Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-01-10 / 2. szám
2) Hogy az illy ifjak ne az iskolai felsőségtől kényszeríttetve, vagy csak rábeszélve is, hanem saját sorsukkal és hajlamukkal számotvetve, tehát csak az önként vállalkozás esetében Írassák be nevöket a' képzendők közé 's tegyék azoknak első éves vagy legelső osztályát. (104 és 10511.) 3) Hogy a* praeparandusok képzése körül nemcsak egy, hanem elegendö-számu és olly állandó tanárok működjenek, kik nem részrehajlásból, hanem a'nevelés szent ügyét kellő figyelemmel kisérve választattak, hajlamból és nem szükségből vállalkoztak, pályajok kezdetén már lehetőségig kielégítő készülettel bírtak, azontúl pedig testtel lélekkel hivataluknak élni, magok tovább tökéletesítésének eszközeit beszerezni 's igy az idővel együtt haladni a' tisztességes évidij által is segittetnek 's ösztönöztetnek (88 és 89 II.). 4) Olly elméleti és gyakorlati vezérkönyvekel kívánok, a' képzendők használatára, a' képezdei tanárok egyetérlő közremunkálása által készíttetni, mellyek közöl amabban ugyan unalmat és belefáradást nem okozható rövidségben, de tisztán és érthetően legyenek kiemelve az elméleti neveléstan fővonásai: emebben pedig mindazt feltalálhassa a' képzendő ifjú, mit neki az elemi-, nép-, polgári és gy mnasiumi iskolákban előadandó tanulmányok körül gyakorlatilag ismernie kell, ha a' tanulmány sajátságaihoz hü, a' tanuló gyönge tehetségeit méltányló , de a' tanulási idő rövid voltát szemei elöl még sem tévesztő tanítóul kíván föllépni. Mert 5 darabban kívánván e' gyakorlati vezérkönyvet szerkesztetni, ezek közöl az első az elemi, — a' második a' nép-, a' harmadik a' polgári-, a' negyedik pedig a' gymnasiumi iskolákban előadandó reáltudományokat olly módon tárgyalná, hogy mindegyikben első helyen az határoztatnék meg: minő irányban 's kiterjedésben kell az azon darabnak megfelelő iskolában tanítni a' real-tudományok mindegyikét. Majd a' tanmód oda-illő szabályi soroltatnának elő, a' szerint, mint azokat a' különféle tudományok különbözően módosíthatják. Ezeket követnék az egyes tudományokból például felhordott kitűnőbb fejezetek, azon módon előadva, mint szükség és czélszerü azokat fokonként nehezedő kérdések 's feleletek utján megértetve betanítni 's nem értelem nélkül megmemorizáltatni a' növendékkel. Bezárná pedig mindegyik darabot az annak tartalmára vonatkozó honi ós külföldi legjelesb munkáknak birálatilag teendő kimerítő 's hü ismertetése. — A' könyv ötödik darabja csupán a' nyelvek , nevezetesen a' magyar, német, latin 's görög nyelv tanítására-képzést tárgyalná. Ehez képest megnyitná azt egy a' lehetőségig rövid értekezés a" fölött, minő sajátságokat köszönhet anyai nyelvünk keleti eredetének; 's ezen sajátságokból kiindulva, minő különbséget állíthatunk fel a) a' magyar és német-, b) ugyancsak a' magyar és az egymással annyira rokon latin és görög nyelvek közt? Következéskép mire kell tanítónak figyelemmel lenni anyai nyelvünk tanításában: 1) ha azt akarja, hogy növendéke ezt eredeli tisztaságában ismerje, 2) ha ennek tanítása által olly alapot kíván a' gyermek elméjében vetni, mellyre a' többi nyelvek tanítása közben, azoknak minden kitüntetett különbözése daczára zavartalanul építhet. Ezt követné a' könyv szövegében egy-egy gyakorlati példa, mindegyik nyelv legsajátabb s ezért legtöbb figyelmet igénylő részeinek betanítása módját tettleg fölvilágosító. Aztán mind a' 4 nyelv irodalmából külön fejezetekben megneveztetnének azon ismeretesb jelesb munkák, kijelöltetnének ezekből azon czikkek, mellyek részint az illető nyelv sajátságait kitűnöleg előterjesztik, részint a' költészet és szónoklat legjelesb mintáiul szolgálnak, részint végre, mire minden alkotványos országban törekedni kell, hatályos szónokok képzésére is eszközül alkalmazhatók. Berekesztené pedig e' könyvet egy arra példát adó fejezet, mikép kelljen a' kivált holt nyelvek tanítása mellől kimaradhatlan segédtudományokat, p. o. literaria históriát, mythologiát és archaeologiát nem a'feledékenységnek áldozó száraz rendszerrel, hanem mindenkor az olvasás vagy fordítás végeit fölvett czikkhez alkalmilag kötve 's ép ezért maradandólag tanítni. Az ekkép megismertetett elméleti és gyakorlati vezérkönyveken kivül, miket közvetlen a' tanítók képzésére terveztem, használandóknak ajánlom még az alsóbb iskoláink kézikönyveit is azon okból, hogy ezekből láthassák a' képzendők: mellyik iskola számára's mellyik tudományból épen mi és mennyi van kimérve. Hogy igy e' minden iskolára külön kimért résznek egyszer egy, máskor más czikkét ölelvén föl gyakorlati próbául, annak tanítása alkalmával élelbe-léptethessék azon gyakorlati szabályokat, mellyeket mind gyakorlatból merítve irt ugyan a' gyakorlati vezérkönyv szerzője, de a'képzendőre nézve csak akkor válhatnak azok voltakép gyakorlatiakká, midőn ö azokat az iskolai kézi-könyv tartalmának a' gyermek előtti magyarázatára alkatmazandja (99-104 l. 1.). 5) A' képezdei egész pályát 5 évre terjedőnek, tehát olly hosszúnak tervezem, minőt a' világ egy képezdéjében sem találunk. De ez igen természetes és szükséges következése annak, miszerint tervezett képezdénknek feladata 1) gymnasiumi tanítókat is képezni, kik más hon képeidéiben nem képeztetnek ; 2) ugy képezni a' tanítókat , hogy ezen képzés ideje alatt egyszersmind az akadémiai pálya tanulmányai közöl is végezhessék a' nekik szükségeseket. De tegyük részetesb vizsgálódás tárgyává e' képezdei időt t Annyi bizonyos, hogy ha már átalakulási korunk — mellynekmérsékeltebb követelései vannak tanítóihoz, mint a'már átalakult külhonnak a1 magáéihoz — megengedi, anyagi körülményink pedig