Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-09 / 19. szám

észrevételeit nt. Hetényi János úr némelly állításainak ellenében. Nagy tiszteletű Hetény' János űr értekezésében (Pr. Egy. s Isk. Lap lU-dik sz.) némelly állításokat csalókáknak tartok. Iliyenek : 1. Állítás : „Bámulatos hatással volt a' héber szent könyvtárczának szabad használata az Izrael népe értelmiségére és erkölcsére." Észrevétel: Ez nem áll, először is az értelmiségre nézve. Móses értelmisége az egyiptomi Iskolának 's neveltetésének volt következménye; a' Dávid és Salamon királyok alatt kifejlett értelmiség pedig nagyrészint a' phoenicziaiakat illeti, a' mit lehet látni Salamon e' kifejezéséből is : 1. Kir. V. 6. „Jól tudod, hogy nincsen miközöttünk olly ember, ki a' favágáshoz ugy tudna, mint a'Sidonbéliek" — és az azután kifejlett értelmiség is jóval hátrább maradott valamint a' görögök,ugy még több más népek értelmisége megett. A' próféták iskolája leginkább hatott az egy-istenség fentartatására 's tiszteltetésére : de a' mi csak utóbb sikerülhetett. Nem áll továbbá fentebbi állítás az erkölcsre nézve is; mert lássuk csak a' próféták számnélküli panaszait, kezdvén Esaiásnak első részében, 's folytatván vizsgálódásunkat minden profétákon és a' többi századokon keresztül — időnkig: 's minden bizonynyal meg fogunk győződni Izrael népének romlott erkölcseiről. Avvagy, elfelejtjük-e, hogy a' népeket rosz erkölcseik buktatják meg ? Izrael népepedig, eddig, aneg van buktatva. 2. Állitá : „Annál nagyobb befolyása volt az <evangyéliomokkal és apostoli levelekkel már gazdagodott teljes bibliának az emberiségre." Észrevétel: Ezt egyedül az apostoli tanításokról állíthatni, úgymint a' mellyek Jézus értelmében adattak elő : Móses törvényét azonban az apostolok elvetették. Erről jó olvasni az aposto lok cselekedeteinek tizenötödik részét, mellyben épen e' tárgyról apostoli zsinat tartatott és végeztetett, hogy Móses törvényét nem kell megtartanunk; valamint szinte ide-vág Pál apostolnak galácziabéliekhez irt egész levele, melly a' többi apostolok értelmében irva, keményen kikel azok ellen, a' kik tanították, hogy Móses törvényét meg kell tartaniok a' keresztyéneknek is. Ez értelemben szólnak névszerint : *) a) Péter : Csel XV. 10. „Miért kisértitek az Istent, a' tanítványok nyakukba olly igát vetvén, snellyet sem a' mi atyáink, sem mi el nem hordozhatunk? V. 24. Mivelhogy hallottuk, hogy némellyek mi közeliink valók kimenvén, titeket megháborítottak beszédekkel, kik azt parancsolták, hogy körülmetélkedjetek, és a'Móses czeremoniáit megtartsátok, kiknek mi azt nem hagytuk volt. V. 27. Küldöttük azért Júdást és Silást, kik beszéddel is ugyanazt fogják mondani,4

' s. a. t. *) Lásd : Sid. VII. 18. 19. 22. VIII, 7. 8. 13. IX. 8. 9. 10. 14. 15. X. 1. 2.4.9. 11.XII. 24. XIII. 9. 10. s. a. f. V. J. b) Pál : Gal. II. 16. „Tudván ezt, hogy nem igazúl meg az ember a' törvény cselekedetiből, hanem a' Jézus Krisztusban való hit által." (Itt a* törvény cselekedeti nem mások, mint : a' körülmetélkedés, az áldozatok, Jeruzsálembe való búcsújárások, templomra adakozások, és egyéb rendelések egész serege : ellenben a' hit, Jézus tanítása.) V. 21. „Ha a' törvény által vagyon az igazság, tehát a' Krisztus ok nélkül halt meg." (Más szóval : ha Móses törvénye által elérhetni az erényes életet és az idvességet: ugy szükségtelen volt Jézus tanítása és szenvedése.) Rész III. 19. „Micsoda tehát a' törvény ? A' bűnöknek okáért adatott, míg eljőne ama mag, kinek lett az igéret" (azaz, míg eljőne Jézus Krisztus. Azó testamentom rendeltetése ennélfogva csak az volt, hogy Krisztusig tartson.) Rész V. 4. „A'Krisztus Jézustól kirekesztettetek, valakik a' törvény által akartok idvezülni, és a' kegyelemből kiestetek." V. 5. Mert mi lélekben, hit által, várjuk az igazság reménységét, (azaz, nem vagytok keresztyének, valakik az ótestamentomi rendszabások által akartok idvezülni, és kiestetek Jézus vallásából, — mert mi keresztyének Istenünket nem ama czeremoniák által dicsőítjük, mellyek megvannak Mósesben, hanem az érző lélekből kifolyó imák s énekek által, és megtartván Jézus tanítását, várjuk 's reméljük a' jutalmat, melly erényes éltünket koszorúzni fogja.) Rész VI. 15. 16. „A' Krisztus Jézusban a' körülmetélkedés is semmit nem használ, sem a' körülmetélkedetlenség, hanem az új teremtés" (tudniillikj: keresztyén vallás, melly akkor új vala.) V. lb. „És valakik e' regula szerint járnak, békesség lészen azokon, és irgalmasság." Mindezekből világos, hogy az első keresztyén emberiségre az ó testamentom roszul hatott; minél fogva az apostolok félre is tették azt : de roszul hatott az a' zsidó nemzetre általában; mert valamint erkölcse elromlott: ugy polgári állása is végpusztulásra ment ; és roszul-hat a' most élő zsidó maradékokra is, kik minden. Móses melletti buzgóságuk mellett, sem erkölcsileg, sem polgárikig, általa fel nem emelkedhetnek, — sőt az egész világban csak szenvedéseknek tétetvék ki. Úgyde, Hetényi úr nem értette talán a' régi időket, hanem a' mostaniakat : lássuk csak röviden ezeket 's üdves hatásukat! Első hatás : A' szent biblia, számnélküli ezer példányokban elterjesztve, „ fekszik nem olvastatva;" mert, úgymond ki érne rá, annyi soknak olvasására V és a1

midőn az, a' mi nekik az ó testamentomban különösen tetszett — az apokryph könyvek — ki is hagyatvák. Másik hatás : Lám, Mósesse! és a' prófétákkal Isten világosan szólott, és az embereknek sokat engedett, a' mi most tiltatik, p. o.: A' több feleségek tartása, (Móses 5 k. XVII. 17.) megengedletik a' királyoknak, 'snem vétetik rosz néven Jákobnak; Móses ölt is, és nem lett Isten-