Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-12-06 / 49. szám

letlen 's fontos tanokat nem foglal magában, ö javasolja, hogy minden oekumenikus és reformatori hitvallás tartalmából készíttessék egy nagy egyetemes hitvallás, melly amazoknak minden tanát foglalja magában; ezzel az egyik résznek elég tétetnék. A" másiknak azzal,miszerint nyilváníttatnék: az ev. egyház e' hitvallásra egyet sem hiteltet meg tagjai közöl, sem világit, sem papot, 's mindenkire rábízza, miről adhat számot lelkismerete előtt. Ezzel nem azt akarja mondani, hogy a* tanítók taníthatnának, a' mit akarnának; hanem csak azt, hogy a' személyt meg kell különböztetni a' hivataltól; erre 's viselésére a' papok mindenesetre meghiteltetendök, de nem formulázott hitvallásra, hanem az ev. egyház elvére. Világiakat illetőleg abban egy az értelem, hogy ök valamelly ker. tan tagadásaért a' ker. egyházból ki nem zárandók. Ki egykori álláspontjára visszatekint 's meg kell magának vallania, hogy akkor hitetlenségeért kizáratott 's elveszett volna, miként hozhatna az kárhoztató Ítéletet a* tévelygőre ? 'S ez a' méltatlanság , mint némellyek a' világbarátokon követtek el. Egyházi téren nem szabad kényszerítésnek uralkodni 's épen az egyházunk elsőbbsége, de eredetileg is egyházunk elsőbbsége, hogy az mitsem tür, a' mi kényszerített. Ha tehát a' nempapoktól eskü nefri kívántatik 's az egyházból ki nem záratnak, ugy az személyét illetőleg paptól sem kivántathatik. Egy paptól sem lehetne hitét kérdeni, különben azt kellene sokkal inkább kérdeni: újra született-e ? Neki joga van tőlünk kívánni, miszerint higyjük, hogy hivatalt tiszta okokból kér. Azonfölül a'ker. vallás nem tan-, hanem életközösség, minek kiemelése Schleiermacher halhatatlan érdeme; ö tehát rá nem áll, hogy a'pap más egyébre meghiteltessék, mint azon Ígéretre, hogy hivatalát az ev. egyház elve szerint viselendi. Ezen ülés utósó szónoka védé a'javaslatot az eddigi megtámadások ellen, aztán jelesül azon indítványt ostromlá, hogy a' vocatio külön symbolumokra egyes községek- 's patronusoknak megengedendő, innen a'papjelöltekre nézve igen rosz helyzeitörs nagy kísértettől tartván, hogy lelkismeretök ellen cselekedjenek. (Folyt. köveik.} K iá .1 f © S ü I í r «m1 a 1 o m. Die Auferstehung des Herrn als Heilsthatsache mit besonderer Rüehsicht auf Schleiermacher .Eine historisch- exegetisch- dogmalische Erörterung von Georg Reicht, Lehrer an der Realschule zu Offenbach a. M. Darmstadt, 1845. n. 8-r. VIII. és 334 1. Ara 1 tall. 15 gr. Egyike a'legfontosb istenészeti nyomozatoknak, miket az ujabb kor e' tárgyban felmutathat, 's kétségtelenül nagy hatást fog a' ker. hittan egé-1 szére gyakorolni. Kenaan, Volks- und Religionsgeschihte Israels. Von Cdsar von Lengerke, Dr. der Theologie und Philosophie ordentl. Professor an der Albertus-Universitát zu Königsberg. 1. Theil: Kenaan. Volks- und Religionsgeschichte bis zum Todevon Josua. Königsberg, 1844.8-r. CXXXVL és 710 1. Ára 3% tall. A* sz. jeles ismerője az ó szövetségnek 's érdemes képviselője a' Gesenius, Ewald, Hitzig, Rödiger, Tuch, Knobel 's mások által követett és ajánlott hermenéuticai elveknek's magyarázati módszernek, mert alapos ós elfogulatlan nyomozás^ lelkismeretes figyelembevétele az előadók által tett vizsgálatok 's hü használása azoknak, óleselmü combinatio üj hypothesisek vadászása nélkül 's pontos megfontolása az okoknak ez vagy amaz vélemény, melly védőkre talált, mellyet vagy ellen sajáti véleményi iránti részrehajló előszeretet nélkül, nyugott vizsgálása 's megczáfolása a' hamarkodó kritika némelly eltévelyedéseinek, és szenvedélytelen ostromlása a' jelenkori tespedő istenészek tudománytalan és csalfa állításainak — ezek azon tulajdonok és előnyök, mellyek a' sz. munkájának minden elfogulatlannál szives fogadtatást biztosítanak (Th. L.—tt.). Versuch einer entscheidenden Erörterung und Beantwortung der Frage, Ob und wie Kirchenzucht in der evangelische Kirche wieder eingeführt werden soll1 Ein Wort zur Verstandigung an alle evangelische Christen, von einem evangelischen Geistlichen Würtembergs. Heilbronn, 1845. n. 8-r. VIII. és 163 I. Ara 12 gr. A' jelen munkában szintolly alapos, mint terjedelmes feleletet kapunk a' czimben érintett kérdésre , az ev. egyházban vájjon szükséges-e az egyházi fegyelem's miként legyen az kezelendő? Ulynemü vállalat annál érdemletesb, mivel az egyházi fegyelem fogalma, 's az ahoz kötött következtetések koránsem olly tiszták még, mint azoknak nyilatkozatai szerint hinnünk kellene, kik a' régi egyházi fegyelem azonnali vagy lassankénti visszaállítását kívánják. Az uralkodó képzetek homályosságának alapja nem annyira a? fegyelem ev. fogalmának nehézségében rejlik, mert a' fegyelem a' sz. írásból 's isten országának lényegéből teljes biztossággal kifejthető, mint tévelyes felfogásában a' b ü n t e t é s fogalmának, melly rokon ugyan a'fegyelemmel, de vele nem azonegy. Midőn legtöbb elöcsahos a' kérdéses ügyben mind a' két fogalmat helytelenül azon egynek tekintik, egyenlő elöreföltevésböl ellenkező következtetésekre jutnak; némelylyek állítják, mivel egyházi fegyelem szükséges,, egyházi büntetéseknek is kell lenni; mások azt vélik, mivel az egyházi büntetések valami evangyéliomatlan 's magában ellenmondást foglal, az egyházi fegyelmet átalán el kell ejteni. A' jelen munkának azon nagy érdeme van, hogy a' két fogalmat egymástól szigorúan elválasztja, megmutatván, hogy az egyházi büntetések általi egy-