Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-18 / 29. szám

"s illetőleg ezek több vagy kevesebb lelkészei­nek száma vétetik alapul. Ez a' mi szerencsétlen hatósági képviseletünk szerencsétlen utánozása, melly szerint Torna annyi szavazattal bir, mint a' húszszor akkora Bihar. Személy az, mit képvisel­ni kell, nem corporeitas, 's bár elismerem is, hogy könnyebb dolog egyes községeknek küldeni kö­vetet : még [is a' könnyebbség okáért, az egész alkotmányt hibás alapra fektetni nem szabad. Fogadtassék el a* kerületezés eszméje, miszerint például 500 vagy 1000 választó küldhetvén egy követet, ezek egy bizonyos központon ösz­szejöhessenek, mi annálinkább elfogadható, mert, miután a1 leánygyülekezetek ugy is az anyagyü­lekezet kiegészítői, 's mint illyenek a' választás­ban részt vesznek : az egyik helyről a' másikra menés ugy is ki nem kerülhető. Hogy az utasítások eltöröltetnek,igen czélszerü. Ki azoknak haszontalan, söt káros voltáról még meg nem győződött, az nem kisérte figyelemmel a* magyar országgyűléseket. A' mitől, nézetem szerint, az egész egyházal­kotmány sükere vagy sükeretlensége függ : az a' végrehajtó hatóság. Ezt sehol az egész mun­kálatban tisztán kifejezve, 's mi fő, kellő sanctio­val istápolva nem találom. Ha nem bírunk hata­lommal határozatainkat végrehajtani, akkor hiá­ban határozunk. Mondassék ki, hogy az illető tes­tület vagy felsőbb gyülekezet határozatainak min­denki engedelmeskedni, 's illetőleg azokat telje­síteni tartozik, 's ki az ellen vét, a' körülmények­hez képest, vagy személyes szavazati, vagy ha testület, képviseleti jogával nem élhet mindad­dig, mig azon határozatnak nem tesz eleget. Le­hetnek még más eszközök is, mellyeknek alkal­mazása hatalmukban áll: de én itt inkább csak az elv iránt akarok figyelmet ébreszteni, mint rész­letekbe bocsátkozni. Végül még a' törvényszékekről kell néhány szót szólanom. Igen helyeslem a1 tervkészítők azon nézetét, miszerint állandó consistorialis bírákat nem kívántak teremteni: de én azt, hogy minden egyes pörre külön bírák választassanak, a' vád­lott érdekeivel nem tudom megegyeztetni; mert meglehet, hogy a' vádlott ellenségei, talán hatal­mas emberek, olly többséget fognak tudni össze­korteskedni, melly csupa ellenséges-indulatu em­bereket fog választani a' vádlott biráiul, kik kö­zöl azonban ez csak egy ellen fog élhetni a' re­cusatio jogával.E' helyett tehát azt véleményezem: választassanak évenként bírák, 's miután mind­egyikben törvénytudomány nem szükséges, mi­nél nagyobb számmal, 's ezek közöl sorshúzás utján tartozzék 5 vagy 7, vagy a'hány kell, minden egyes pörben bíráskodni! Ezek az én nézeteim. Elvárom a' czáfolatot. Pesten junius 25-én 1847. Ifj. Irányi Dániel. Felső-szabolcsi egyházmegye gyiilései. Mielőtt közelebbi, május 26-ik 's több napjain tartatott, közgyűlésünkről szólanék : meg kell említenem, hogy mi tavaszi gyülésünket is meg­tartók a' maga idejében, bár annak határzatai a' közönség tudomására nem juttatának. — Minthogy tehát az összefüggés igényli: meg kell említenem, hogy tavaszi gyűlésünkben egyik, ritka-ügyes­ségü elnökünk, tek.Baáji Patay István űr, segéd­gondnoki hivatalát felmondván, egy, a' szegényebb iskolabeli legjobb tanítónak évenként 45, — ugyanazon iskolában legjobb tanulónak 5 vftot, — életében pontosan fizetendőt — alapító-leve­lében veve búcsút egyh. megyénktől. Köszönetet szavazánk az erélyes elnök — 25 év alatt — há­rom esperessel híven megosztott gondjaiért; melly köszönetünk nyilvánítására, n. t. esperesünk el­nöklete alatt, küldöttség neveztetett ki, a' — kü­lönösen egyh. megyénkre nézve — érdemekben őszült segédgondnok urat úri lakában tisztelettel megkeresendő. —Másik nevezetes, s össze-füg­gés okáért megemlítendő, tavaszi gyűlésünkről, azon határzat, melly, némelly egyházaknak, az esperesi látogatás előtt nyilvánított, azon ellent­mondására keletkezett, mellyben ezen némelly egyházak az állandóul N. Kállóban tartatni szo­kott gyűlés kitartási költségét, — azon okon, mi­vel Kálló szállást nem ad, és hozzájok messze van, — megtagadták. Gyűlésünk tehát, igénybe vévén a1 jelenlevő egyházi követek felkiáltásait is, midőn voltak egyházak, mellyeknek követei, — küldöttségi munkálatokra, a' közgyűlés folyta alatt, ellenkezésök daczára is, a' közgyűlésből kiküldettek, ujolag felszólította az egyházakat, adnák véleményöket a' már két éves, minden egyház beleegyezésével állandósított gyűlés iránt: állandóul egy helyben, és pedig Kálióban, vagy inkább vándorolva kivánják-e azt ezután tar­tatni ? — Ezután harmad napra, feledékenység és méltányosság szelleme szállotta meg a' gyűlést, mert azon egyházakat, kiknek ellentmondásukat elébb annyira méltányolta, hogy azok kedveért,­két éves szokással megerősített határzatát meg­ingatni kész volt, a' meg nem fizetett gyüléstar­tási tartozásért törvényes kereset alá vetetni rendeli. Igy állottak a' dolgok, midőn jelen gyű­lésünk megkezdetett. — Megkezdetett pedig az két, már régebben megválasztott világi ülnö­keinknek, tek. Tólesvai Bónis Sámuel és Somossy Ignácz uraknak székfoglalásuk által. Millyen öröm és kinézés a'jobb jövőre, illy tiszta-elvű 's szi­lárd-jellemü férfiakat fűzhetni ülnökeink koszorú­jába !! — Tanácskozásunk megkezdetvén, mi­után 1) meghatároztatott, hogy ezután, a'tanács­kozás folyama alatt, küldöttségi munkálatok nem végezhetők, hogy annak ürügye alatt, az egy­házak követei a' tanácskozásból ki ne zárassanak: délutánra küldöttség neveztetett a' segéd-gond­noki, két ülnöki és egy aljegyzői állomások be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom