek.Bár ugy csak el le­hetne nézni azokat, ha Dávidok volnánk 's Isten Saul ellen oltalmazandó egy pillanatra szövetné be elleneink eltávolítására a' barlang száját; de midőn Saulék is ide kívánnak rejtezkedni: igen könnyen kivihetőnek látnám,minden egyház 's arra felügyelök részéről, hogy az isteni tisztelet helyét minél tisztábban föntartsák. Alig kell rá költség, csak egy kis gond és fáradtság, s tiszták lesznek a' boltozat 's falak, 's ha kővel, deszkával kirakva nem leendhet, — est enim curla supellex, — de a' föld elegyengetve igen, hogy a' buzgó keresz­tyén bukdácsolva ne legyen kénytelen jutni Isten házába, mintha a' magyar sikon is Horeb hegyére kellene másznia.-— Hogy legyenek-e evangyé­liomi keresztyén egyházban oltár, festemények, gyújtott gyertyák, kereszt 's más diszítmények, o* kérdés kissé mély-jelentésü : de azért az elő­sorolt elvek nyomán azok szükségességét magá­nak kiki könnyen megfejtheti. A' szertartások második osztályába azokat so­rozhatni, mellyek már nem élettelen dolgokra, ha­nem mechanikai testmozgásra tartoznak. Azon különböző szokások, mellyek szerint kezdő éne­ket néhol állva, másutt, mint például Pesten, ülve szoktak elénekleni,— magában mitsemtesz; óhaj­tandó volna azonban mégis, egyformaság tekin­tetéből, hogy most, midőn zsinatra készülünk, az illy, csekélységeknek-látszó szertartásokra is ki­terjesztené figyelmét az egyház; mert tudjuk azt a' közéletből, hogy sokkal inkább elpirul az em­ber csekélységeken, meilyeknek alig oka , mint sokszor bármiíly botlásokon.—Ellenkezik a'szép­tannal az is, hogy köznépünk kalapjával elfödi ábrázatát egyházba-menetkor könyörögvén. En­nek alapja bizonyosan a' volna, hogy így figyel­mét inkább elvonhatja a7 földiektől. Hogy men­nyire éretik el áltjla a' czél nem akarom itt fej­tegetni. Jót tennének, kik figyeltetnék a' népet,, ezen, nem-szép szokás elhagyására, hogy tegyék le kalapjaikat,'s nem olly igen meghajolva, söt *) Recherches sur les infants, etc. 1830. **) Utazás Ejszakamerikában 1844. Pest II. Dar. 188. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom