Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-11 / 28. szám

kek halhatatlanságának bizonyossága nehezen fog kikerekedni. De a' harmadik, Isten képzeté­ből merített erősség, (lap 149 : kk.) mint már nem philosophiai, hanem valóságos keresztyéni, elég győző, s szerzőnek azon ügyes papi takti­kája , hogy ezt legutoljára hagyta, dicséretes. Egyébiránt szerzőt szükségtelen figyelmeztetnünk, hogy ez az egész beszéd nem egyházi szónok­székbe való. A' 19-ik beszéd (1. 225) „Új szövetség az ó templom romjai felett" már e' gyűjtemény ki­jövetele előtt külön megjelenvén, innen kimarad­hatott's mással pótoltathatott volna. Annyival in­kább, mivel többnevezetes alkalmak nincsenek a' gyűjteménybe felölelve. Hiányzik pl. egy farsangi, téli, aratási, kaszálási, zsengekori, szüreti el­mélkedés. Isten éltesse a' derék szerzőt, hogy még több, illy becses, munkákkal gazdagíthassa egyházi iro­dalmunkat ! S —d. EMLÉK-TARCZA: A' in. csáthi refnu egyház történeti vázlata. Kezdete az itt-levö egyháznak bizonytalan; eredete azonban a' városéval egynek látszik lenni, a' régi protocollumban találtató jegyzék szerint, melly igy kezdődik: Mi M. Csáth lakosai nemesek, a' miólta, Csáth fundáltatván, Reformá­tusok lévén lakosai, kiknek mint fejei, a' közön­séges bajt, mind ekklézsiáét,mind civilét folytat­tuk , 'sat. Ebből látni való, hogy a' mióta Csáth fenáll , reformátusok lakták. — A' telepedés pedig itt eshetett a' XVII-dik század elején, vagy közepén a' Bocskay vagy Rákóczy György erdélyi fejedelmek zajgásaik alatt, hol a' csáté közt, — a' mi itt most is sok terem, honnan a' nevét is vehette, — vásárlóit pusztán, homok­háton megvonták magokat a'háborgatott, bujdosó reformátusok : csendesebb levén ez a' vidék, mint erdélyi fejedelmi birtok, más, magyarországi tá­jékoknál. Templomuk és papjok mindjárt lehetett, de semmi bizonyost felöle nem tudunk. Hogy 1643-ban papja volt, azt is nem a' közönséges jegyzésből tudjuk, hanem egy, itt most is életben levő, ns. család ládájában találtatott zálogos-le­-vél aláírásából, a' hol, mint bizonyság, igy van írva. „T. T. Rimaszombalhi Pál pred." A' régi protocollum kezdődik 1734-ben,melly időtől fogva négy prédikátort számlál az 1800-dik esztendeig. T. t. Nagy Mihályi Somoló Gergely, 1.1. Sárkány Sámuel, 1.1. Bornemisza Kovács János, 1.1. Szath­nnáry Paxi Dániel urakat. — 1800-dik eszten­dőben hozatott ide t. t. Szenlpéteri Hódor Pál, a1 kinek ideje alatt, ugy mint 1806-ik évben, osz­lott ez két parochiára. — A' mostani temploma épült hihetetlen sebességgel, a'midőn az az előtti szú-etle fa-templomnak összeomlásától félnének a' buzgó keresztyének. 1744-ben kegyelmes ki­rályi engedelemért esedeztek, meliyet sok fárad­ság , sok szenvedés után meg is nyertek, olly móddal, hogy a' régi templom szélessége, hossza fölméretett, mellynél nagyobbat építeni nem volt szabad. Hozzá-fogtak az építéshez 1745-ben, és ugyanazon évben mind fala, mind teteje elkészült, és az akkori superintendens t. t. Csdji Márton úr által, sz. András hava 23-kán fel is szenteltetett. Az asztalos-munka is elkészült más esztendőben, és ez mind a'buzgó keresztyének adakozásukból. A' templom elvégzése után, romlófélen levő fa­tornyuk helyeit mást igyekeztek építeni. Az erre való engedelemért ismét ö felségéhez folyamod­tak 1774-en, meliyet szinte, bár nehezen, még is megnyertek, és más évben hozzá is fogtak, 's 1778-ban zsindelyezetével együtt elvégeztetett, megtartván itt is azon szoros parancsolatot, hogy a' meghatározott magasságnál felebb építeni nem szabad. — Az óra benne az, melly a' régi to­ronyból teletett által, a' melly ben már 16 évig szolgált. Van benne 3 harang; a' legkisebbik 1741-ben, a'középső 1700-ban a'legnagyobbik 1770-ben öntettek. — Elkészülvén a' torony, a' megszorító kir. parancs erejénél fogva, szük leve a' templom , ugy hogy a' népnek 2 /3 része alig fért belé. De a' bajon még nem segíthettek; vár­tak hát boldogabb időre, a' midőn Isten földeri— tendi világosító nappalát. Eljőve a' boldog kor, mellyben a'sötétség szét-oszolván, szabad építés, szabad vallás-gyakorlat engedtetett a' halhatat­lan-emlékű II—dik József császár alatt. Ekkor építtették a'templom két nagy kötornáczát 1781-ben, de ezzel is csak az asszonyok helye szapo­rodott. — A' t. vármegye engedelmével kibon­ták a' templomnak azon végét, melly a' torony­tól el volt válva, és az egyetértes lelke által ez is felépült 1789-ben. Ezen egyház bútorai : a' templomi kő-asztalon levő kék posztó takaró, a' keresztelő ónkanna a1 hozzá való tállal, 8 úr­vacsarájóhoz való czín-kanna, mellyek közöl a* legrégibb, 1637-diki, egy régi lipcsei cserép­edény, 3 ezüst pohár aranyozott, 1 ezüst tányér, széle, közepe aranyozott, egy lapos ón-tál; 17 kendő, többnyire selyem,'s nagyobb része arany­virágokkal kivarrva, 9 persely, 2 láda, 's egy bá­dog levéltartó. — Van ezen egyházban három fi-és egy leány-iskola, volt ispotály-háza is, de már csak a' helye van. Erte-e ezen egyházat azon borzasztó üldözés, mellynek véres nyoma több egyházban láttatott, a' midőn több templom 's is­kola elvetettek, több lelkipásztor rabszijakra fü­zetve hurczollaltak gályákra? nem tudjuk. Ah! elmúlt már az a sötét időszak, és helyelte az egymást eltűrő szeretet lelkének sugára tűnt föl az emberek fölött. Közli Petneházi Gergely, m. csáthi ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom