Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-18 / 29. szám

"s illetőleg ezek több vagy kevesebb lelkészeinek száma vétetik alapul. Ez a' mi szerencsétlen hatósági képviseletünk szerencsétlen utánozása, melly szerint Torna annyi szavazattal bir, mint a' húszszor akkora Bihar. Személy az, mit képviselni kell, nem corporeitas, 's bár elismerem is, hogy könnyebb dolog egyes községeknek küldeni követet : még [is a' könnyebbség okáért, az egész alkotmányt hibás alapra fektetni nem szabad. Fogadtassék el a* kerületezés eszméje, miszerint például 500 vagy 1000 választó küldhetvén egy követet, ezek egy bizonyos központon öszszejöhessenek, mi annálinkább elfogadható, mert, miután a1

leánygyülekezetek ugy is az anyagyülekezet kiegészítői, 's mint illyenek a' választásban részt vesznek : az egyik helyről a' másikra menés ugy is ki nem kerülhető. Hogy az utasítások eltöröltetnek,igen czélszerü. Ki azoknak haszontalan, söt káros voltáról még meg nem győződött, az nem kisérte figyelemmel a* magyar országgyűléseket. A' mitől, nézetem szerint, az egész egyházalkotmány sükere vagy sükeretlensége függ : az a' végrehajtó hatóság. Ezt sehol az egész munkálatban tisztán kifejezve, 's mi fő, kellő sanctioval istápolva nem találom. Ha nem bírunk hatalommal határozatainkat végrehajtani, akkor hiában határozunk. Mondassék ki, hogy az illető testület vagy felsőbb gyülekezet határozatainak mindenki engedelmeskedni, 's illetőleg azokat teljesíteni tartozik, 's ki az ellen vét, a' körülményekhez képest, vagy személyes szavazati, vagy ha testület, képviseleti jogával nem élhet mindaddig, mig azon határozatnak nem tesz eleget. Lehetnek még más eszközök is, mellyeknek alkalmazása hatalmukban áll: de én itt inkább csak az elv iránt akarok figyelmet ébreszteni, mint részletekbe bocsátkozni. Végül még a' törvényszékekről kell néhány szót szólanom. Igen helyeslem a1

tervkészítők azon nézetét, miszerint állandó consistorialis bírákat nem kívántak teremteni: de én azt, hogy minden egyes pörre külön bírák választassanak, a' vádlott érdekeivel nem tudom megegyeztetni; mert meglehet, hogy a' vádlott ellenségei, talán hatalmas emberek, olly többséget fognak tudni összekorteskedni, melly csupa ellenséges-indulatu embereket fog választani a' vádlott biráiul, kik közöl azonban ez csak egy ellen fog élhetni a' recusatio jogával.E' helyett tehát azt véleményezem: választassanak évenként bírák, 's miután mindegyikben törvénytudomány nem szükséges, minél nagyobb számmal, 's ezek közöl sorshúzás utján tartozzék 5 vagy 7, vagy a'hány kell, minden egyes pörben bíráskodni! Ezek az én nézeteim. Elvárom a' czáfolatot. Pesten junius 25-én 1847. Ifj. Irányi Dániel. Felső-szabolcsi egyházmegye gyiilései. Mielőtt közelebbi, május 26-ik 's több napjain tartatott, közgyűlésünkről szólanék : meg kell említenem, hogy mi tavaszi gyülésünket is megtartók a' maga idejében, bár annak határzatai a' közönség tudomására nem juttatának. — Minthogy tehát az összefüggés igényli: meg kell említenem, hogy tavaszi gyűlésünkben egyik, ritka-ügyességü elnökünk, tek.Baáji Patay István űr, segédgondnoki hivatalát felmondván, egy, a' szegényebb iskolabeli legjobb tanítónak évenként 45, — ugyanazon iskolában legjobb tanulónak 5 vftot, — életében pontosan fizetendőt — alapító-levelében veve búcsút egyh. megyénktől. Köszönetet szavazánk az erélyes elnök — 25 év alatt — három esperessel híven megosztott gondjaiért; melly köszönetünk nyilvánítására, n. t. esperesünk elnöklete alatt, küldöttség neveztetett ki, a' — különösen egyh. megyénkre nézve — érdemekben őszült segédgondnok urat úri lakában tisztelettel megkeresendő. —Másik nevezetes, s össze-függés okáért megemlítendő, tavaszi gyűlésünkről, azon határzat, melly, némelly egyházaknak, az esperesi látogatás előtt nyilvánított, azon ellentmondására keletkezett, mellyben ezen némelly egyházak az állandóul N. Kállóban tartatni szokott gyűlés kitartási költségét, — azon okon, mivel Kálló szállást nem ad, és hozzájok messze van, — megtagadták. Gyűlésünk tehát, igénybe vévén a1

jelenlevő egyházi követek felkiáltásait is, midőn voltak egyházak, mellyeknek követei, — küldöttségi munkálatokra, a' közgyűlés folyta alatt, ellenkezésök daczára is, a' közgyűlésből kiküldettek, ujolag felszólította az egyházakat, adnák véleményöket a' már két éves, minden egyház beleegyezésével állandósított gyűlés iránt: állandóul egy helyben, és pedig Kálióban, vagy inkább vándorolva kivánják-e azt ezután tartatni ? — Ezután harmad napra, feledékenység és méltányosság szelleme szállotta meg a' gyűlést, mert azon egyházakat, kiknek ellentmondásukat elébb annyira méltányolta, hogy azok kedveért,két éves szokással megerősített határzatát megingatni kész volt, a' meg nem fizetett gyüléstartási tartozásért törvényes kereset alá vetetni rendeli. Igy állottak a' dolgok, midőn jelen gyűlésünk megkezdetett. — Megkezdetett pedig az két, már régebben megválasztott világi ülnökeinknek, tek. Tólesvai Bónis Sámuel és Somossy Ignácz uraknak székfoglalásuk által. Millyen öröm és kinézés a'jobb jövőre, illy tiszta-elvű 's szilárd-jellemü férfiakat fűzhetni ülnökeink koszorújába !! — Tanácskozásunk megkezdetvén, miután 1) meghatároztatott, hogy ezután, a'tanácskozás folyama alatt, küldöttségi munkálatok nem végezhetők, hogy annak ürügye alatt, az egyházak követei a' tanácskozásból ki ne zárassanak: délutánra küldöttség neveztetett a' segéd-gondnoki, két ülnöki és egy aljegyzői állomások be-