Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-12-27 / 51. (52.) szám

többi tisztviselők — Lehner Ján. úron kivül, ki a' jegyzők közöl kilépett — hivatalaik viselésére újra felkérettek és megerősíttettek. *) Győr dec. 9-kén 1846. 4 4. &yászliírOzsy;yáiiVMÍI. F.év nov. 23-kán megszűnt élni, néhai t. Nagy-réthi Másdry Jul. asszony, kit példás erényeinél, kivált jótékonysága szelleménél fogva, számosan siratnak: mert segítni, vigaszt hozni mások örömeiben örömöt éldelni, drága életének jellemdús vonása volt. Szónokoltak fölötte, nt. Kolbenheyer Mihály, Lucze Istv. és az alulirt. Ezen asszonyság, példásbuzgósággal pártolá az egyházakat és az iskolákat, mi végrendeletéből is elegendöleg kivilág*) Ezeket a' f e 1 ké r é s e k e t és megerősítéseket egyszerre és mindenkorra mellőzni kellene, mert épen «zek által történhetnek az intrusiok és a' gyülekezet választási szabadságának korlátozása, minthogy mindig fog találkozhatni ember, ki me*kérendöknek megerősítendőknek -nek vélendi a" régi hivatalnokokat 's ki legyen 8ztán eléggé bátor vagy gyengédtelen , ha illyesmi a' gyűlésben 's a1

régi hivatalnokok jelenlétében törlenik, hogy ellent mondjon? Azért vannak elvek, mellyeket én szigorúan szeretnék fentartani egyhazunk java tekintetében. Hová juthat az ill/ felkérésekkel ez ember, azt mutatja egy nagyvárosi gyülekezet példája , melly szinte dec. 8 kán szokta tartani tisztújító székét. Befejeztetvén a' három év, a1

főfelügyelő i maga és hivataltársai neveben lemond. Előbb azonban, hogysem székét elhagyta volna, eszébe jut a'másod -felügyelőnek — mi természeteseu kétszeresen különös -— hogy jó volna még tovább is és bizonyos ideig a' hivatalban megmaradni 's ezt szokatlan naivsággal indítványba hozza. A' felügyelő — felfogván az indílványt „ha u. m. a' gyülekezet parancsol velők, ök tovább is megmaradnak, de ezt titkos szavazat utján kívánja eldöntetni." Dictum factom! A' golyók elhozatnak, 's a' lemondott felügyelő osztogatja 8zokat és mutogatja, hogy ez,,marad", ez ,,nem marad" 's a1

körmei elarulására féltékeny sokaság a' ,,marad'' lyukába hányta a1 több golyót. En nem akarom tovább vitatni ezen, szerintem tiszta szándékú, de következményeiben botrányos esetet. De elkerülhetlenül ctükség««nck tartanám, hogy minden gyülekezet jegyzőkönyvileg tetesse alapszabálylyá: 1.Hoey a'három év lefolytával lemondván az elnökség, a' termet hagyja el. 2. Addig, mig az nem történt, senkinek szabad ne legyen indítványnyal lepni fel akár a' volt, akár a1

leendő hivaalnokokm nézve. 3. A' tauaeskozás a' leendő választás felett csak akkor kezdődhessék, ha egy más elnök foglalta el a' lemondás által megürült elnöki széket. Szükségesnek tartanám ezt: 1. Hogy a' gyülekezet választási szabadsága épségben tartassék meg. 2. Hogy a' veszedelmes intrusionak nyaka szedessek. 3. Et ob qnascunque alias causas. Tan meg lesz alkalmunk szölalkoini ezekről. Székács. lik. — A' helybeli espe. gymnasiumnak hagyott 1400 pengő ftokat. 1000 pengőnek kamatjait, az igazg. profes., 400 pengőnek pedig a' tápintézet számára. A' helybeli ev. ekklézsiának hagyott 200 pengő f+

t, a' helybeli r. kath. ekklézsiának pedig 40 p. f. — Ébresszen az Úr több illy jótevőket, hogy bízvást mondhassuk el hamvaik fölött: „Eltetek és élni fogtok." — Igenis! n. nagy-réthi Másáry J. asszony emléket emelt magának sziveinkben, melylyet a' feledés szele le nem dönt! Homolay Endre, gymnasiumi igazg. Oz^gyáni gymvtásiiim. Azon tiszteit férfiaknak, kiket iskolánk sorsa érdekel, van szerencsém hivatalosan jelenteni: hogy i.Ráffay János helyébe, — ki nálunk kél évig közmegelégedéssel működött — az illetők helybenhagyásával, t. Sztamecz Samu, hállai egyetem volt növendéke, tanodánk rendkívüli professorának választatott. Kísérje áldás működéseit! Ez évi növendékeink száma 88, u. m. rhétor 22, synt. 2l>, gram. 46. A' tápintézetben van 50. Helybeli elemitanító, t. Pazár Károly, ad többeknek az éneklésben, és a' zenében is., tanítást. Közli Homolay E., gymnásiumi igazg. Az ,,Egykis adalék Geduly Bogyoszló pünkösti utóhangjai hoz" nem adat! hatost. — Máday es Orgovány urak stipendiumi eszrevrteíeikre, ha szükség lesz, visszajövendek. Annyit megvallhatnak az urak maguknak , hogy feliéve nézeteik valódiságét , illy csupaszon fellépni a' czél elerése tekintetében alig leeud üdvö>. Higyjük a1

jobbét 's tartsuk jobbaknak as embereket, mint a1

millyenek, igy jobban boldogulunk velők. Ezt concretim tessék érteni. Eu is tudom, a1

mit tudok, de még sem akarom tudni, mert nem fot hatom meg ugy, mint orromat, penig ha már vádra kerül a' dolog, én azzal csak akkor szoktam kilépni, ha annak alapjót olly bizonyosan kimulathatom, mint azt, hogy két kezem v»n *s ezen együttvéve tiz ujjam. Addig mindig a' jobbat hiszem *s nem fogok olly czimeket osztogatni, mellyek sem nekem, ki adom sem annak, a-1

kinek adom, becsületet nem szerezhetnek. — Minden régibb vagy ujabb és leenjabb időkben hozzam küldött csikkeket, mellyeket ki nem adhattam, nt. Tor<-k urnák adtam át; kéretnek tehát az illető ur«k, hos>»' kérdezősködéseikkel, szükség eseteken, öt méltóztassalak m^'keresni. Székács. Szerfc©*«t»f záruzó* Midőn ezennel a' Prot. Lap ötödik évi folyama befejeztetvén, a' szerkesztőség ismét nt. Török Pál ur kezeibe megy át: kettős hálával és egykérelemmel búcsúzom. Hálám egyikét a'jó Isten irányában fejezem ki, ki ezen év folytában is érezteté kegyeit velünk. Hálám másikával a' tisztelt közönségnek adózom,azon pártolásért,mellyre lapunkat méltatá. Kérelmem pedig Istenhez és a' közönséghez az hogy e'kegyekben és e' pártolásban mind e' lapot, ! mind szerkesztőtársamat tovább is minél nagyobb mértékben részeltessék ! S z é k á c s J.