Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-29 / 48. szám

nak fenálló törvényeit tiszteletben tartani köteles, Valamíg azokat maga a* törvényhozó testület meg nem változtatja. A* mi pedig azt illeti (a1 mit önök állítanak), hogy a* gyülekezetek választásbeli sza­badsága káros, az ellen nincs sem időm sem ked­vem azon okokat itt elősorolni, mellyeket minden nevezetesebb prot. szerzők munkáiban, kik egy­házi törvényről irtak, bőven fel lehet találni, *s mellyeknek nem tudása prot. lelkészekhez épen nem illik. Csak azt jegyzem meg, hogy a' dolog­nak több oldalai vannak 's a* tiszt, urak, hozzám küldött iratukban csak arról nézik azt, mellyröl a1 katb. atyafiak szokták nézni. Az tagadhatat­lan , hogy az ide tartozó prot. elvek mellett le kell nekünk lelkitanítóknak a' gyülekezetek fölötti uralkodásról egészen mondanunk, meg kell az Is­ten titkaivali hiven sáfárkodással elégednünk, 's el kell magunkkal hitetnünk,hogy minden méltósá­gunk csak a' vallásnak tanítással és példával buz­gón terjesztésében áll, fáradhatatlanul kell töre­kednünk egyfelől predikálásbeli jeles ügyességünk, másfelől nemcsak feddhetetlen életünk, banem pél­dás szelídségünk és okos vigyázásunk által is a' gyülekezetek előtt jó hirt nevet szerezni, 's kö­telességüak végre, ha mind e* mellett is homály­ban maradunk, azt békével türnünk 's bizonyos értelemben a' minket megelőzőre nézve teljes alázatossággal ezt mondani: nem a' gyorsaké a' futás, — vagy sokszor kötelességünk a* minket felülhaladó érdemet megismerünk és keresztelő Jánossal igy szólanunk: annak növekednie kell 's énnekem alászállanom. Azt minden esetre hitessék el a' tiszt, urak magokkal, hogy jóllehet a* választásbeli prot. szabadság az egyházi személyekre nézve néha némelly kedvetlen következéseket szülhet: mind­azáltal az egyházi hivatal méltóságának köztünk elaljasodása, mellyröl sok másokkal együtt önök panaszkodnak, egészen más kútfőkből származik, 's leginkább ollyanokból, mellyeket nem az elöl­járók, nem is a' gyülekezetek, hanem magok a* lelkitanítók fojthatnának el; mert ha igazat kell mondani, meg kell vallanunk, hogy mind a" taní­tásban és hivatalbeli hűségben, mind a1 példa­adásban, mind az emberekkel, különösen iskola­íanítóinkkali bánásban az apostoloktól mindnyájan igen távol vagyunk, némellyek pedig, hogy ne mondjam, sokan, véghetetlenül is távol vannak, Az önszeretet mentetheti velünk hibáinkat; de annyira ne hagyjuk magunkat általa megvakí­tatni, hogy azokat épen ne lássuk. Legyünk elég erősek azokat kárhoztatni 's velők harczolni, 's ha •egészen meg nem tudjuk is győzni, legyünk elég igazságosak, sokakban magunkat okozni, nem vagy törvényeinket vagy elöljáróinkat, a'kik kü­lömben sincsenek ugy hatalmunkban, mint magunk vagyunk," 'sa't. 'sa't. — Igy bold. főpapunk! 's ©sak illy főnök kezében, ki igy gonkolkodotl 's a' >reá ruházott kijelelési jogot illy értelemben gya­korolta, nem lehetett az veszedelmessé. — Azt, a' mi ellene ezen Lapok 1843-dik évi folyama 4-ik számában mondatott: hogy szinte soha sem jeleltetik ki általa azon egyén, a1 kit a' gyüleke­zet kiván, — vagy: a' sup. a* mellé, kit megvá­lasztatni akar, ollyanokat jelel ki, kik épen nem választhatók vagy történetileg már meg is haltak — csak egy felingerült kedély lázas nyilatkoza­tának kell venni, melly a' valótól annyira van, mint ég a' földtől. Egyébiránt, a' superintendensnek feljebb leirt kijelelési joga egész a' folyó évig megállott csak azzal a* változtatással, hogy isk. tanítókat az es­peresek jeleltek ki. A' f. évi többször említett választmány a' kijelelésre 's választásra nézve a' következő, az egyházkerület által is elfogadott elveket alapította meg: 1) A* gyülekezetek szabadon, de mindenkor a' superintendens tudtával választják lelkitanító­jokat. 2) A' megürült gyülekezet előbbi Ielkitanító­jának halála vagy elköltözése után számítandó 21 napok alatt a1 felöl tanácskozik, kit óhajt magá­nak jövendőbeli lelkitanítójának. 3) A' gyülekezet azok neveit, kik közöl vá­lasztani kiván, vagy maga egyenesen, vagy a' megyebeli esperes által haladék nékül felterjeszti a' superintendensnek. 4) A' superintendens azon egyének kijelölé­sében, kik illy móddal elibe felterjesztettek, tar­tozik megegyezni, ha választhatók azok; de joga van azokon kivül még másokat is belátása szerint az illető gyülekezetnek ajánlani. 5) Választható minden a' lelkitanítói hivatalba felavatott ágostai hitvallású egyén, kivéve, ha ka­nonikus hibában volna, 's minden papjelelt, azaz: olly egyén, ki hittudományi pályáját rendesen végezvén, 's a' ker. törvényszék, vagy az egy­házkerülettől e* végett megbízott választmány által, mellynek illyen esetben mindenkor a' su­perintendens az elnöke, szigorúan megvizsgáltat­ván, papi hivatal viselésére alkalmatosnak talál­tatott, 's erről azon választmánytól bizonyítványt is nyert. 6) Minden papi meghívó levél csak ugy ér­vényes, ha az a' superintendens által megerősít­tetett. 7) Iskolatanítót is szabadon választanak ma­goknak minden gyülekezetek, de mindenkor az illető esperes ellenörködése mellett, 's a' meghívó levelet is az esperes erősíti meg. 8) Esperest és esperesi felügyelöt minden esperesség maga jelel ki és maga választ magá­nak 's csak a' választás eredményét tartozik a' superintendensnek 's az egyházkerületnek felje­lenteni. Y. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom