Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-06 / 23. szám

nein lehet, banem igazi hitágazati alapját csak ugy leli fel, ha a" luth. és ref. hitvallások közös ev. magvához tér vissza. Igy eleven módon fog vég­rehajtatni az unió azon ébredő tudattal, hogy a' két, eddig egymástól elvált felekezet különösekben némi elterések mellett minden, az ev. hitéletet el­határozó pontban egyek,'sépen azért egyházilag is egyek lehetnek 's azoknak kellett volna marad­niok. Az elválás hibának, mellyet az unió vissza­vesz, ismertetik el." Példásításul pedig, miként kell közös alapjáról az egyesült egyháznak részint szolgái ordinálásakor, részint egyházrende tan­summájában nyilatkoznia: a1 választmány itt is a' két formulát javasolja, mellyeket a' hiteltetés kér­dése iránti javaslatban ajánlott. Igy, vélé a1 vá­lasztmány, nyilatkozandik egyesült egyháznak a' porosz ev. föegyház,mellyhez aztán minden egy­ház fogna tartozni, a1 melly e' javaslatok szerint ordinált egyházszolgák-, mint lelkipásztoraira bíz­za magát a' nélkül, hogy rájok további, az unió elvévei határzottan ellenkezőköteleztetéseketró­na, legyen bár unioritusa avagy nem , kívánjon bár vocatiokor papjától még egyetértést a' kü­lönsymbolumokkal, avagy nem. — E' fejtegetés alapján tevé javaslatait a1 választmány 5 tétel­ben, mellyek az eddig közlöttek eredményét fe­jezik ki,'s mellyeket alább említendünk, valamint az uniokérdésnek néhány , a1 javaslatban tolda­lékul közlött mellékpontjait érintendjük. Bevégezve referens előadását, az elnök fel— ^zólítá azokat, kik a' javaslatról általában szólani «karnak, de arra is figyelmeztete, hogy itt csu­pán uniokérdésröl van szó, e' szerint a' már előbb tárgyalt pontoktól tartózkodjanak. Ez azonban soknak a' 20 szónok közöl, kik a1 4, egymásután következett ülésben nagyobbáraigen hosszú elő­adásokkal léptek föl, lehetetlen vala 's csaknem mindig a' hiteltetés kérdésére 's a' javaslat ellen már előbb tett vádlásokra, hogy az a' symbolu­mokat el akarja törleszteni vagy legalább mellőz­tetni; hogy új hitvallást állít fel 's nagy szakadá­sokat és elpártolásokat okozand, sőt a' választ­mány által például készített formulák bírálatára tértek ujolag vissza, ugy hogy az óhajtás, a' ta­nácskozást megrövidíteni az uniokérdés beszö­vése által, ellenkezően ütött ki. Jelen közlemé­nyünkben tehát, hogy legalább itt ne ismételjük a1 már gyakran közlötteket, rövidebbek lehetünk. Már az első szónok, ámbár szokott elmeéllel °s a' látszólag fenáliónak jogtudósi szem előtt tar­tásával fogá fel a' kérdést, ama visszatéréstől előbbi fejtegetésekre, nem maradael. Elejénte az uniokérdésbe egészen belebocsátkozott ugyan 's éleselmüen különbözteté meg az ellentétet egy részről az egyházkormányzati és liturgiái, más­ról a' hitvallási unió közt nemcsak, hanem a' kü­lönböző álláspontot is, melly emezen belől elfog­laltatandik. „Minden előbbi uniofeladat és törek­vés — raondá — onnan indult ki, hogy különséget kell lenni a' sarkalatos közt, 's hogy a' különbö­zés pontjai nem sarkalatosak; de a' mellett min­dig a1 symb. könyveknél maradtak, 's a' különbö­zés tanai sem közelebbről ki nem fejtettek, sem közönöseknek nem nyilváníttattak; e' szerint min­den felekezet sajátságát megtarlhatá és symbo­lumait teljes érvényűkben elismerheté; ez volt a' symbolumok álláspontjáni unió, ez III. Fridrik Vilmos királyé, ez tehát a'jogalap, mellyen az unió áll; de ujabb időben másként fogák fel az uniót; azért védék's ajánlák azt, mivel a' ker. tan minden symbolicus felfogásában valódi igaz­ság többé nincs; mivel a hivallásiratok fogalmi meghatározásai nem kimerítő kifejezete az irás— szerű igazságnak, mivel az egész ker. vallás nem tanrendszer, hanem életelv. E' nézet elenyésztet minden symbolumot, 's új egyház alapítása, melly minden symbolnmtóli szabadságot akar; e' nézet legszélsösége az, hogy a' ker. vallás nem tan többé, hanem érzelemügy.'6 Ezen legszélsőségetj megvallá szónok, megelözé a választmány, mind­azáltal az unió új felfogásához mégis közelített, mert ö sem akar uniót symbolumok alapján, ha­nem szobád irásfelfogáson; sőt nyilvánítja, hogy ellenmondás a' különböző tanokon 's nem egy­szersmind minden nemsarkalatoson túladni, ö is csupán a' symb. könyvek fogalmi meghatározá­saitól szabad hittartalmat akar az egyesült egyház hitágazati alapjaul, katholicitasra törekszik melly mindenkit magába vonjon, kinek csak valami ker. elve van, sőt az oecumenicus symbolumok bírálásá­ba bocsátkozik,mikkel az uniónak épen semmi köze. Ez már nem egyesítése az egyházaknak, hanem új­nak új téren alapítása's csak e' helyzet adhat neki alkalmat, „javaslatát egy új hitvallásnak" (az első javaslat kifejezése) elfogadni. 'S ezzel szónok ismét a' már előbb terjedelmesen megvitatott ! s az első referens által állhatatosan visszautasított ellenve­téshez juta, miszerint az ordinatiokori hileltetésfor­mulában új hitvallás akar felállíttatni, mi ellen fel­hordó a1 már sokszor hallott okokat, hogy az nem szükséges, lehetetlen, korszerüetlen; hogy az a' symbolumhivöket visszataszítandja az uniótól, *s az egyházai a' hitlenség rázkódtató hullámai alatt, mellyek minden keresztyénit elözönléssel fenye­getnek, legszilárdabb védgátjától fosztja meg. Be­szédét indítványnyal fejezébe, hogy azegészkér­dés általa készített's barátjaitól helyeselt tervével, ,,A' porosz ev. föegyház tan- és szerkezetrende iránt" döntessék el, mellyben hitzsinórmértékül a' sz. irás és az egyház hitvallása, az egyetemes keresztyénség 'sev. egyházsymbolumai, névsze­rint az ág. hitv.,mint a' német- ev. egyház közös és elvi symboluma, de a' két egyház minden más symbolumai is, a' Form. Concord. Epit. 1. értelmé­ben, még pedig consensusuk szerint állapittatnak meg — melly terv minden pap szabadságára hagyja, luth. vagy ref. egyházhoz tartozni, de a* községeket is felszabadítá, az egyikhez, vagy a*

Next

/
Oldalképek
Tartalom