Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-10-25 / 43. szám
is, aggkoruságát tekintve, ép és erőteljes annyira, hogy minden érzékeny ember szive megindúl, ha e' férfiú felszólal; nem azért, mintha tán ugy szólni más nem tudna: hanem, mivel szava sok évi tapasztalásán alapszik, 's egyszersmind tetté is változtatik általa. Ti, kik a'lelkészeket henyélő 's munkakerülő embereknek festitek 's rágalmaitokat reájok szórni legnagyobb örömnek tekintitek! menjetek Almásra's bámulni fogtok az ottani vén lelkész munkásságán 's szemeiteknek alig fogtok hinni. De elég erről! — A' honti ev. papság illy férfiú érdemeit elismervén 's azokat illökép méltányolni akarván, F.-Almáson a' fenirt napon reggeli 9 órakor a1 paplakban összegyűlt, hol is főt. Szeberinyi János úr a' bányai kerület püspökével egyesülvén, az ötven éves papot harangszó közben a' templomba vezette. Nem vártak ilt ugyan rá semmi czím és érdempénzek, hanem várták öt összegyűlt híveinek sziveik, kik kevéssel ezelöttiránta erős vonzódásukat az által is kitüntették, miszerint készek valának egyetlen fiát utódjává választani 's elfogadni, hogy illykép nehéz, sok évi teher alatt meggörbült lelkészök, életének végső idejét csendes nyugalomban tölthesse.— Az istentisztelet szokott móddal és renddel kezdődött. T. Holétzy József prandorfi lelkész úr az oltárnál imádkozott, báthi lelkész Kuzma Sámuel úr pedig a' szószékről hathatósan beszélt, minden jelenlevőnek épülésére; végre Kiszely János hársas-terényi lelkész által az egész hallgatóság nem kis mértékben lepetett meg, midőn az aggastyán tiszteletére az oltártól egy czél- 's népszerű költemény általa elmondatott, melly két utóbbi munka, ugy érdekessége, mint benső értéke tekintetéből, kinyomatni határoztatott. Ezek után a' tisztelt aggastyán, a' jelen volt papság kíséretében, egy csinos, saját költségén felállított épületbe vezettetett, hogy itt a' megtartandó papi conferentiában, melly másik oka vala megjelenésünknek, részt vehessen. E' conferentia majdnem egész 5 óráig tartott fentisztelt püspök úr elnöksége alatt 's a' tisztelt ösz mind ez idő alatt nemcsak nem távozott, de érdekes ügyekben itt-ott fel is szólalt, tettleg tanúsítván, hogy emlékező és itélö tehetségének birtokától az idő mostohaságai által sem fosztathatott meg. — E' papitanakodásban főt. elnökünk érzékeny szívvel tartott jeles beszédében , szavait részint az 50 éves paphoz intézte, neki az összes honti papság nevében a' Mindenhatótól erőt és egészséget kívánván, részint pedig azon fájdalmas veszteséget órinté, miszerint egy nagy munkásságu tiszttársunk Placsko István volt drénoi lelkész úr a* szarvasi gyülekezet által meghivattatván , kebelünktől kevés nap múlva el fog válni; enyhíté azonban ezen fájdalminkat azon vigasztalásával, hogy e' meghívás nemcsak egyházmegyénkre nézve díszes 's az érdemnek méltó jutalma , de avval is, hogy nevezett férfiú életének ezen új szakában 's körében egyházunk javáért ezután többet áldozhatik, mint eddig tehetett: mire Placs— ko István úr, ki közöttünk ez alkalommal utolsőszor jelent meg, a' conferentiához búcsu-beszédet intézett, azon férfias fogadásával zárván azt be: hogy Hontnak emlékét, hol született, neveltetett, hivataloskodott, — holjóltevöi, rokonai, barátai most is élnek, szivében.örökké megtartandja. Egy évvel ez előtt tartott conferentiánk meggyőződvén egy olly posztillának szükségéről, mellyet az illető iskolatanítók az istentisztelet tartásakor, valamint anyaegyházakban ha a' helybeli lelkész az istentisztelet tartásában gátolva Ienjie,»ug^.fiókgyülekezetekben is, használnának: ezen elhárításának tekintetéből felszólít— tattak V *köJ)eflbeli lelkészek, hogy ez üdves czélt dolgozataikkal előmozdítsák. És most már teljes reményünk lehet, hogy e' felszólítás üresen nem hangzik el, mert sok munka van ígérve, ketten pedig a'conferentiában néhány egyházi beszédeiket már elő is terjesztették 's az elnökségnek átadák. A' beadott 's megküldendő munkák egy választmány által meg fognak biráltatni. Mult drénoi conferentián alulirt a' templomi éneklés megjavítása módjairól egy értekezést olvasott fel, melly helyeseltetvén az iskolatanítók tanakodásával, czélszerü használat végett, közöltetni rendeltetett. Minő viszontagságokon ment ezen értekezés keresztül, arról itt egy szó se legyen, mert szivem fájdalmában könnyen keserűségekre fakadhatnék; elég az, hogy ez értekezés tandem aliquando az iskolatanítók mult septemberi tanakodásában felolvastatott 's mostani conferentiánknak egy ivnyi észrevételekkel együtt visszaküldetett, hol a' többi között azon nevetséges állítás is foglaltatik, hogy a' templomi éneklés rendezetlenségének okai magok a' papok. — Oh Corydon! Corydon! Említésre méltó még az is, hogy mult tavaszi conferentiánkban Placsko István urnák azon lelkes indítványára, melly szerint a' kebelbeli iskolatanítóknak k'ét vagy három hét alatt az egyházi éneklés- és zenében elméleti és gyakorlati tanításokat naponkint 4 óráig adni késznek nyilatkozott; noha ezen nyilatkozata föesperes úr által az egész esperességben köröztetett 's az összes iskolatanítók annak használatára hathatósan figyelmeztettek : mindazáltal 33 tanító közöl csupán három jelent meg Drénon,hogy valamit tanulhasson. Miért maradt el a1 többi? Mondatott: hogy sokan paptól valamit tanulni nem akartak. Bizony* bizony ez sem a' bölcseség- 's értelemnek, sem a' tudománynak és félelemnek a'lelke. Ezs. 11.2. Wengericzky András, udvarnoki lelkész.