Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-20 / 25. szám

a'tokalyi várakat elfoglalta, a'német örseregeket kiverte, a' pataki várat Szalontai György ardai paraszt vitézre bízta,a'Jesuitákat üldöztette, a' re­formátusoknak a1 vártemplomot visszaadta. — Gönyüi Péter nemcsak be nem ment a' vissza­adott templomba, hanem még a' Jesuitáhat is el­rejtette a' kuruczok dühe elöl. Ugy látszik, hogy az ismét hatalomra emelkedett Jesuitdk a' refor. prédikátor ezen emberséges szállásadásáról el nem felejtkeztek. Ugyanezen rövid futás alkalmával sikkadtak el a' pataki egyház régi, 'snagy-becsü szent edényei, mellyek közöl csak a' Rákóczi György által 1618-ban ajándékoztatott nagy ezüst keresztelő edény találtatott meg. Nem elébb, mint 1703-ban, II. Rákóczi Fe­rencz lázadása alkalmával, vettek a' reformátu­sok annyi bátorságot, hogy isteni tiszteletre, ben a' városban Fodor Judith nevü asszony házában kezdjenek összegyűlni. Majd ugyanazon évben sept. 2-kán Orosz Pál, a' Rákóczi seregeinek egyik kapitánya, kiűzvén az uraság által a' col­legiumba szállított oroszokat, az iskolát a' refor­mátusoknak visszaadta, és hogy benne isteni tiszteletet tartsanak, megengedte. Itt tartották te­hát egybegyüléseiket, mígnem, a' Kassára köl­tözött diákok külvárosi iskoláját, a' császári se­regek, hogy a' Kassán magokat megfészkelt ku­ruczokhoz könnyebben hozzáférkezhessenek, le­rontván , Nigrelli tábornagy engedelmével Pa­takra kezdettek visszaszállongani. Azonban még 1705-ben sem volt különös templomuk a' refor­mátusoknak, a' mint az a' szécséni gyűlés követ­kező végzéséből megtetszik: ,,S. Patakon, a' nagy templom, melly a' várban vagyon, marad a' ka­tholikusok kezénél; a' reformátusoknak penig, kegyelmes Urunk eö nagysága, a' városon col­legiumjok mellett fog építtetni templomot. Azon collegiumnak pertinentiáji és proventusok pedig, amennyiben még nem restituáltattak, restituáltas­sanak." Ezen végzés erejénél fogva adta Rákó­czi a' reformátusoknak, nehogy többé a' vártem­plomot sürgessék, ama 9000 forintról szóló kö­telezvényt, mellyet az egyház még 1770-ben is be tudott mutatni a templom építése tárgyában ki­küldölt bizottmánynak. — De Rákóczi Ferencz, sok viszályi közt, sem templomot nem építtetett, sem a' 9000 forintot ki nem fizette, hanem hogy a' reformátusok még harangoztatni se járjanak a' vártoronyba, kaptak egy, a' vár bástyáján heverő csonka nagy harangot, — veszett fejszének nye­lét, — a' mint ez a' Jesuiták által 1732-ben té­tetett nyomozásból kitetszik. Kénytelenek voltak tehát a' reformátusok, a' mostani templom helyén, egy erejekhez mért fa­templomocskát építeni, hogy isteni tiszteletet ab­ban tarthassanak. 1706-ban három biztosok küldettek ki, u. m. a' római kath. Goldenfinger János, a* refor. Szath­mári János és a' luther. Brezinai János, hogy a1 Hegyalján az egyházak panaszait elintéznék. Pa­takon is megjelentek ők, de kevés sikerrel, mert Rákóczi ellenök ellennyomozást rendelt. De nem is igen foganatosan lehetett azon időben az egy­ház panaszos ügyeiben eljárni, mellyben a1 pol­gári béke is annyira meg volt zavarva, hogy a' Rabutin vezérlete alatt Kassa felöl közelgető, és útközben pusztító német sereg elöl, a'collegium­beliek 's a' városiak nagy része hegyekbe és erdőkbe futottak. 1710-ben dögvész pusztított Patakon, a' midőn Gönyüi Pocs Péter is meghalt. Azari Nagy István. A' gyulafejérvári colle­giumban lett diákká, onnan jött Gönczre, azután lett toronyai iskolamester, de ezen hivatalából is­mét visszament a' már akkor Kassára vonult col­legiumba és lett annak 1698-ban seniorává, majd nem sok idő múlva rimaszombati iskolatanítóvá 's innen ment ki külföldre, különösen Leidába. Miután hazájába visszatért,1703-ban tornaijai pappá téte­tett, innen 1708-ban az átányi egyházba ment, 1710-ben pedig pataki pappá lett, 's folytatta hi­vatalát 7 évekig. Az ö idejében adla fel 1712-ben a' pataki egyház panaszait a' megyére, a' megye pedig az országgyűlés eleibe terjesztette ezen szavakkal : ,,Gravamina Eccl. refor. S. Pataki­ensis : Sine ullo mandato Regio. privata solum authoritate et violenterAo 1671-et ao 1686 oc­cupata sunt et a Dominis Jesuitis actualiter pos­sidentur : 1. Templum in arce situatum, a reformatis ex fundamento exstructum, turris eidem templo adnexa etc. 2. Domus parocliialis itidem in arce sifuata cum apperti­nentibus. 3. Hospitale paupernm a Dno Franc. Czegléd Ministro Ec­clesiae Reformatae S. Patakiensis fuudatum, cum vineis, mo­lendino et terris ambilibus etc." 1714-ben junius 23-án KossovitsMártonZem­plin megye küldötte, Zorger Gergely egri kano­nok, és sok mások fegyveres erővel jelentek meg Patakon, hogy végrehajtsák VI. Károly császár és király azon parancsolatját, miszerint az egy­ház és iskola állapotja a' Rákóczi lázadása előtti lábra állíttassék. Az egyház és a' eollegium a* biztosságnak egy emlékiratot nyújtattak be, melly­ben kérik ügyöket a' felség elibe terjesztetni, de siker nélkül. A'biztosság a'collegiumon kezd­vén a'foglalást, fejszés emberekkel kezdette an­nak kapuit vágatni, mit látván az utczán egybe­sereglett asszonyok, szénvonóval, pemetével, la­páttal , tüzes üszökkel, tojással, 's más asszonyi fegyverekkel, megrohanták a1 commissiot és fegy­veres seregével együtt visszaverték. — A' eol­legium részéről azonnal követek küldettek a* császárhoz, közbenjáróul pedig felkérettek az an­gol és porosz királyok és a' szövetséges belgák. Igy nyerték meg azon resolutiot 1714. aug. 1. a' patakiak, mellyben a megyének meghagyatik, mi­szerint a' patakiak, mind templomjok, mind isko­lájok szabad birtokában meghagyassanak. Az említett Azari Nagy István prédikátor épen

Next

/
Oldalképek
Tartalom