Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-17 / 3. szám

szolgáltatni: holott minden számításomba beveszem a' szülék és községek által szántóföldben, termesztményekben 'stb. adandó deputatumot$ mint ezt különösen munkám 61-ik lapján láthatná. 3) Hogy egy nőtlen tanítónak becsületes tartása többet emészt, mint egy családos igénytelen tanító deputatuma: mit állítni csak olly egyéntől telhetik, kit még eddig család soha, hanem a' helyett ábrándjai serge környezett. 4) Hogy, szerintem, a' népnevelés szent ügyét tapasztalatlan *s életunt napszámosok kezelnék: holott életunttá épen a' tapasztalás következtében lehet, lélektanilag, az ember! De nem ölelek már fel többeket E.L.és N. T. urak közleményeiből, bár még sokat idézhetnék azokból annak igazolására elő, miszerint ők, mint feleletem első soraiban mondám, részint nem akarták, részint nem tudták tervemet felfogni. Bíráltak nem ahoz illő szívvel 's tudományos készülettel, mi az olvasó közönség iránt mindig szerénytelenség. Mert, vagy tévutakra akarák azt vezetni elferdített előadásaikkal: vagy magoknak is ellenmondó ítéleteikkel minden esetre untatták. Epen azért, mivel e1

sötét árnyék vonul keresztül mindkettőjük közleményein; 's ezt feleletemmel bebizonyítám: nemcsak jogosítva érzem magam, hanem egyszersmind az olvasó közönség iránti kötelességemnek is találom, ezennel ünnepélyesen nyilvánítani: miszerint , szüljön adott feleletem E. L. és N. T. urakban bármelly további feleselgetésre vágyót: mi hárman e'téren találkozni többé nem fogunk. Hogy másra irányzott közleményeikkel nekem, ez úttal, alkalmat nyujtának, feleletem 2 elsőbb számában tervemet, főbb vonásaiban, híven ismertetni olvasóinkkal, e' 3-ban pedig egy kis logikai gyakorlatot csinálni: ezért fogadják hálaköszönetemet! De ha még egyszer eszökbe jutand, munkát birálni, mellynek kiállítása, mint tervemé is, a' szemnek jól esik : ne feledjék, kérem! csupán élelbölcseségböl is, ezen egy tekintetben legalább kedvezőleg nyilatkozni azon munkáról. Mert hiszen ezt megtehetik a' szerző dicsérése nélkül is, mint egyedül a* nyomda érdemének elismerését. 'S ha munkámtól legalább ez egyet meg nem tagadták volna, nem gyaníttatták vala már feleletem olvasása előtt a'közönséggel azt, miről most már több okokból győzethetett meg: hogy nem oda néztek, hova vágtak; mert czéljok nem könyvbirálat, hanem ócsárlás vala. S z ő n y i. i lü § y Si á z i régiségek: Magyar prof. egyliózS szertartások. Régi magyar könyveink olly ritkák kezdenek lenni, hogy őket magányosoknál ritkán, a' nagyobb könyvtárakban is csak irmagul találhatjuk. Második ldadást e* régibb könyvek közöl alig ért egykettő. Az első példányok vagy elrongyollottak, a' folytonos használatban, vagy moly emészté meg őket a' mestergerendák alatt, vagy a' régiséggyűjtők szekrényeibe jutottak. Feledékenység vastag penésze borult kivált magyar protestáns egyházi hajdanságainkra; kimerítő egyh. történetünk megírva eddigelé nincs; Lampe vagyis Ember Pál egyháztörténete régi és igen hiányos, bár a' maga nemében megbecsiilhetlen kincs. *) Bod Péter, Sinai Miklós 's a' korunkbeli Tóth Ferencz elhaltak , mielőtt sok éveken át gyűjtögetett adataik rendszerezett történet-alakban világot láthattak volna. Tudok többeket, kik az ujabb időkben anyagot gyűjtöttek egy, majdan kidolgozandó magyar protestáns egyházi történethez: de ugy tetszik, mind ez ideig saját mostoha sors üldözte egyh. történet Íróinkat. Egy az, hogy részrehajlatlanul , szigorú igazság-szeretettel irni sok oknál fogva nem lehetett; más az, hogy Sisyphus kövét görgették maguk előtt a' prot tudósok mindannyiszor, a* hányszor e'nagy munkára vetették kezökefca'munka,befejezése előtt, visszagördült 's egy másik viszont csak a' széthullott darabokat szedheté össze, ujabb hasztalan munkára. — Vállalkozik-e valaki, és mikor e' nagy munka kidolgozására? ez olly kérdés, mellyre felelelünk nincs, — melly a' jelen és jövő bizonytalanságai között széled el viszhang nélkül. Itt van-e, lehet-e itt ideje egyház-történetünk kidolgozásának? kérdések kérdése, mellyre én hajlandó vagyok taga -dólag felelni. A' magyar protestáns szigorú, igaz egyháztörténet még kifejletlenül mozog a' magyar irodalom méhében: ha meg talál születni, vagy nyomon szörnyet hal, vagy ollyan lesz, mint az idétlen gyermek. Míg a' teljes idő elérkeznék , addig én csak egy mulhatlan tenni-valót látok, melly egyszerűröviden ennyiből áll: hogy mindegyik protest. egyházkerület és megye szedné össze nagy szorgalommal, az idő foga álíal eddig megkímélt, nagybecsű adatokat, mellyek vagy egyesek gyűjteményében, vagy egyházak levéltáraiban találhatók. Tóth FerencZy Szerencsi Nagy István, Lenkcy és más elhalt tudósaink utódait szólítnók fel, hogy egyh. történetünk nagybecsű, okleveles adatait vagy eredetiben, vagy párban tennék le az e.ker. vagy e.megyei levéltárakba, hogy majdan egy eljövendő Bod, Sinai, Bél, vagy Tóth ezeket felhasználhassa. Kérnök meg kivált egész tisztelettel a' főtiszt, káptalanokat, hogy sok, régi egyházainknak hasztalanul náluk heverő anyakönyveit lennének kegyesek nekünk általadni, hogy miután Rotarides, Schmeiczel, Csécsi János és egyebek nagybecsű gyűjteményei elveszlek, *) Hlyen megbecsiilhetlen könyve a1

magyar prot. egyháztörténetnek : História diploma t ica de statu relig. evang. inHungaria. — 1710 E1

nélkül alig lehet bizonyos lépést tenni. A' könyv nagyon megritkult; dc azért, hála Istennek 1 megvan. — Egyűti van vele az 1671—81. korszak, és Erdély egyh. története. Dobos. 3 *