Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-18 / 29. szám

avatkozni. 10) Az aljegyzőre bejött szavazatok­ban, hol nálunk csak aránylagos többség kíván­tatik?! — két egyén nyervén egyenlő 9,9, sza­vazatot, t. Tóth Péter és Tolnai Jótsef urak, ujab­ban kitüzettek. — Szavazat kéretik egy, meg­űresült világi ülnöki székre is. 11) A' hat év ma­gát kétszerezett, jövőre hasonló reménynyel biz­tató, jelenleg 27 özvegyet 6p ftig segélyező öz­vegy-árva pénztárban 6028, az egyh megyei­ben 809, a' gyülés-tartásiban 196 vft találtatott. 12) Halmozott ügyeink szükségessé tevék, ez év­ben még egyszer, sept. 14-kén gyűlést tartani. — Az iskolai körlátogatók gyűlése jövő aug. 17-kén Kis-Várdában leend. Szilágyi János, lelkipásztor. ISKOLA-ÜGY: Harmadik czikk. ') A' tudomány-elöiskolák (gj nma­stiim) tanterve. 39. §. A tudomány-előisholdk tanulmányai. A1 tudomány- elöiskolák feladatát fentebb (3.§.) kifejtök , itt azt röviden ismételve és központo­sítva kimondjuk , hogy a' ludomány-elöiskolák feladata : a tudományos szellemrei fejtés és elő­készítés. A' tudománynak a' tárgylagos világ is­meretével van dolga. Az ismeretben a' tárgyla­gos mint gondolat fogatik föl 's alanyi világgá változtatik át. Igy a* tudomány, tehát a' tudomá­nyos szellem kifejtése 's arrai előkészítés körül is főszerepet visz a' gondolkodás. Következőleg K. I. W. J. jó napot! — Örvendek rajta, hogy viszont találkozunk, még pedig nem torzarczczal, miként az egykori, háton róka bőrt emelő, nagy-szakállu, annál csekélyebb-hi­telű két izraelita , kik a' találkozás perczében mind saját arczbőrükre, mind a' rókák bőrére jelentékeny szemeket vágva, ármányos mosolylyal köszönték egymást, eleggé kife­jezvén ezzel mindketten, mi érdekes járatban vannak : — hanem mint a1 közügy szőlőjének 's illetőleg veteményes kertjének igénytelen munkásai jövünk össze, miben megró vandó alig lehet— hinni óhajtjuk — egyéb annál, hogy talál­kozásunk ezelölt legalább is nem két decenniummal történt. — Nem gondolván előre, hogy kegyed, iskolai tervének e­zen részét is e' lap hasábjain akarja közölni : előbbi jegy­zeteimben bucsut vevék kegyedtől. Azonban szándékát hoz­zám intézett becses leveléből megértvén, ujabbi felszólítá­sának is örömest engedek, 's szerény véleményemet a"1 szö­vegben itt-ott e' tervre nézve is közlendem. És valamint e­lőbbi jegyzeteim nem annyira a' ,,m i" körül forogtak, mint inkább a' „miké n t"-et tárgyazák : ugy figyelmem jelen­ben is leginkább ez utóbbi pontra forditandom. Nem bocsát­kozom pedig a1 tervrend-szövegének részletes taglalatába részint azért, mivel helyeslem azt, 's lehető nehézségemet egy általános szempontba szoritandom össze, részint azért, mivel ugy vagyok meggyőződve,hogy in ultima analysi iidvös és hasznos minden tudomány, de ennek megszerzése egyedül a' methodikától függvén, a' „miként" ügyét a' „mit" kérdésénél fontosabbnak tartom. — Tűrjön el hát kegyed, lia e' téren karöltve sétáltunkban, e' tanterv testét jegyze­teim árnyék-, vagy szellemét testként követendik; mert hiszen 1) Kegyed maga igy akarja, pedig volenti ínjuria non fit. 2) Mert a' test és lélek békéje első föltéte a'boldogság­nak. Károlyi. a* tudomány-elöiskolák tanulmányaiul mind az eszményi vagy alanyi, mind a'dologi vagy tárgy­lagos oldalon ollyakat kell keresni, mellyek a' gondolkodást fejtsék, 's ugy állítani össze és olly tanmódszerrel dolgozni föl, hogy azt kifejthessék, előre is és ismét megjegyezvén azt, mit máshol kifejténk, hogy a' tudomány-elöiskolák lélekfej— tési állapotja, honnan kiindulunk, a 'képzeleti erő, midőn a' nép iskoláknál a' szemléleti, a' fölsők­nél, hova épen a' közép, jelesül a' tudomány élő­iskolák által törekszünk, a' gondolkodási viszi a' főszerepet. Illyen gondolkodásra és tudományos szellemre fejlő tanulmányok : I. Az eszményi oldalon. 1) A nyelvek, még pedig'a) a' római, b) a' gö­rög és c) hazai nyelvünk, d) az ujak közöl leg­alább a' német, mind «) az egyes szóalakok mint különböző szemléleti képzetek, mind /?) a' szó­füzési gondolat — mondományok (categoriák), mind a ' folytonos gondolattartalmat előadó classicismus tekintetéből. 2) A mértan, még pedig a) annak térmértani (geometria), b) számtani és c) három szögmér­tani része, «) mind az egyes alakok szemlélése, /9) mind azoknak különböző viszonyítása,^)mind a' viszonyított és alárendelt fogalmakbóli követ­keztetés tekintetéből. 3) A vallás, a' gondolatnak és ténynek a) az isteni szellemre, b) az isteni Iénybeni hitre, c) ál­talánosan a' kijelentésre víve. És pedig ezen esz­ményi oldalon a" nyelvek a' gondolattartalmat, ar mértan a' gondolat rendszeresítését, a' vallás a' rendszerezett gondolatot fejtik. 2 ) Azonban mint mindenütt, ugy itt is az eszmé­nyi magában és külön váltan a'tárgylagostöl egy­oldalú; tehát a' tudomány-előiskolákban a' tudo­mányos szellemrei fejtés végett tárgyas vagy anyagi (real) tanulmányok is tanítassanak, millye­nek : a1 természettudományok, történettan és a' vallás vagy inkább a' keresztyénség története, csakhogy nem anyagi vagy inkább gyakorlati iránynyal, nem is olly tanmódszerrel, miként a' közép-iskolák gyakorlati oldalán az ipar-iskolák­ban : hanem a' természet, történet, és keresz­tyénség életét felfogó nézetlel, ugy hogy a' nyel­vészetet tartalmasítsa a' történettan, a'mértant a' természettudomány, a' vallást a' keresztyénség szelleme. Igy lesznek tanitandók az érintett esz­ményi tanulmányok mellett és azoknak megfele­löleg II. A' tárgylagos oldalon; mert minden tudo­mányosságunk mellett is a1 tárgyas vagy külső 2) E' három utolsó tétel nem állhatna-e így is : „nyelv a1 gondolatrendszerítést, mértan a' gondolattartalmat, vallás a'rendezett és tartalmas gondolatot fejtik?" Mert tagadni nem igen lehet, hogy nyelvben is uralkodhatik rend, mér­tanban tartalom 's a' t. Az illy előre és hátra egyiránt tol­ható gondolatmozdonyok — engedelemmel legyen mondva — kissé mystifikálják az elmét, 's Hegel bakjának szarvacs­káit pillantja meg bennök az ember. " Károlyi. 29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom