Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-17 / 3. szám

ügyes és a' kor kivánatinak megfelelő tanítókkal látná el alsóbb iskoláinkat: ugy tartom, megnyugtatólag feleltem meg mindarra, mit tervem lényegéről a' tisztelt olvasó tudni kívánhat. Mert képezdei terv körül, mindenki agyában fökérdésül merül fel : megfelel-e azon képezde czéljának; azaz: jó tanítókká képzi e a' benne készülő ifjakat? Mire ha egyszer igen-1 mondhatunk, csűrje csavarja kicsinyeskedő ellenünk bár merre a' terv egyes kifejezéseit: sem rosz akarat, sem értetlenségből származott elferdítései által az egészben czélszerünek bebizonyított tervet czéliránytalanná nem változtatja. Ez okból hajlandó lettem volna feleletemnek jelen czikkét teljesen mellőzni 's beérni azzal, hogy két előbbi czikkemben hü ismertetését adtam azon tervnek, miről E. L. és N. T. uraknak e' lapokban a'mult 1846. novemb. 1-én megjelent közleménye nyomán eligazodni nem lehet. De vannak gyarló emberek , kiknek rágalmait ha szó nélkül hagyjuk, vérszemet kapnak 5 fontosságot tulajdonítnak olly állításaiknak, mellyekkel pedig semmit sem vetettek a'latba, — 's borostyányukon hiszik nyughatni magokat ott is, hol a' győzelemhez igényt okszerüleg nem képezhetnek. Hogy tehát E. L és N. T. urak is valamiképen az illyek sorába ne sülyedjenek, megkisértendem feleletemnek jelen III—dik czikkében azon állításaikra felelni meg, mellyek, minthogy épen ellenkezőleg állnak tervemben, rágalomnál tisztességesb nevet nem érdemelhetnek. Azt mondja E. L. ur többek közt, hogy tervemben a9

praeparandia kiinduló pontjairól épen nem szólok. — Olly intézetnek, mellynek adakozásból kell fölépülnie, anyagi kiinduló pontjait a1 jóltevök zsebei teszik ; 's ezekről miért nem szólhattam tervemben, előszavamban (V. 1.) okadatoltam. A' szellemi kiinduló pontokat a' mi illeti : nyilván mondom, hogy a' képezdei pályát kezdő egyén olly ifjú tartozik lenni, ki nemcsak elemi 's népiskolákat, hanem a' gymnasiumi tanulást is bevégezte (104 és 110 1.1."); továbbá, hogy az illy ifjú, életkoráttekintve, 17,18 éves tartozik lenni (105 I.); hogy nem az iskolai felsöségtöl kényszeríttetve, hanem saját sorsával számotvetés következtében, önként vállalkozván az iskolatanítóságra, írassa be nevét a' képzendők közé, az iskolai év első hetében, 's az illyek képezzék aztán a' képezdei első éves, vagy legelső osztályt; 's végre hogy a' képzendőknek illy ifjakból alakult első osztálya az elméleti neveléstanon kezdje meg képezletését, — ennek végeztével pedig a' .gyakorlati vezérkönyv első darabja szerint azon tanulmányok methodikája 's didaktikájának tanulásához fogjon, mellyek az elemiiskolákban szoktak taníttatni. — Ki van hát e' szavakban mondva mindaz, mi a' képezdei pálya kezdő pontjai körül szellemileg kérdésbe jöhet. Mert meghatároztatik az éleikor, hogy tudjuk, minő lelki fejlődést vihet az iQu,a' természettől várhatólag, a'képezdei pálya kezdésére ;megmondatik, mit kellett légyen eddigelő az iskolában végeznie, tehát minfr iskolai készülettel kezdendi el azon pálját; kiemeltetik, hogy önként 's nem valamelly az akadémiai pályával együttjáró kényszerítés következtében kezdi meg, a' bölcsészeti tanulmányokkal párhuzamosan, a' képezdei tudományokat; 's végre megneveztetik maga a' tárgy, melly a' képezdei pályát megnyitni tartozik,'s meg az, mi ezt követendi. Azt pedig, hogy a'képezdei pálya octoberben kezdődjék-e vagy novemberben; valamint azt is, hogy a' tanítókat képző tanár minő tárgyról és minő terjedelemben szerkesztett beszéddel nyissa meg a' képzés évét; vagy a' legelöl fölveendő elemi neveléstanban minő fejezetek bocsáttassanak előre : mindezeket, mondom, mint az iskolai igazgatóság körülményei 's a' képző tanár belátása, sőt néha nyeglesége által sokképen változható tárgyakat, tervben meghatározni elvesztett munkának tartom. Ellenben azt, hogy a' képezdei egész 5 éves pályának egyes szakai, p. o. az elemi-, nép-, polgári és gymnasiumi tanítóságra képző külön szakok, az elibök mért időben, mi szempontból kiindulva kezdjék 's mi czél felé törekedve folytassák a' képzés munkáját, tervemnek 6. 94. 99. 105, 110. 113 és 115-dik lapjain bőven kifejtém. — Ha tehát E. L. úr a' képezde kiinduló pontjait, az eddig mondottakon kívül, másokban helyzi: az üg-y érdekében kérem, szíveskedjék engemfölvilágosítni; mertén egész éltemen keresztül 's bár kitől hálaköszönettel tanulom a' jót. De ha meg nem tagadhatja, hogy az egész képezdei pálya kezdete körül az általam említett 4 pont főkép tekintetbe veendő, tehát azok mind megannyi kiinduló pontjait teszik az egész pályának; továbbá, hogy könyvemnek fölidézett 7 külön lapján épen az adatik elő, hogy az 5 éves egész pályának külön szakai mi szempontból (6. 1.), mikor (94. I.) 's minő eszközöket használva (99. 105. 110. 113. és 115. 1.1.) induljanak ki : ugy szégyenlje magát rágalmaért! Mert vagy el sem olvasta könyvemet, hogy annak nevezett lapjain meglássa azt, mit abból hiányzani állít, 's mégis elég szerénytelen arraroszaló észrevételeket közleni ; vagy elolvasta ugyan 's jól látta abban azon kiinduló pontokat: de számítva arra, hogy e' lapok olvasó közönsége könyvemet nem ismeri 's öt állításában utói nem éri, hanem bizony! bizony! felkiáltásainak vakhittel bókol; föltette magában, hogy ignotos fallit 's meggyőződése ellen informál. Mit ha én tennék E. L. úr irányában : milly nevezetet érdemelnék? Más nevezetes rágalmát teszi E. L. urnák az, miszerint én a' képezde feladatát nem teszem ki világosan, hanem annak meghatározásában állkatlanul ide '8 tova csapongok 's eltévelyedem olly módon, hogy szavaimból végre sem lehet tudni, vájjon mi lesz hát a' tervezett képezde vezér-* iránya.