Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-04-04 / 14. szám

gyélmi gyülekezetekben négyféle magyar énekes könyvek forognak közkézen: l-sö „A'zengedező mennyei kar" vagyis ó-graduál, készülvén még 1740-ik év táján, melly mai napiglan is néhol, ki­vált alsóbb néposztályból álló ekklézsiákban, mind magányos, mind nyilvános áhitatosságra használta­tik; 2-dik,iz új énekes könyv, melly az ó-graduál szerint czélszerü igazításokkal, és a' régi elavult énekek helyett, ujakkal jobbítva, készíttetett a' főtisztelendő egyházkerület által, még a' 19-dik század elején , 's ez legtöbb egyházainkban ott­honos; 3-dik -1' győri énekes könyv, melly tartalmi jelessége- 's tárgyilag helyes elrendezésénél fogva, evangyélmi hitfeleink bármilly-müveltségü tagjának őszintén ajánlható; 4-dik A Beliczay­féle halotti énekes könyv. — De hagyjuk most ezeket, 's térjünk vissza az első helyen említettre. Nem czélom gúnyolólag szólani az ó-gra­duálról, mert atyáink, borús ós derűs napjaikban, Igen becses könyvül tekintékazt; azért, szent ér­zeményekkel eltelten, zengedezték belőle az Ur­nák dicsőségét, 's csillapíták vele szivök keser­veit; sőt jelenleg is még, több százan olly hő és édes ragaszkodással csüggnek rajta, mint cse­csemő kisded édes anyja emlőjén; pedig itt volna az idő, vele immár felhagyni! Mert tagadhatlanul igaz, hogy, a'sok jó mellett, az elmúlt idők gyen­geséginek iszonyú sok jeleit hordozza magán. Az elfogulatlan vizsgáló özönnel szemléli benne a' buzgóság-háborító, pórias, darabos, nevetséges, homályos, ábrándos mondatokat. — Hogy hossza­dalmas ne legyek, sok fogyatkozási közöl elég legyen csak néhányat idéznem, mint például a' 479-dik lapon a'9-dik vers elején ez áll: „Rég­ulta immár csak veszekedem fohászkodásimmal." — A' 460-dik lapon a' 12-dik versben ez ol­^vastatik: „Itt vágj, itt égess, Itt üss, itt mess, Itt ösztönözz , Itt sújts, öklözz, Itt köpölözz, Bátor kemény irral kötözz, Csak örök életet szerezz." A'454-dik lapon, az 5-dik versben ez fordul elő: „Ájul szivem, fájnak bélim"'sat. Ismét az 566—ik énekben ez vagyon: ,,Támodjon föl bár a' sátán, „De nincs hatalom botja vállán." — Az 573-dik hallott! ének szavai pedig igy hang­zanak a* 2-dik versben: „Isten, de mit adhatna Jobbat, im kiragada Az ördög tőréből, Ki mint fene oroszlány Ordít, és dühös sárkány, Míg épen, minden öszvedül? A' 965-dik lap 7-dik versében ez mondatik: „A' világ meg nem jobbúl, Ama sok fejű vad Mig verembe nem borúi, Honnan föl nem támad." — s. a. t. — Példák idézete nélkül is hitelt adand e* czikk tü­relmes olvasója nyilatkozatomnak, hogy az emlí­tett ó-gráduálban előforduló nyelvészeti, költészeti s.at. hemzsegő hibák, mint, még a' 18-dik század első felében készült műre, igen homályos árnyé­kot vetnek. — Végre még csak azt említem meg, milly szemet-szuró nagy fogyatkozása ó-gradu­álunknak — több árnyoldalait most nem is érint­vén —, hogy sem a' hittan nevezetesebb ágaza­tiról szóló, sem a' különbféle kötelességeket 's erényeket tárgyazó, sem különös esetekre alkal­mazható énekek benne fel nem találtatnak. Már régen átlátta e' tenger hiányt a1 ft. egy­házkerület, valamint szem előtt tartván azt is, hogy az evangyélmi vallás szelleme igényli, mi­szerint karöltve szükség haladni a' növekedő vi­lágosság 's józan műveltség fokozatával ; azért készített is a' czélnak megfelelő énekes könyvet; azonban mivel ennek általános elfogadása érde­mében, kényszerítő szigorú eszközökhez nyúlnia nem vala tanácsos,a' következmény az lön: hogy itt-ott, részint a' régihez vonzó konok ragasz­kodásból , részint a' lelki kenet kisebb mértéke, 's részint — mondjuk ki az igazat — némelly lelkész uraknak hidegvérüségök miatt, az idejét elélt silány, a'tökéletesb újnak mind ez ideig sem engedte az érdemlett elsőséget kivívni. — Egy pár évtized óta, az ó graduálnak kinyomatása szinte szigorúan tilalmaztaték ; ezért a' példányok­annyira megfogytak, hogy egy-egy avult, de újra bekötött példányért 4 —5 forintot is kellett a' nye­részkedő zsidóknak érte fizetni: holott az új éne­kes könyvekből l /z áron, csinos é3 tartós bekö­tésben lehet a' könyvárusoknál vásárolni. — Né­melly gyülekezetek, az ó példányoknak nehéz kaphatásuk miatt, mások önmeggyőződésük su­galtából is, készeknek jelenték már magukat, az új énekes könyv bevevésére. Örömünk, ennek hallására nöttön nőtt!! De halljunk szót, uraim! Wimmer Ágoston, különben érdemdús atyánkfia, a1 mult öszszel megfordulván a' Bakony vidékén is, szemfüleskedését nem kerülheté el, hogy még néhol tájunkon, 's Győr megye vidékén is ,,a' zengedező mennyei kar" szerepel; — mint hi­teles kútfőből merítve nyilváníthatom, önkölt­ségén szándékozik azt, hihető, Lipcsében, újra ki­nyomatni, mert szerinte az abban foglalt énekek a' valódi evangyélmi egyháziasság jellemzői. Le­gyen hite szerint! de tudósító 's többen is, kik meghallánk, hogy B. . T. .-ról egy ép példány már W. Á. urnák kezeihez küldetett, érintett szán­dokát elősegítendő : ezen méltán megütközénk,. mert meggyőződésünk szerint, Wimmer úr rák­haladást akar tenni, 's erötetése csak zűrzavart idézendne elő. Tudva van előttem, 's azért bá­mulom, hogy W. úr, a' régi visszaéléseknek ós j silányságoknak milly erős-karu bajnokaként tün*-

Next

/
Oldalképek
Tartalom