Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-18 / 29. szám

4) A' negyedikben az összehasonlító szerkesztés vagy ítélés. A' felső két osztályban a' gondolkodás vagy a1 gondolatok folytonossága,mint eszmék összefüzése lesz uralkodó, kötött és kötetlen alakban. Minthogy ezen két felső osztály a' gondolatok és eszmék előadásával foglalatoskodik : nem lehet nagy határ-vonalakat húzni a' kötölt-alaku vagy költészeti és kötetlen vagy szónoklati közt. c

) Ezért 5) Az ötödik osztályban az előadás vagy irmod (styl) taníttatik, még pedig mind a* szónoklati 's ez inkább, de a' költészeti is. 6) A' hatodikban inkább ugyancsak az előadó irmód taníttatik, de a szónoklat-költészeti irmod bölcsészetivé magosul Ezek lesznek a' tudomány-elöiskolák osztályzatai , mellyek közöl mindenikben taníttatnak az előző §.eszményi és tárgylagos tanulmányai,csakhogy mindenik az osztály kifejezett lélektani állpontjára és tanmódszerére víve, mit a' következőkben a' külön osztályok részletes tanulmányai mutatnak ki. 41 §. Előjegyzetek a' tudomány-előiskolák-részletes tanulmányaihoz. Előre kívánjuk megjegyeztetni 1) Azt, hogy a' tudomány-elöiskolába 10—12 éves gyermekek vetetnek föl és 16—18 éves ifjak lépnek ki. 2} Hogy a' már átalánosságban kijelelt és részletesekben is kijelelendő tanulmányok itt nem ugy jöendnek elő, mint egy egész szellemi folytonosságot alkotó tudományok, — mert ez a1

felső tanintézetek föladata: hanem mint a' tudományok egyenkénties, de szellemileg áthatott mozzanaik, azért, hogy azokból a' fölső tanintézetek egyes, külön-álló, életmüves és léleges egész tudományt alkossanak. 7

) 3) Hogy a' három első osztályban mindenütt a' tantárgy inkább szemléleti, vagy képzelve szemléleti, inkább tárgylagos oldala bír túlsulylyal, midőn a' három fölsőben inkább az eszményi, az elvont lesz uralkodó, mik közt épen azon kütí

) Helyesen ! mivel van költészet kötetlen beszédben, 's van kötölt beszéd költészet nélkül, millyenek a' lelketlen versek. Hanem a1

tisztán prózai alak költészeti elem nélkül, határt von a1

kötött 's kötetlen beszéd közt. Károlyi. 7) W. J. űr itt a1

tudományszakmák (facultates scientiarum) és azoknak részletei közt hűz egyenközvonalat, ezeket ,jt a n u 1 má n y okn a k," amazokat „tudományoknak" nevezvén. Igy a' törvén ytudomány tanulmányai : törvény, polgártan, (politica), államtan, (statistica) 'sa't. Hogy a' természettudomány magában véve még nem orvosi tudomány (facultas), a' gymnasium nem egyetem, azt tudjuk : de hogy az elöiskolában illő rend- és terjedelemben előadandó tanulmány különböznék — ha ugyan ezt akarná érteni e1 2-ik pont alatt W. űr — a'felsőbb tanintézetek ugyanazon tudományrészletétöl, ezt meg nem foghatjuk, különben a' gymnasiumi 's felsőbb tanintézeti tanulmányok közt ollyan demarcationalis vonal fogna létezni, mint kis és nagy kereskedés közt. Ez Yolna aztán igazi commercium littcrarium. Károlyi. lönség van, mi az ismerés és megismerés, a' tanulás és fölfogás, az anyag és szellem, a' tartalom és összefüggés, a' külső és benső közt. Ezek más tanulmányoknál szembeötlöleg megkülönböztethetők, csak a' vallástan első fokain lesz nehéz ezen kölönböztetés; ezért a1

vallástanitásnál a' a' három első osztályban a vallástan tárgylagos oldala semmi más, mint a1

vallásos elméletnek az egyház-életbeni gyakorlati kimutatása. 42. §. Az első nyelvészeti osztály tanulmányai. Első félév. 1) A vallástan. Itt is előre kívánjuk megjegyezni azt, hogy mi még a' tudomány-elöiskolákban sem választjuk el a' hit- és erkölcstant egymástól, hanem hittant tanítunk erkölcsi tényért, és erkölcstant hiterösitésért, mellyek igy áthatva állítják elö a' keresztyén életet, mi a' vallástanítás czélja. 8

) Ezen osztályban a' keresztyén élet egyenkénties bibliai történetek állal fogatik föl. Még pedig az ó szövetségiek által. Azt alig szükség említenem — mert az a' nép-és tudomány-elöiskolák föladatuk és tanmódszerökböl következik,—hogy a'bibliai történetek itt hosszabbak "s az erkölcsi élet fővonalait össze függesztöbbek legyenek mint a' népiskolákban. Az illyen történeteket akár a' bibliából kell olvastatni, akar pedig a' bibliai írmódot is megtartva öszszeszedni. 2) A' vallás tárgylagos oldala ezen fokon a* zsidó vallás vagy inkább egyház igen rövid történetében foglaltatik 3) A' latin nyelv alaktanából a' fő- és melléknevek 's ezekre vitt beszéd-részek ragai és a' sum létige taníttatnak be, még pedig a1

legkisebb ragkülönségre is kiterjeszkedve hazai nyelvünk és a' latin közt, melly fölteszi, hogy a'tudományelöiskolás hazai nyelvét nyelvtanilag értse. E'nélkül idegen nyelvet tanítani a' legnagyobb ellenmondás, mit oktatás körül képzelhetni. 9

) A' ragok szemlélésénél a' gyermekek az olly szabályokat megtanulják, mellyek a1

szóragozás körébe tartoznak. A' fordítás latinból hazaira és viszont megkezdetik, de egyedül csak ragozás tekintetéből. 4) A' nyelveknek tárgylagos oldala a' történettan. Ebből itt az ó világ történele adatik, de a' szemléletnek vagy inkább a' képzeletnek megfelelöleg egyénleirásokban (Biographia.) 5) A' mértanból a") A' téralaktan mint közvetlen szemléltetési tan a' képek 's azok körül előállt szögletek egyenlőségét és különségét, a' há-8) Figyelmet érdemlő helyes tanmódszer, melly az életen átszövődö keresztyén életet mint tényt, a1

hit és ebből folyó erkölcsi viselet, mint egymástól elválhatlan két tényező eredményét mutatja fel. Károlyi. Nagyon helyes! a' hazai nyelv alapos tudása tartozik lenni az eredeti typus, az idegen nyelv ábrája pedig ennek csak lenyomata fog lenni. Károlyi*