Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-04-25 / 17. szám

életére rakja be az életkorára esendő részvétdíjt, 's azon biztosított egyénnek bármikor történendő halálakor nyerendő összeget tegye a' tervezett pénztárba. A' illykép beszivárgandó pénzekből ismét új egyéneket biztosíttasson az e. ker. 's így folytonosan szaporodandik azok száma, kik után örökséget reménylhet. Azon édes reményben közlöm tervemet, hogy azok, kiket leginkább illet, nem fognak siketek lenni. Igaz, hogy évtizedek fogják azon összeget összeteremteni, mellynek kamatjából superintendenseink illöleg fizettethetnek: de azon tudattal, hogy az utókor hálája jutalmazandja munkásságunkat, fogjunk a' dologhoz. Mit perez 's óra, vagy napok megtenni nem képesek, évek 's évtizedek megteendik azt, 's a' dicsőség mindig csak azok sírjára fog visszasugározni, kik e'nagy czél élén állottak , kik megtörték az ismeretlen pálya göröngyeit. Most vegyünk egy kis időre lélekzetet, 's a' következő két pontróli tervemet akkor adandóm elö, ha ezen elöadottróli vélemények viszhangjai fülembe ütődnek. Különben is jobb a' kevés, de Ízletes, mintáz egyszerre feltálalt ismeretlen ételek halmaza. Boross Mihály. Miilsé-sowiogyt egyházvidék jelen évi rendes közgyűlése Tartatott f. hó 7-dik 's ezt követő napjaiban /rebben. Világ elébe bocsátásra méltóbb pontjai ezek : Az igazság lelke velünk közöltetésének buzgó kérése után, röviden elmondá föesperes úr, mik történtek esperesi hivataloskodása közelebbi éveiben? Kiemelé különösen, hogy a' fölebbi néhány évek esemény- dús szakaiban, daczára azon számosabb példáknak, mellyek együgyű 's az értelmi műveltség alsó fokán álló némelly gyülekezetek romlását, anarchiára törekvő indulatát, bizonyítják, sikerültkebelbeliegyházainkat, mind illy mételytől , mind némelly túlzók ostromitól megmenteni. Édes örömmel adta elö püspökké választatását azon derék férfiúnak, kit mindnyájan tisztelünk, kinek is midőn fölszenteltetését tudató, egyszersmind az egyházak 's iskolák boldogításaért lángoló neble indulatit tárgyazó levelei fölolvastattak: hangos és lelkes „éljen" kiáltás tölté be a1

jóformán megtölt termet. Majd kisded egyházvidéki koszorúnk ismeretes Demosthenjének szava rezegtetett bús érzeteket keblünkön végig, midőn az itt is elsiratott nagy Nádor hü fiához 's özvegyéhez küldendő gyászlevél iránt szólíta föl bennünket. Ehezképest az egyházkerületet kérendi meg egyházmegyénk, érzelmei tolmácslására, illőbbnek látván e' tárgyián ekként cselekedni. 'S ezen előzmények után szorosan gyűlési tárgyakra menénk. Legelébb is egyházvidéki tanácsnokot választó szavazataink bontatának föl egy e' végre elnökileg kinevezett választmány által, — kisült, mikép mi, azon egy férfiú helytt, kit a* szerencsés Jászok tevének sajátukká, jelenleg tizenkettőt akarunk, mert 12 külön egyénekre szavazánk. Az iskola-vizsgáló lelkészek relatiói nyomán, kitértünk az oktatás, nevelés tövises mezejére is. Beszéltünk sokat, mondtunk temérdek érdektelent, 's parányi érdekest, — sok régit, és semmi ujat. N.-körösi oktató W— úr „Neveléstan" czimü könyvét illetőleg, abban állapodánk meg, hogy mivel a' mi neologiához nem szokott gyülekezeteink gyermekei azt meg nem érthetik ; gyérfizetéssel bíró oktatóink pedig, ha tán megértenék is, meg nem vehetik: tehát sem az egyházak, sem a' tanítók nyakára tolatni nem fog; a' tisztelt szerző munkálkodásának méltánylása, *s irántai jó indulatunk megbizonyítása tekintetéből mindazáltal, egyházvidékünk néhány példányt megtart magának. Olvastatott volt ságvári 's jelenleg kis-éri lelkész Szilády L. úrnak az egyházvidékhez intézett érzékeny búcsú-, mint szintén mocsoládi oktatónak, egy oktatói egylet alakítása iránt beadott, folyamodási levele; amaz„éljen"-t, — emez pedig, bárczélja érhetése felöl csekély remény mutatkozik, engedelmet kapott. 'S most itt a' darázsfészek! Szőnyegre jött ugyanis ama nevezetes, 's már tán az egész egyházkerületben tudva levő, itt pedig részletesen (?!) gyakorlatba is vett indítvány, a1

kegyelemévre, miszerint minden, akár pap halálával, akár elköltözésével, egyházba lépő egyén, elsőbb esetben ugyan az özvegynek, utóbbiban pedig a' pénztárnak tartozzék fizetni, közép ár szerint fölszámított jövedelmének felét. Tüzes vita folyt, szinte egy óráig, a' tárgy fölött. A' zöldasztal helyhatósági jogait emlegette, közrendű paptársaink egalité-t kiáltottak; amaz indítványa jóságát, történetit beszélte, — bár az alsó baranyai egyházvidék, mint az 1846-ik évi hivatalos jelentése 7-ik 's a'jegyzőkönyv 116-ik pontjából kitetszik, ezt el nem hihette : emezek illynema köteleztetés miatti szenvedéseiket — melylyeket azonban minden bizonynyal nem szenvedtek — rajzolgatták. Mások pedig ellenokaikat halmozták torony-magasságra... Mind hasztalan! az okok nem győztek!.. az egyházvidék maradt elébbi határzata mellett Természetes!?!.... Azonban másnap mégis irgalomra lágyultak az indítvány mellett kemény szívek; választmány neveztetett ki, melly működése tárgyául ezen indítvány hiányai kipuhatolását (hiszen kiáltanak), kiigazítását (csaknem lehetetlen!), — vagy ha netalán alapjában volna rosz (ez bitem és meggyőződésem), egy másiknak tervezését tüzendiki..