Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-12-20 / 51. szám

Schleiermacher fogalomértelmezése: „orthodox mindaz, mi a' régi egyházi rendszer értelmé­ben van, heterodox pedig, mi azon túlmegy4, átalánosan elismerteték, a' kifejezés tehát egé­szen aggodalom nélküli, hogy a' következő té­telben is heterodoxiák ellen rendszabályok érin­tetnek , e' szerint azok iránti teljes közönöség nem javasoltatik, miből egyszersmind azok­nak alapos értelmezésének szükséglete kivi­láglik 's a' zsinat a' tétel változatlan megtartása mellett nyilatkozék; szinte egyhangúan fogadta­tott el a* következő 3 tétel, mellyekre majd semmi észrevétel nem tétetett: 2) ,,A' heterodoxiákra nézve is mindenütt köteleles a' nyilvános tanító részint tiszttársaitól figyelmeztetéseket, mellyek a' testvéri szerénység határai közt maradjanak, részint hivatalosakat elöljáróitól elfogadni. 3) A' presbyterium vagy egyháztagok panaszai tan­szabadsággali visszaélés ellen rendszerintt az egy­házlátogatási hatósághoz, vagy ha e* látogatás be nem várathatik, mindenesetre a' kerületi zsinat­hoz intézendök, melly barátságos kiegyenlítésen fog törekedni 's a' dolog mibenléte szerint a' két félt képviselni vagy felsőbb helyre jelentést tenni. 4) A' felügyelő hatóság körülmények szerint kö­zéphatóság felszólítása nélkül is fegyelmi kezde­ményhez foghat illy visszaélések ellen; csakhogy további eljárásában a' ministeriumok-, kerületi zsinatok-, presbyteriumokkal köteles értekezni 's véleményöket, valamint az erkölcsi tekintet és magaviselet viszonyát a' tan iránti panaszokhoz figyelembe venni." Utóbbi tételnél ohajtá ugyan egy szavazó, hogy a' presbyteriumok- 's kerületi zsinatokkali értekezés mellőztessék, mert az által illyen nyomozásbotrány megnagyobbíttatnék 's az eljárás hosszasra nyúlna; arról azonban nem győződhettek meg a'többiek, hogy felsőbb ható­ságok közvetlen beavatkozása sokkal nagyobb figyelmet ébresztene 's az általok teendő közvet­len nyomozás tovább tartana, mint a' leközelebbi hatóságok által nekik adandó utasítás hozná ma­gával, 's mivel utóbbi határozatoknál is zsinati szerkezet vétetett szemügyre, a1 változtatás meg nem történt. Hosszabb vita keletkezett az 5-ík tételnél. Ha kétes a' tanszabadsággali visszaélés, melly ténynek elismertetett, de értekezödés vagy meg­javulás által el nem intéztetett, foglal-e magában valódi boszantó ellenmondást az egyháztan alap­jai ellen , akkor istenészeti kar véleménye kiké­rendő.Itt egy részről megjegyezleték, hogy az itélö hatóságok mostani's jövendő összeállítása mellett épen nem lesz minden esetben szükséges, hogy véleményt adjanak, igy az ügy itéletökre bízandó. Ez ellen más részről azon aggodalom fejeztetett ki, vájjon tanácsos-e jogot adni az itélö hatóság­nak, hogy valamelly kart véleményadással bízzon meg, mivel a' választás ohajtott itélethozásra ki­látással történhetnék, mi ki fogna kerültetni, ha miudenkor több egyetem adna véleményt vagy joga volna a' vádlottnak azon kart, melly neki részrehajlónak látszanék, el nem fogadni, ez azon­ban ismét oda látszék vezethetni, hogy egyet sem fogadna el. Végre legjobbnak vélélt, ha e' tételt azon hozzáadásokkal fogadják el, miszerint az itélö hatóságnak szabadságában álljon véleményt kérni avagy nem, de a' vádlottnak is joga legyen mindenkor ollyanra hivatkozni. Egy annak előtte nyilvánított ohajtat, hogy illyen vélemények min­dig kinyomassanak, mi a'közvélemény felvilágo­sítására legújabban olly hatályosnak mutatkozott,, szavazáskor különös figyelembe nem vétetett. A' 6-iktétel: 5?Fe gye 'm i Ítélet soha nem ho­zathatik a' nélkül, hogy a' vádlott kihallgattatnék 's védelem- vagy visszahuzásra neki idő adatnék. Hivataltóli fefüggesztés a' botrányeset fokához képest azonnal megtörténhetik" nemtetszés-nyil­vánítást idézett elő azon rosz látszat miatt, melly az által az eddigi eljárásra hárulna; ugy látszanék, mintha valaki kihallgatatlanul 's védelem nélkül függesztetett volna hivatalától fel, föltevés, melly­nek nincs tényleges alapja; de kinyilatkoztatván referens, hogy ezen általános, bizonyára szük­séges határozat épen nem bizalmatlanságból ho­zaték, ámbár voltak, de nem Poroszországban, esetek, mellyek illy védelmet helyeselnek, ezen tétel is elfogadtaték. Azonban alkalmul szolgált még visszatérni egy tag megjegyzésére, melly azon föltevést tartalmazá, hogy a'választmány hivataltóli elmozdíttatást javasolva bizonyosan nem akará, hogy az elitéltet azon kellemetlen polgári következmények érjék, mellyek különben erkölcstelen eltévelyedésekérti hivatalvesztéskor életbelépnek, a' nyilvános tisztelet elvesztését magok után vonják, mi tanért elmozdítottnál nem történhetik. Ez iránt mind referens, mind elnök a' legmegnyugtatóbb biztosításokat adák, név­szerint az utóbb világosan kimondá, miszerint a* tévtanérti elmozdítás nemével mindig másként kell bánni, mint az erkölcstelenségértivei. Legtöbb ellenmondásra lelt a' 7-dik tétel: „Valameddig az uralkodó nevezi ki a' felügyelő hatóságokat, czélszerü leend, hogy azok a' hiva­talból elbocsátásra hozott Ítéleteket csak erősítsék meg 's azokat választmányok hozzanak, mellyek esküttszékek analógiájára a' vádlott tiszttársaiból, kiket a1 tartományi zsinat kormánya választand, egybeállítandók." Már a' szón,, valameddig" meg­ütköztek , mennyiben egy tag az által a' fenálló egyházszerkezet egész elvét fenyegettetve 's a' fejedelmi kinevezésjogot látá kétségbe hozatva lenni; egy másik pedig alkalmat lelt korunk be­tegsége 's minden, mi hatóságnak neveztetik, iránti bizalmatlanság ellen, melly minden, fejedelem ál­tal kinevezettre gyanakodva tekint 's miért az igyen fájdalmasan érintetteket csak tudatuk vi­gasztalhatja, meglehetős keserűen kikelni. Ez el­len referens megjegyzé, hogy e' 7-dik tétel nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom