Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-12-20 / 51. szám

— tavaszi gyűléskor vmegyére adtuk, 's az előttünk ártatlannak tanúsított tanítón elkövetni szándéklott merényleteért elégtételt kértünk; — most olvasók a' megye leiratát, mellyben szolgabirája tettét roszalja, de a'tanítót is vádolja. E.megyénk az ítélet első részével megelégedve, a'másik rész megvizsgálására — nehogy azt elnyomni láttassák — biztosságot küld. Szegény mesteri ugyan nem te fogsz-e bonyolodni a' hálóba, 's a' kért elégtétel miatt nem te fogsz-e sajnosan lakolni ? I Az otrokocsi egyház sülyedésének okát, — bizonyos dologban oda küldött biztosságunk — néptelensége mellett, fögondnok hiányában lelvén, meghagyók Otrokocsnek és más fögondnoktalan egyházaknak, hogy főgondnokot válasszanak. No hát fögondnoktalan árva egyházak! válasszatok főgondnokot; de ollyant, kinek necsak a' neve legyen, hanem gondja is legyen rátok. Martonfalva, a' paplaképítósre nyert segedelmet toronyba akarja fordítani, miről e.megyénk öt komolyan inti, 's ha ez nem használna, méltányos büntetésről is fog gondolkozni. Szomorú dolog, hogy egyházaink olly keveset gondolnak papjaik kényelmével 's nyugalmával! Tudok e.megyónkben fényes egyházat, hol némelly túlságos gazdálkodók, a' paplak egy részét, —mire pedig olly szüksége volna a' papnak, mint koldusnak az alamizsnára , — egy éjjel nappal zörgő bádogosnak adák 3 évig bérbe, — és csak ez őszön szabadult meg a' szegény pap az egyház alkalmatlan zsellérétől, most is egy özvegy asszonynyal cseréltetvén az ki. Özvegy- 's árvatári pénztárnokunk lemondván, kész fáradozásiért szives köszönetet mondtunk,'s helyette közakarattal K. J—t választók, ellenőréül Sz. J—t; azon utasítással, hogy a' vmegyén leendő betáblázás nőikül pénzt senkinél se ne hagyjanak, se jövőre ne adjanak. Ezen pénztárunk jelen állása 2508 ft 59 kr p.p.ben. Az egyházak és magtárnokok figyelmeztetnek a' főiskola részére gyűlni szokott életbeli jótétemények lelkismeretes kezelésére. Jó volna azok közöl is sokakat, kik szeretik magokat patronusoknak hivatni, figyelmeztetni, hogy felelnének meg tettleg a' szép névnek, *s ne legyenek mostoha fiai az őket táplált közanyának. — Gyűlés végén eszünkbe jutának falusi iskoláink is; és járásonként — a' régi modorban — iskolalátogatókat nevezénk ki. Ez magában keveset ér; gondoskodánk hát arról is, falusi iskoláinkban a' tanítást mint tehetnök sikerdúsabbá, 's e' czélra több egyénekből álló választmány van kinevezve. Égi szellem! légy ott e' választmány munkálatánál, 's ne hagyd tudomány nélkül népedet elveszni!! F. D. — losonczi oktató — bekebelezésért folyamodott, 's mi szives örömmel fogadók a' derék férfiút, társaságunkra egykor nem homályt várva tőle: de azt is hisszük, hogy Losoncz tudja is, akarja is méltányolni a' lelkes oktató ügyességót, f

s nem engedi falusi magányban ismeretlen,, 's jelentéstelen élni le életét, melly más munkakörben áldásdűsabb lehet. Ritka madár a' jó papy de még a' jó tanító is az! Voltak még más folyamodások is 's panaszok tarka egyvelegben; de minthogy azoknál érdekesebb tárgyak is foglalhatnak e' lap hasábjain helyt: most Isten velünk űj egünkön és uj földünkön!!! Borsodi József, r.-szombati pap. Sólti-e^yházvidéki tanítók. Egyletünk két éves, és gyűléseit, az alapszabály szerint, mindenik évben kettőt, pontosan megtartotta. 1845-ben elsőt D.-Vecsén, másikat K.K. Fülöpszálláson. M. évben elsőt Dömscdön, másikat D.-Patajon nov. 10-én. Először is a* Dömsödi gyűlés jegyzökönyvét olvasta fel a' jegyző ; mellynek pontjai közt leginkább feltűnt a' Fülöpszálláson kiadott nevelési tárgyra beérkezett négy pálya-munkák bírálása végett megbízott választmányi tagok véleményeinek jelen gyűlésünkre halasztott nyilatkozata. A* közösvélemény egy illy jeligés munkát: dudva marad dudva között az Ananász, kanász marad, kinek nevelője kanász — itélt méltónak a* hat arany jutalomra. A'jeligés levél felbontatván, név benne nem volt; hanem tiszt: alelnök U. I. úr, kihez a' pályamunkák beküldendők voltak, magáénak vallván, 's pecsétjét bizonyságul felmutatván , a' jutalom néki a' gyűlés előtt tüstént átadatott, — mit ö , a' munka még egyszeri átdolgozása után, elég szerényen, annak kinyomatására kívánt szentelni. Azonban egy másik illy jeligés munka: legjobb örökséget vettél, ha okosan neveltettél — az elsővel csaknem párhuzamba tétetett. A' jeligés levélből Szentmártoni D. K. K. fülöpszállási kántor és tanító úr nevét hallottuk olvastatni, — kinek egy nagy szorgalommal dolgozott czélszerü fokozatú, az egyházmegye által is méltányolt ABC-és könyve is gyűlésünk elé vizsgálat végett felterjesztetett 's elfogadtatott. Föelnökünk tehát, kinek kitűnő nagylelkűségét a' sólti járásbelije^zői egylet is hálás érzelemmel ismeri el, mellynek alaptőkéjéhez 400 ezüst ftal járult, méltányolván a' szorgalmat, 2 aranynyal jutalmazta, a' hivatalos akadályok miatt meg nem jelenhetett pályázót — különösen. A' többi munkák jeligés levelei elégettettek. Miután pedig tekint, elnök úr — ismervén egyletünk még gyenge lábon álló annyagi erejét — miszerint pálya munkák jutalmazására még elégteten; egy nép nyelvén irt, és iskolai kézi könyvül is[használhatandó kis természettan pályamunkául írására ismét 6 aranyat kitűzött: szives egyletünk minden tagját barátságos ebédjére meghívni. Reggeli 9 órától, melly idő alatt minden