Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-15 / 7. szám

kénytelen végre átlátni mindenki, hogy alásü­lyedt egyház többé politikai eszközül sem hasz­nálható. Utolsó kérdés ez: Ezen egyházlétege­sítésre honnan szerzendő a' pénz ? Bunsen tr. azt válaszolja, hogy a' költség nem lesz tetemes, mert a' kerületi kormányok második osztályában min­den hivatal 's a' consistorialis hivatalok nagy ré­sze akkor meg fogna szűnni 's a* megkívántató többi költségre nézve az ev. egyház az álladalom igazságosságához folyamodik. Egyházmegyei kormányzatra 's püspöki papnöveldékre a' r. kath. egyház évenként 250,000 tall. kap; néparányt véve zsinórmértékül, ev. egyháznak 400,009-nél több tall. tartozik a' status évenként. A' még fen­álló ev. alapítványokat ö nem akarja beszedni, hanem inkább azok felelevenítését kívánja ker. szeretet müveire, mert ö egyházi javadalmakat kötelesség 's tiszt nélkül szennyfoltnak tart az ev. egyházon (u. o. 341. 's k. 1.). Midőn Bunsen tr. a' protestantismus jelen tu­sáinak — a' történeti és szemléleti elemek közt — jellemzéséül azt jegyzi meg, hogy ha mind a' kettő léteges összeköttetés nélkül marad az egy­ház szerkezetében, amaz, t. i. a' történeti elenij veszélynek van kitéve, miszerint vagy küldogma­lismusba, örökségül átvett külténynek észben mint igaznak tartásában , vagy romboló betükritikába fog dőlni, emez pedig, t.i. a' szemléleti elem, bel­dogmatismussá vagy formalismussá, és így ész­hitté, melly a' történetírók saját abstractióinak hiend, vagy skepticismussá, történetinek nem hi­vésévé fajuland, míg a' belső ker. élet, mindket­tőnek vivője, könnyen érzeményi mislicismus, téllen szemlélődés, vagy moralismus, isten esz­méjétől elválasztott ethika felé fog hajlani; 's mi­dőn azután az ev. egyháznak mindenütt elétünő életjeleit, mint reménydús tüneményt, megemlíti, munkáját e' szavakkal végzi: Ezen örvendetes tudattal valék eltelve, midőn egy idegen egyház­zal egy szilárd világtörténeti pontnak keleten megalapítása iránt alkudozni megbizatám, 's utóbb is, midőn leirám a* vallomást, mellyet most közzé teszek. E' tudat fog ezentúl is, bármi viszonyok közt, felbátorítani meggyőződésem szabad kimon­dására. Az fogja fentartani 's erősíteni hitemet a' világalakító erőben, melly a1 német népben rejlik, 's az életösvényben, melly hazám ev. egyházá­nak nagy és szép jövendőt készít. 'S köszönöm Istennek, hogy tudom és szabadon kimondhatom, míkép mindazok közt, kiket ismerek és tisztelek, senki jobban nem utálja az üres formalitásokat 's a' népélet külhoni alakjait 's e' téren bensöbbleg senki nem tiszteli óhajtja a szabadságot, mint azon király, kire annyi sok német szív 's annyi sok ev. keresztyén ezen országban is bizalom-, reméuynyel 's esdekelve tekint (u. o. 352., 377 1.). Csak néhány év előtt ki hitte volna, hogy egy prot. egyházi kérdés sajtót és cabineteket foglal­kodtathatna? Belsőleg mozgó korunk különféle feladatai közt ez is elutasíthatlanul feltolakodott 's egy nagy király ministere nyitá meg a' vitatko­zást. Más szónokok utánkövetkezendnek s tán cselekvésre is kerül a' dolog. De ha megoldása, még pedig kielégítő, nagyszerű, szellemnyerő módon, bekövetkezik. az álladalom és egyház azon férfiai, kik a' mű végrehajtói valának, ne­veiket a'történet legdicsöbb tényeinek egyikéhez sorozandják, melly megszaporítandja az erkölcsi rend kezességeit 's a' statust igen sok legkelle­metlenebb összeütközéstől mentendi meg. Daru. Hiili és belföldi tudósítások. A' „prot. &ttjf§fi&!&'£ jciers állása-Ezek ügye olly pontra van most hozva, hogy az eddigi módon tovább nem haladhatnak. Utolsó lépései valának: az assei gyűlés (első a* braun­schweigi hgségben), több gyűlés Sziléziában 's néhány Szászországban. Emezek már különös színezetet kaptak. Az ország ministerei ugyanis e' gyűléseket eltilták 's e' tilalom után a' prot. atyafiak tulajdonkép csak azért gyűltek össze, miszerint értekezzenek, az alkotmányoklevéí egyik világos czikkére tamaszkodva nincs-e jo­guk a' tilalom daczára együtt lenniek? Ez ügyet valószínűleg az országgyűlés tisztára fogja hozni. — Poroszországban másként van. Itt valamivel később adatolt ki a' tilalom: de alkotmányoklevél, mellyre hivatkozni lehetne, nincs. A' tilalom Po­roszországban nincs ugyan, mint Szászországban kihirdeteve, de a'rendőrség oda utasíttatott, hogy a' gyűléseket az eddigi nagy, szabad, nyilvános módon ne engedje meg *) 's a' papoktól illy gyűlésekre, bel- vagy külföldiekre, egyszer mindenkorra megtagadtatott az engedély. Uhlich, sok eddigi gyűlés vezetője, azzal is meg van mozgásában különösen gátolva, hogyö engedélyt csak a' főhatóságtól nyerhet. így ezentúl csak kis gyűlések 's mintegy családi összejövetelek fog­nak történni a'prot. atyafiak részéről, ! s hol szó­nokok hiányzandnak, ott anyagot az órák betöl­tésére a' sajtó fog szolgáltatni. Wislicenusról már alig beszélnek. Uhlich tiszteletére Schöne­beckben lakomát — mellyen azonban ö nem volt személyesen jelen—adtak, 's azon alkalomkor több száz aláirású levéllel ezer tallért küldtek neki ajándékul (A. K. Z.). Conl'erentia. A' lörrachi kerület csak­nem valamennyi prot. és 8. r. kath. papja ugyan­csak Lörrachban (Badenben) közös conferentiát szép 's barátságos egyetértéssel tartottak (Kath. K. Z.). Giirüg egyliáz-ugy. A' görög tanács, egyik augustusi ülésében, a' zsinati törvényja­*) Vesd össze lapjaink idei 4-ik számát. 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom