Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-23 / 21. szám

3) Más súlyosb esetek az isk. consistorium, s ennek Ítélete után az illető polgári hatóság eleibe tartozandnak. V) Az iskolai rendtartás's fenyíték érdekében működik a'collegium örje is, kinek számára részletes utasítás és szabályok léteznek. IV. Szakasz* V collegium vagyona, 's ennek kezelése* I. Az intézet vagyona. A) Ingatlan birtok. I. A' collegium egy emeletes nagy épülete a1

föulezán (Építtetett 1666

/7

; visszaváltatott 1784-ben). 2) Két ház az árokutezán (domus Háziana, DessewíFy Tamás tb. adománya); itt van a' tápintézet 's három tanítói szállás, 1 kerttel. 3) Kukszféle ház, az előbbinek szomszédja, 's benne az iskolai kórház, szegényebb beteg tanulók ápolására. B) Pénzbeli alapítványok, a1

devalvatio által tetemesen csorbíttatva , jövedelmező mintegy 70,000 vft. Az alapítványok nagy része jutalomdijakra van szánva 's a' tápintézetre. Kilencz tanítónak fizetésére összesen 2600 vf. megy fel évenként. — A' kórház tökéje mintegy 1200 pft. néhai Dr. Krieger Sámuel takarékosságából 's a' jövevény-tanulók adagaiból évenként öregbedik. C) Könyvtárak: 1) Egy régibb könyvtára a' collegiumnak (1713 tói, mert az eredeti a1

kuruczvilágban elpusztult) 4100 's néhány darab {többnyire theolog. philos., 's tört. könyvek). 2) Ezzel egyesítve néh. t. Bánó Gábor tb. ajándékából Báno-íó\e tár 3050 darab (leginkább természettani, gazdasági, mathem. könyvek 's latin classicus). 3) Sabrmay-féle könyvtár, néh.t. Szirmay János tb. deposituma,több mint 14000 kötet (kivált szépirodalmi, történeti és latin classicus kk) 10,000 vft alapítványnyal, mellynék fé! kamatja könyvek szaporítására, fele pedig a* könyvtárnok fizetésére van rendelve. 4) Ifjúsági könyvek tára, az alsóbb osztálybeliek számára mintegy 150 d. 5) Földabroszok nagy számmal. D) Természettani museum. E) Ásványok és növények gyűjteménye. II. A* collegium vagyonának administr atioja. A' felügyelők *s iskolai gyűlés kormányzó őrködése alatt a' collég, vagyonának gondját viselik : 1) Egy Ugy ész. 2) Egy beszedő. 3) Egy gondnok, ki az isk. épületek, építés's kijavításokra ügyel. 4) Két könyvtárnok. 5) A' tápintézetre •nézve 1 ephorus, 1 senior, 1 gazda. Közli Vandrák András. Irodalom: Egy pár szó a' Trattner-Márolyi ü&ts-tiikoréliez. (1846-ik évi kiadás.) E' könyv czimlapja azt igéri, hogy a' magyar királyi birodalomnak, tehát Erdélynek is, mostani állapotját „híven ábrázolja:" de az Erdély Kistüköré olly ferdén mutat, hogy szó nélkül hagynunk nem lehet 5 nem különösen azért, mivel kis gyermekek használatára szánt kézikönyben a' hibás tudósítások megbocsáthatatlanok. Szerző Erdély földje és polgári állapotja előadását hét levelecskére szorítja; pedig ^Magyarországnak kincstar ló háza', mint sz. maga nevezi (lap 2), ennél terjedelmesebb ismertetést is megérdemlett volna; vagy ha csakugyan illy kevés figyelemre méltatta, legalább mondott volna igazakat. Lássunk néhányat a1

főbb botlások közöl: Mindjárt az első lapon Kővár-vidékét és Középszólnok vármegyét ugy említi, mint Erdély északelöli határait; holott tudva van, hogy e' részek egész máig Erdélyhez tartoznak,noha a'magyarországi törvényhozó testület visszakapcsoltatásukat megkisértelte. Innen (lap 4) vármegyéinket is 8-ra , kerületeinket l-re apasztva ábrázolja Az ugy-nevezett partiumról 1846-ban még azt sem lehetett mondani, hogy sorsa fügben van, — csupán azt, hogy a" magyarországi rendek visszakapcsollatásáról törvényt hoztak, de eredmény nélkül. Ugyanezen okból hibásan tétetik Zarándunk Erdély egyik nyugoti határának. I 2. A' marosi sót nem szálakon, hanem hajókon szállítják; a' primipilus székelyeket nem „Lófejőknek", hanem Ló főknek, azaz: lovon katonáskodó főembereknek nevezték régen. 1.3. /I' szászok nem Saxoniából, hanem Flandriából valók, és eredetileg nem mesterségek folytatására, hanem bányászatra hivattak Erdélybe. Az oláhok nem a' rómaiak maradványai, mert hogy már azok előtt Erdélyt lakták, bizonyos. 'S ha a' névből csinálunk nemzetet, ugy a'czigányból, melly magát Román- nak nevezi, még könynyebben római lesz, 1. 4. Belső Szolnokban sóbányáiról nem Dézs, hanem Dézs-akna híres. Szamos-Újvár országos fogházáról nevezetesebb, mint örményeiről és vásárairól. 1.5. Bonczidát nem találod Kolozsvármegyében, mert az Doboka megyének gírásgyülési helye; aztán semmiféle vár sincs benne. Görgény ujabb nevezetességeiről tudhatna sz. valamit, ugy a* torczkai vasbányákról is. 1. 6. Hidvégen nincs savanyu-viz, de van Élőpatakon. Gyulafejérvárt III. Károly nem építette, csak újította és erősítette. Nagyág nem Ajsó-Fejér, hanem Hunyad megyéhez tartozik. 1. 7. Arany, Illye, Dobra nem jeles erősségek, hanem Illye faluszerü mezőváros, a' más kettő közönséges falu. Déva a* világért sem kerített város, de van egy történetileg nevezetes vára, melylyet sz. nem említ: ellenben nincs veres-réz-bányája, sz. állítása szerint. I. 8. Háromszéken nem K.-Vásárhely, hanem