Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-04 / 27. szám

— „No lám, kedves ifjúság és nép, illyenek azok a' reformátorok és az a' reformátzio! Nem borzadtok belé ?" Ha illy jellemzés után igy kérdeztetnének, bizonyára mást nem mondhatnának, mint: oh be csúf, gonosz és istentelen! Isten őrizz tőle! — És mi mit mondjunk hozzá? Semmit; hiszen eléggé jellemezte maga magát is a' szerző. Ex ungve leonem! De halljunk egy más thémát: miként terjedt el a' protestáns vallás? Háborúk közben 's üldözés *) által. ,,A' protestantismus alkotója az üldözés trombitáját e' szavai által : ha a' tolvajokat felakasztjuk, .... miért nem törünk a' püspökökre ! Másutt Luther a' pápát dühös farkasnak, fenevadnak nevez>, kinek mellébe gyilkot kell döfni s azzal, ki ellenzené, legyen az császár, vagy király, ugy kell bánni, mint haramiával szokás. A'nagy üldözés másik hőse Kálvin, Servet megégettetése, Gruet Ienyakaztatása után, inquisitiót állított. Számos éven keresztül egész Francziaország kathol. lakosai irtóztató módon kínoztattak a' Hugonották által és Németalföld's Angolhonban is." — De Torquemada intézetét, a' párisi vérmenyekzöt, Alba és az Angol Maria égbekiáltó executióit sehol egy szóval sem említi szerző 's a' kath. reactio borzasztó jeleneteiről a' 66. lapon elébb mintegy apologetice, majd naiv gunynyal, végre, mint a'ki győzött^ általjában csak igy nyilatkozik : „ha a' kath. fejedelmek és rendek üldözőbe vették a' protestánsokat, ez' a' religio kedveérttörténl, melly országukban mintegy 15(?) század óta fenállott, és alattvalóik közt föntartá a' közbékét (!),megörizé a'rendet és erkölcsiségét (!). Ellenben a' protestánsok mindenütt a' már fönállott egyházi ós álladalmi törvények ellenében hozták be üldözés*állal új rendszerüket. — (Lám, lám, micsoda finom* okoskodás! Nemde igy argumentáltak a' zsidók*'s rómaiak is a' keletkező keresztyénség ellen?) Luther nyájvezérekül szabó-, kovács-, irhacsinálő etc. legényeket is rendelt, (hát Péter, András 'sat. eredetileg mik voltak ?), hogy förtelmes irományait a' népnek fölolvasnák 's pártot ütött a' törvényszerű fejedelmek ellen és mindenfelé dühöngött. A'kath. fejedelmek joggal ülduzhetik az eretnekeket: ámde a' protestánsok (halljuk csak !) milly okkal és joggal üldözhetik bár melly felekezetű kereszt, társaikat?'Hisz föelviik szabad hit és'irásmagyarázat. (Már ez aztán keresztyén logika! Ab odio theologorum libera nos domine!) A' protestantismusnak Magyarországbani terjedéséről, miután az 1523 's 25-iki „kemény" törvények is idéztettek volna, igy instruáltatik az ifjúság 's nép 67. 68 1. A'mohácsi vész után, hol több püspök elesett, a' világi nagyok hathatósan pártolták a' protestánsokat. ,,A' Németországból hazatért magyar ifjak kicsapongó példájuk által, E' i-emilö szó, ugy látszik, egyik legkedvesebb szava szerzőnek. Lásd alább. V. A' másokat elcsábítottuka'lakosok még Ferdinánd király vezéreli áltál is erönefc erejével kényszeríttettek az új vallásra.áttérni:" Bocskay 's Bethlen támadásai csak vallásosoknak bélyegeztetnek. „Eszterházy M. készebb volt ősi jószágaitól megválni, (megvált tehát?),mint Jézus hitétől elpártolni." (Az evang. keresztyénség tehát elpártolt Jézus hitétől ?!.) Az 1. Leopold alatti korszak, nem tudni mi okból, mellőzve van egészen 's csak ismét M. Theresia idejétől óta soroltatnak elő némelly események s — meg kell vallani — már méltányosb szellemben. A' vihar elzúgott. Ezek után rövid vázlatban 's folyvást mérsékelt modorban tárgyaltatnak a' következő kérdések: mi történt Francziaországban a' ker. hit ügyében? (Voltaire méltán kikapja a' magáét. Rousseau sötét képe!) Továbbá : millyen állapotban Van jelenleg a' kath. egyház? (Lacordaire, Droste Kelemen- "s Duniné az ekkori föérdem.) „Magyarországban uralkodó vallás az ősi kath. hit." Spanyolországba javulás. „Anglia okosabb, nem bántja a' papság birtokát." Mi a1

kath. egyház czime? (méltó megolvasni; igy kezdődik: a' kö^* rülbelöl 1847 (sic) esztendős kath. a. sz: egyháznak alapítója az Atya Isten, megváltója? a< fiu Isteni 'stb.) Volt-e hazánkra nézve a' rómi pápáknafe jótékony befolyása ? (De hát a' kártékonyról nem volna-e szintén szólni való ?) Végre adakozott-e a'magyar papság jó czélokra ?^4

Vitéz Jánostól Scitovszky Jánosig számos jeles főpap neve és jótétté soroztatik elő, (Pyrker történetesen kimaradt.) No, hisz ez mind szép ós jó: de a?

kérdés mégis különös. Hát nem átaláhos kereszt, kötelesség az adakozás ? 'S ki adakozzék, kivált egyh. czélokrat, kinek adatott és van, vagy kinek nincs ? — Be ez alkalmul szolgál aí szerzőnek, hogy azr egyházi jószágokról (meliyeketö papi jószágoknak szereti inkább nevezni) egy keveset polemisáljon és szónokoljon az egyh. történeteiben, 82. 83.1. A' könyv második részéről : „a'kath. egyházi istenitiszteletszelleme" szerző szempontjából általában csak dicséretest! mondhatni. Jó, hogy a' szertartások lelkét, okait czélzását a' nép is megértse. Protestáns 's tiszta evang. szempontból sok észrevenni's vitatni való volna: de ezzel itt, mint ide nem tartozóval felhagyok, bezárván jelen figyelmeztető soraimat az Idvezítö és egyik legkitűnőbb apostolának szavaival : „Nem szolgálhattok Istennek és a' mamonnak; keressétek először az Istennek országát 's annak igazságát és mindenek megadatnak tinektek. Máté 0,24.33. És „ha az embereknek és angyaloknak nyelvén szólnék is, szeretet pedig nincsen énbennem: ollyá lettem, mint a' zengő érez és pengő czimbalom." I. Kor. 13. 1 A'könyv magyarságajó; külső kiállítása csinos. V. A.