Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-15 / 11. szám

hunytnak irományaiban élö lelkét, — ez lenne az alapítvány mellé igen illő emlék és nemes hála. Kelt Ajkán,febr. 26-án 1846. Kis János, ajkai ev. lelkész. — Zsarnoviezki Sámuel, előbb több előkelő úri családoknál nevelő, azután pedig Balassa-Gyarmathon felállított nő-nevelőintézet tulajdonosa, és végre 1845-dik évi dec. eleitől fogva egész mai napig, fájdalom! csak három hónapig a' rákos-keresztúri ev. népiskola igen jól elkészült, nyájas, szorgalmatos, nemcsak az iskolájába az annyira kivánt népnevelői új szellemet öntő, hanem közvetöleg az egész környékünkben is ez ügybeni jobb életet és mozgást szép példájával ébreszteni kezdő igen nagy érdemű tanítója, nemcsak szeretett nejének és atyjának, és 5 többnyire általa atyailag ápolt testvérének, hanem egész egyházunk, kivált a'165 számú tanuló ^'fjuságunk nagy keserűségére néhány napi idegláz következésében, f. hó 2-kán csak 31 éves korában az élők között megszűnt lenni — és f. hó 5-én irántai igen szíves részvétből összegyűlt sokaság jelenlétében, igen sok keserves könyek hullatása közben nyugvó helyére kísértetett. Népnevelök! áldozzatok e' nagy veszteségünkben az elfeledhetetlen után síró szemeinkből záporként ömledezö tengerbe egy könycseppet!! Költ Rákos-Kereszturon, 1846-dik évi mart. 7-kén. Melczer János, rákos-keresztúri ev. lelkész. ! tithei'üfiiieg» Selmeczen. Lyceumunk könyvtári tereméből több iskolai ünnepélyről 's többször elégülten jöttem haza 's meg nem bántam odamentemet. Ugyanezt mondhatom 's még nagyobb mértékben a' f. é. febr. 18-án tartottról, melly ben a'lyceum a'nagy reformátor Luther halálának 3 százados napját ülte. Az ünnepély az „Eine festeBurg'stb." lélekemelő ének három első versének elénekeltetésével kezdődött, mire főt. Szeberinyi J. supdens úr kenetes imát mondott, hálát adva a' világ alkotójának 's az emberiség eseményei vezetőjének, hogy a' szükség pillanatában illy férfiút ébreszte, ki az eltévedt világot visszavezető az evangyéliom tiszta világához, vissza ahhoz, ki azt a'mennyekből üdvünkre hozta's tanítá, hogy az Isten lélek, 's kik öt imádják, lélekben és igazságban kellimadniok. Király J. úr, a' lyceumnak ez évi igazgatója, ki Ö utána lépett föl a' szónoki székre, a' nagy férfiak tiszteltetésének legjobb módjáról szóla *s érinté, miként az ünnepeltet is legjobban tisztelendjük akkor, ha, érdemeiről megemlékezve 's puszta magasztalásoknál nem maradva, el veit igyekvendünk valósítani,'s tettekkel mutatandjuk, hogy buzgó tanítványi 's üdvtanainak hü követői vagyunk. Erre t. Breznyik J. történet-oklató egy érdokes értekezést olvasott fel Luther utolsó napjairól, végpillanatiról 's eltemettetéséről, 's megemlíté azon viharokat, melylyek az új egyházat háromszáz év óta érték, meg, miként az annyi csapások ellenére is erősen és rendületlenül megtuda állani 's szünteleni megtámadások daczára nem hogy gyöngülne, fogyna, de napról napra erősbül, növekedik, az evangyéliom tiszta világa mindig tovább 's tovább terjedvén. Ezután a' föntemlített ének utolsó versének elénekeltetésével a' lyceumi ifjak közöl négyen szavalták el ez ünnepélyre készített költeményeiket Sparnensis J., Kruprecz K., Severlay K.,Ormisz S. Az ünnepély egy gyászdallal fejeztetett be, mellyet a' hangászati intézet tanítványai énekeltek el. — Adja Isten, hogy azon az egyik szónok által említett hit, mellyen egyházunk épült 's mellynek szép tanújele maga a' lyceum is, *) miként a' lefolyt háromszáz év alatt, ugy ezentúl is szép nagy tettekre lelkesítse tagjait és a' világ, látva jó cselekedeteiket, tanulja ismerni és méltánylani azt, ki ,,a' gyertyát kivoná a' véka alól és a' gyertyatartóra tevé, hogy fényijók mindeneknek, kik a' házban vannak." Az egyház részéről ez ünnep vasárnap febr. 22-én tartatott meg. Főtiszt. Szeberinyi J. úr a' nagy reformátor föerényeiröl értekezett, millyenek a' legerősebb hit és az ebből folyó nagy áhítatosság, jámborság, hü ragaszkodás az evangyéliomhoz, rendíthetetlen állhatatosság a' megismert igazságban, és fáradhatatlan munkásság betegeskedő állapotában is. Tiszt. Sterczl Mihály úr Luthert mint különös eszközét az isteni gondviselésnek állítá a' gyülekezet elébe. Délután pedig Luther utolsó napjainak történetei olvastattak föl J. ILintSseriíniieii. Luther halálának ünnepét az egész bányai egyh kerület megülte, a* buzgó főpap fötisz. Szeberinyi J. úr kenetteljes felszólítása következtében, kinek szózata mindenütt nyilt keblekre talált. Dunántúlról eddig csak Kőszegről vettünk tudósítást, hol ezen ünnepet szinte megülték, különösen pedig tiszt. Turcsányi Lajos úr ez alkalomra illy czimü könyvecskét: Rüekerinnerungen am Dr. Mart. Lufhers Name, Mönchthum, Pathmos, Sterbebelte, Tod und Begraebnisz, 'sa't. der evang. Jugendgewidmet, (Ara 6 p. kr. Kőszeg, 1816. 31 lap) adott ki, mellyet óhajtanánk minél több fiatal kezekbe juttatni. A' kézsau&rkü lyceusiihéS-. Nagys. Döbrentei Gábor úr halhatlan emlékű Berzsenyink költeményeinek 4 példányát azon meghagyással sziveskedék megküldeni a' kézsmarki lyceum sz^r mára, hogy azok 4 jeles ifjúnak, kik magyarul, itt a7

szülői háznál tanultak, jutalmul 's további serkentésül adassanak. Miután ezen kiosztás a' mftgr *) A' helybeli evang. ajig háromezer leiekből álló egyhez 16 évvel ezelőtt lyceumi épületet emelt, melly neki kpzel 60,000 vforintjába került, azonkívül évenként mind a' papokat, mind az oktatókat fizeti mind a'mellett, hogy semmi alapítványokkal sem bir 's eddigien a'városi pénztarból mitsem kapott. Ss.