Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-08 / 6. szám

Worfes und Stárkung daraus zu aller Zeit, wenn gie Gott abforderte, selig entschlafen sollten. Denn solche Privatcommunion wird endlich ein onertráglich und unmöglich Werk sein, sonder­lich in der Pestzeit. Und es ist auch nicht biliig, dasz die íurche so mit den Sacramenten als eine Magd aufwarten sollte, sonderlich denen welche sie oft so lange verachten und alsdann im Falle der Noth die Kirche dienstfertig für sich habén ivollen, der sie doch nie gedient habén. WeiI aber das noch nicht geordnet ist, so werden die Pries­ter thun, wie sie können. Indesz mögen sie nur den Kranken das Abendmahl alléin (námlich ohne Oelung) reichen: sie müssen aber ausdrücklich dabai bezeugen, dasz sie es nur auf einige Zeiten thaten, und werde es nicht immer bei ihnen sein: denn man wird doch hierin eine Ordnung treffen müssen." Szenczi Fördös Lajos. Gyűlések. Zalai esperessé^. Jan. 19-én 1846. Dörögdi fiók gyülekezetünk kebelében tartott es­peresi gyűlésünkben, mult 1845. évi Zánkán tar­lóit gyűlésünk végzéséhez képest tisztújítás tar­tatván , esperesnek nt. Lajpczig János kapolcsi lelkész, egyházmegyei törvényszéki ülnököknek tt. Barcza Károly, Stelczer Pál, Diskay Jonathán, Bárány Endre, Nagy Sándor táblabíró, tiszt. Ács János, László János és Erdős Márton lelkészek, továbbá esperesi jegyzőnek Erdős Márton, az em­lített törvényszék jegyzőjének és az esperesség ügyészének Mezericzky Kár. hites ügyvéd urak választattak, és pedig egyhangúlag három évre. Stelczer P. A.' tatai egyházmegye legközelebbi gyű­lése tartatott dec. 16-kán Nagy-Igmándon és ez egy évben negyedik gyűlésünk vala. De e' mel­lett a' gyülekezetek nem szenvedtek, mert mi a' költséget magunk visszük, 's ezt ajánljuk feleink­nek is minden időre. — Pap J. eddigi helyettes jegyző hivataláról, a' történtek feletti fájdalmas megilletödése miatt, lemondott. A' hiba hiba ma­rad, noha azt tetemesen menti az, hogy nem any­nyira rosz akarat, mint a' gyarlóság rovására Írandó. Helyét Kiss Antal csépi lelkész foglalta el. A' rendes jegyzőnek választatása azon időre halasztatolt, ha majd a' losonczi kerületi gyűlés az esperesi kérdést, melly mind e' napig függőben van, elintézendi 's nem helyettes, hanem rendes esperesünk leend. — Az ászdri megüresült gyü­lekezet betöltésénél ismét kitűnt papalkalmazási rendszerünk bokros hiánya. A' nélkül, hogy ebbe bővebben ereszkedném, mi már ugy is százszor el volt mondva, a" káplánokra nézve behozandó­nak vélném a' következő rendelkezést: 1) Min­den gyülekezet, mellyben a' lelkek száma ezeret halad, tartson káplánt. 2) Ha öreg, gyengélkedő vagy hivatalnok a' lelkész, tartson káplánt. Alkal­matlan lesz ugyan e" köteleztetés a' rendes lel­késznek, de nem az ö kényelmét, hanem a' nép szükségét kell tekintetbe venni. — 3) Papi cen­sura legyen csak egyszeri, az egyh.kerületi köz­gyűlés színe előtt, — és időről időre csak annyian vetessenek be — a' legjobb vizsgálatot adottak — kikről részint kápláni állomások, részint nevelői helyek dolgában gondoskodhatik a' kerület; a' többieknek szabadság adatván, jövőre újra vizs­gálatot állni, mellynek szigora legyen kérlel­hetlen. Az eddig magányvizsgálatokon átmente­ket, azokon az idő- és pénz-vesztegető 's czélra legkevésbbé vezető tekervényes utakon I szinte ezen közgyűlési vizsgálat egyenes útára, kellene visszaigazítni. — így ,Af! nem leend szükség, — tényeket mondok — 9 — 10 évi káplánkodás, sőt még ebből is gyakori kimaradás után, pálinka­főzést tanulniok, vagy uradalmi ispánság, falusi jegyzőség után széttekintniök a' reményvesztett 's már nem is ifjú papi egyéneknek. Mert ki a' szigorú vizsgálatot kiállandotta; kire az egész kerületnek gondja leenaett: valahol csak bejutand rendes lelkészi állomásba; — igy nem undokíta­tandik az egyház, hivatalvágyók egyre-másra tett korteskedéseikkel, az ekklézsiák nyakára kínál­kozó feltolakodásokkal, ígéretekkel, — mint tör­tént jelenleg Ászárral, hová vége hossza nem volt a' papolm járóknak. De minden igyekezet ellenére is, Ászár még sem nyert papot, minthogy Kisbér, annak népes filiája, mást akart, mint Ászár. — Végül püspök urnák levele olvastatott fel, mellyben ezen megyétől búcsút vesz. S t e 11 n e r J. után S. J. , Hl ii 1 f ö 1 d i irodalom. Allgemeines Volks-Bibel-Lexieon, eon Dr. A. G. Hofmann. Mit Abbildungen. A' midőn e' most sajtó alatt levő könyvet a' teljes czimü közönségnek bemutatnám, mindenek előtt ki kell fejeznem, hogy az előttem fekvő ti­zenegy füzetnek olvasása 's csendes rostálgatása édes örömre 's mintegy belső tudományos kéjre gerjesztett. Ugy járunk mi tudnillik a' fontos tar­talmú künyvvel, mint a' vándor, a' ki gyönyör­teljes tájra akadván, annak látásánál édesen érez, 's szépségein szemeit legeltetvén, csak hamar ugy találja, hogy levegője könnyebb, vize tisztább 's egészségesebb, földje mások felett termékenyebb 'sa't. és e' tulajdonokat másutt miért nem veszi észre ? Mert másutt a' táj nem tetszett ugy. Hogy azonban hosszas ne legyek, egyéni Ítéletem­hez járulok, 's feltéve, hogy a' még hátra levő füzetek e' szellemben sikerülni fognak, kívánnám hogy e* könyvet minden paptársam bírhassa. Kül­seje 's nyomtatása igen Ízletes; a' bibliában előfor­duló tárgyakat pedig, szokott concordantiák for­májára, betü-rendben tudományosan fejtegeti, *s fejtegetéseit fametszvényekkel (ötszázat igér

Next

/
Oldalképek
Tartalom