Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-21 / 12. szám

egyes egyén-Ieirásokat a' szent történetből, ugy hogy midőn ezen tantárgy a* szent történetben mint Isteni kijentést ábrázoló jött elé, itt az mint polgári esemény szemléltessék. 12. Az éneklés-tanílás folytattalik,mint az első fél-évben, de ugy, hogy a'hangidömértan is meg­kezdetik. 13. A testgyakorlat épen az, mi az első fél­évben. Í7.§. A másod-éti elemi népiskola óratanterve. A' tanórák elrendezése és száma körül azon jegyzeteket elöre-bocsátván, miket az első évi elemi népiskolára nézve tevénk: következőleg látnók czélszerüen elrendeztetni a" tanórákat: Dél előtt. Vasárnap. Templom előtt ima, éneklés és bibliaolvasás, irá­nyozva mindig ezen osztály vallástanának pontjaira. 1 óra. 2 óra. 3 óra. Hétfő Vallástan mindig ima- és énekléssel kezdve. Emlékező-erő gyakorlatok. Egy rész fent­hangon olvas, másik csendesen ír. Kedd. Szemlélés és be­széd - gyakorla­tok. Emlékező-erő gyakorlatok. Egy rész olvas, másik ír. Szerda. Vallástan. Téralaktan. Egy rész olvas, másik ír. Délután. Vasárnap. A' növendékek a' szüléi nevelésnek adatnak át. 1 óra. 2 óra 3 óra. Hétfő. Egy rész fejben másik je­gyekkel számol Természet- rajzi előismeretek. Földrajz. Kedd. Egy rész fejben, másik jegyekkel számol. Természettani előismeretek. Történettan. Szerda. Nyárban éneklés és természet-tudományi ki­rándulások; télben éneklés és testgyakorlat. Jcgyz. 1. Csütörtök mint hétfő, péntek mint liedd, szerda mint szombat. Jegys. 2. Az első osztály téli óráira tett ész­revételek itt is állnak. (Folyt, következik.) neti nevezetes események a'helylyel, hol azok megszülemlet­tek, költesseuek össze. De hogy enmagammal én is követke­zetes legyek : miként földrajz előadásának kezdetében a" földteke szemléltetését, tehát átalanos szempontbóli kiindu­lást terveztem : ezen eszmét viszem át a" történettan előadá­sára is. E1 czélt elérhetni — már hazai nyelvünkön is (Fe-TencziJózsef alal) szeikeztett, falra függesztendő — „idő folyam-táblák1 ' használata által. Itt mutassa ki tanító növendékeinek a' népek, nemzetek, tartományok ere­detét, kiterjedését, növekedését, eldarabolását, eltűnését a1 népszinpadról , majd fölelevenedését, elágazását, viszonyait más nemzetek- 's tartományokkal , és csak ezeknek előre­bocsátása után térjen át a' tantervben kijelölt egyes történe­tekre. K. J. Magtyar prof. egyházi konyürgéies­könyveink üjcyélien. (Folytatás.) II. Imádságos könyv, templomi szükségre. Irta Ko­ronka Antal, várfalvi unitárius pap. *) ElsS kötet. Köznapi imádságok. Kolosvártt, 1844. Élőbeszédében sz. jelesen mutogatja az imád­kozás szükséges voltát. Ugy van, — az imád­kozni nem tudás vagy nem akarás, keblünk leg­szentebb, legmélyebb erzelmeinek hiányára mutat. Isten nélküli ember nincs, nem lehet e' földháton. Ha nincs, — istenhezi okos viszonyomnak valami nyelven meg kell szólalnia , vagy emberi gyarló nyelven , vagy együtt mind a' keltőn. Es miért ne szólhatnék én emberi nyelven Istenemhez? 'S ha van valaki, ki önkényt megfosztja magát em­beri szelleme legmagasabb nyilalkozától; ha van valaki, ki elfelejthetné , hogy ember sehol nem nagyobb, mint ott. hol ember létére Istenig bír emelkedni érzéssel, gondolattal: óm tegye! — ez erőszakban ott van maga a' legérzékenyebb la­kolás. Ez igazság világosabb a' naplénynél, 's én ugyan soha ki nem kelek a' nem-imádkozók ellen. Hogy mit értek én az imádkozáson ? ez más kér­déses hogy nem mindegyik imádkozó imádkozik : ez szint olly nagy igazság. Jellemzés. Nagyobb része ez imáknak virágos declama­tio. A' helyett, hogy sz. a' vallásos kedélynek Az erdélyi unitárius pap neve olvasásánál ki ne em­lékeznék szomorú dolgokról, mellyek hajdan Erdélyben tör­téntek vala? mint szakada mindjárt a'reformatio kezdetekor, 1571-ben Marosvásárhelyen három táborra Jézusnak meg­tisztult egyháza, még pedig apja házából magán kihozott bű­nei miatt ? mint állt a1 három tábor élén három fractiónak superintendense : A I e s i u s, vagy Madár Dénes, Hebler Mátyás, és Dávid F e re c z, a' dévai börtön halottja!? — És miért? Semmiért, viszont semmiért, a1 harmadik részről viszont semmiért. Ki állításomon felakadna, olvassa meg ma­gának Dávid Ferencznek predikátzióit, mellyekben hitét az atya Istenről, az ő áldott fiáról a1 Jézus Krisztusról, 's a1 szentlélekről letette, Albac Juliae 1569 ; olvassa meg, de figyelmesen, vallástételét, melly kijött Kolosv. 1571., és részrehajlás nélkül meg kell vallania, hogy a1 reformatio első korszaka, mint minden átalakulás korszaka, zavaros forrá­soknak ideje vala, mellyben maguk a' homogén alkatórészek mint felpezsdült buborékok egymást kergették fel 's alá az átalános bizonytalan pezsgésben,'s míg a1 söprőt fenékre ver­hették , vagy a' régi salakot magukból kitúrhatták , egymás mellett pattogtak széllyel. — Hány van még most is a'protestan­sok között, ki rémeket, eretneki ördöngösséget gondol az uni­tárius nevezet alatt? holott annyit sem tud a'történetből, hogy az unitárius név, nem az unus latin szónak származéka, ha­nem amaz uniónak eredménye,melly 1571-ben lett az er­délyi három felekezet között, Marosvásárhelyen, kölcsönös vallásgyakorlási jogaik tekintetében. — Szegény Dávid Ferencz! reá kimondá B á t o r y I s t v á n az átkot: r o­h adjon el a1 maga bűnében!; kimondá superintendens­társa, — és az erős, rendithetlen férfiú, a' dévai börtön nyo­morult szalmájan adla ki lelkét. Helyén láttam ezeket itt megemlítni. D. J.;.

Next

/
Oldalképek
Tartalom