Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-02 / 18. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 18. szám. Hatodik évi folyamat. Május 2. 1847. Megjelenik e' Lap 1 '/i íven minden héten egyszer : vasárnap. — Előfizetési ár félévre Buda-Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr, borítékban 3 ft 40 kr., postán küldve 3 ft 40 kr. pgő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. sz. alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM: Protestánsnak lenni általában nehéz, Magyarországon még nehezebb. Spóner P á 1 emlékére: Hunfalvy Pál. — Gyűlések: A' dunántúli ev. egyházkerületnek apr. 24. és 25-kén tartott gyűlése. X, — Hevesnagykunsági egyházmegyei gyűlés. Fördős. — Nagykárolyi egyházmegye gyűlése. Roncsik Sándor. — Iskola-ügy : Yiszhang Huufalvy János észrevételeire iskola-ügyünk körül. Pecz Gyula. — Vegyes közlemények. — Protestánsnak lenni általában nehéz,még nehezebb Magyaroíiizágon. — Spóner Pál iskolai feliigyeii emléke. Nagytiszteletü gyülekezet, fötanodai ifjúság! Néhai Spóner Pál emlékét, e' fötanodai teremben, előtted, jó-reményű ifjúság, 's a' tisztelt hallgatósag előtt, melly jelenlétével ugy a' megboldogult iránt, mint azon érdekek iránt is, mellyekért ö buzgólkodék, meleg részvétet tanúsít, gyászbeszéddel tisztelni, 's a' megholthoz méltót, rád nézve, kedves ifjúságkellöt, a' hallgatók kegyes várakozásának pedig megfelelőt mondani akarván, egyébbel nem kezdhetem inkább, mint ezzel: protestánsnak lenni általában nehéz, még nehezebb annak lenni Magyarországon ! Bizonyára nem szokatlan a' figyelmes gondolkodó előtt ez állításom, hogy általában protestánsnak lenni nehéz. Mert az mindjárt is észreveendi, hogy nem a' hitvallást, mint azon külső ruhát nézem, meliyet már csak azért is viselünk, hogy országunkban valami-félét viselni szokás és törvény parancsol, s meliyet, mihelyt szorítni látszik, más kényelmesebbért odadni lehet: hanem hogy a' lelkületet értem, mellynél fogva valaki igazán protestáns; 's e' protestáns lelkület ritka, mert nehéz azt magunkévá tenni.— A' tiszta protestáns elv az észt vallván fővezérnek, melly a' szentírás, azon közös kútforrás, értelmezésében kalaúz : igazán azt, mi az egyesre nézve belső, *) Késmarkon f. év harmadhava 6-dikán kimúlt tek. $póner Pál táblabíró, ki, mint iskolai és egyházi felügyelő, nagy érdemet szerzett magának, 's bizonyára egyike vala azoknak, kik protestáns ügyeinkben érezhető hézagot hagynak , midőn lelépnek. A' késmarki ev. főtanoda, az elhunytnak emlékezetére, ugyanazon hó 13-kán, gyászünnepélyt ült, meüy alkalommal a' fötanodai igazgató Hunfalvy Pál mondotta el a" közlendő beszédet, meliyet figyelmébe ajánlunk mindennek, kit egyházi és iskolai dolgunk érdekel. Közlő. önleges (subjectiv), tehát ő vele összeforrt, neki látszólag hódol, törvénynyé vagy is tárgyivá teszi ; a' protestáns elv az egyedet a' nagy mindenségbe, hol annyiféle csodálatos van 's annyiféle út kínálkozik, a1

czélhoz vezetésre, állítja ki, mintegy azt adván neki útra valóul: eszed világánál leld meg az igaz ösvényt *s haladj az üdvösség felé; magadé a'hiba 's a'bűn, ha nem üdvözülsz! 'S a' magát protestánsnak gondoló, kedves útravalóját, melly, ugy hi3zi, sem nem fogy, sem nem csal, — mert a' világosság mit is tudna egyebet tenni, ha nem világítani? — szivéhez szorítván, siet — az üdvösség felé, úgymond ő. De hát mi neki az üdvösség? Gyakran, vajmi gyakran, az, mit nem az ész tiszta világa, hanem a' szenvedélyek, az indulatok, az önösség olajából sugárzó lidércz világa mutat annak, melly még soha nem a' mennybe, hanem mindég süppedő lápra vezetett. Hogyis vehetné csalódását észre? A' szenvedélynek, az indulatnak hizeleg a' divat, hódol a* szerencse; az önösség fényeleg, 's elvakítja pislogó világát azésuiek. Hová tekint az ember? Hol vágyat az élvezetre, áhítatot lát a'gyönyörre; hogy ezek rabbá teszik az áhitót 's vágyakodót, ingyen sem gondolja, sőt szabadságnak hiszi tehetni, a' mit akar, jóllehet azt akarja , mit azon része kiván, mellynek engedelmeskedni kellene. Szolgává, függővé teszi tehát az út, mellyen halad: pedig a'protestáns, lelki önállóságra van hivatva! Menni, nem menetni a'jelszó az igaz protestánsok táborában ! Ah! kevesen megyünk magunk, legtöbben ragadtatunk; kevesen parancsolunk magunk, legtöbbünknek a'hiúság, az ábránd, az önösség parancsol. így van ez nálunk, igy van ez mindenütt. Az ember mindenhol abban leggyöngébb, miben erősségét rejleni gondolja. Nehéz tehát protestánsnak lenni mindenütt : mégis hazánkban, különös viszonyoknál fogva , még nehezebb annak lenni. A' protestansság nem küllét-nélküli, egyedül gondolt szellem, melly ámbár hasson és működjék, 's munkáiban látható is: mindazonáltal felruházva testtel nincsen, 's hogy létezhessen, arra nem is szorúl : sőt inkább a1

protestansság intézet által tartatik fel 's nő vagy hervad küllóténél fogva is. Két evangyélmi egyházat ismer és véd az országos törvény, a* protestáns szellem magvá-18