Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-01 / 44. szám

tik; tudhatná annál fogva, hogy midőn kijelentette hallgatói előtt a'felsöség végzése kötelező erejét, és feltartotta hozzá való jussát jövőre: akkor, a' midőn egyrészről papi kötelességét tette — új teherrel nem terhelve, — másrészről többet tett sok másoknál, a* törvénynek tekintete feltartására. Roszul emlékezik R. az ülnöknek a' megrovó közpaphoz intézett szavai idejére is: mert az akkor történt, midőn az elnök jogába vágó közpap, az ülnök maga szelíd mentésére replikázva, ollyan dologhoz is fogott, mellyhez sem érettsége, sem készültsége. — Tudhatná, hogy a' gunymosoly többnyire — mint a' gyakori nevetés — a' tettest magát rovatja, 's szégyeníti. Midőn végre azt állítja R. hogy a' zöldasztal őrjei közöl némellyek azt állították, hogy ugyanazon egy személy lehet egész superintendentia: ki nem látja nyilván, melly kevés hitelű Rinnai, midőn ollyant vakmerősködik állítani, a' melly senkinek agyában, rajta kivül, csak meg sem fordulhat. Azért, emlékező tehetségére nézve az a' tanácsom: gyakorolja Rinnai úr emlékező tehetségét a'tanulás által, és szoktassa a' hü megtartáshoz 's előadáshoz : mert, ha a' szószékbe, az otthon elolvasott jó munkának előadásában is, olly hűtlen emlékező tehetsége: soha. bizony soha ezüst fizetést nem érdemel. Az illyenek kürtölése — mint a1

Bálám paripájaé, a' csudák századát előidézni nem fogja soha. Minthogy a1

Scénák írójának sorsa nagyon szívemen fekszik: szabad legyen még egyre figyelmeztetnem. Magát Rinnamentinek nevezi,'s ha valóságos neve, ugy nincs mit szólnom: de ha költsönözött neve, és azt jelenti, hogy a' Rinna mellett lakik: kérem, hogy közel ne járjon e' folyóhoz , mert félő, hogy a' gonosz lélek, melly üldözi, akkor szállja meg, midőn épen a' partján lesz, és bele ragadja, a' midőn meglehet ugyan, hogy Bethesdára talál és meggyógyul — mit szivemből kívánok — : de az is meglehet, hogy ugy jár, mint a'gergezénusok —; — a' mitől Isten mentsen! — hiszen a' roszakat is tudja használni az okos világ; és senkinek jobbulása felöl kétségbe esni nem szabad. Drávaparti. HLíil- é« belföldi tudósítások. Sclrweizi ügy. Zürichből eztirják: „Legközelebbi időben minden schweizi utasító hatóság ismét a' jezuitaügygyel foglalkodandik. Bernben ez már megtörtént 's a1

határozatban, hogy a'jezuitaügy szövetségügygyé tetessék, minden foglaltatik, mit szabadelvű részről e' kérdés eldöntésére kívánhatni. Mi nem kétkedünk, hogy valamellyik azon rendek közöl, mellyek m. évben ez értelemben adtak utasítást, most az ügyet elejtenék vagy ellenkező értelmű utasításra akarnának átmenni. Schweizban még kevésbé, mint máshol, döntetnek el rövid idő alatt olly fontos és nevezetes kérdések, mint a* jezuitaügy; magának a' tettleg eldöntött kolostorkérdésnek hosszabb időre volt szüksége, mig azt a' szövetség eldönté — végre mégis jogi eldöntésre jutott 's ez lesz aa eset a' jezuitaügynél is, ha a' szabadelvű rendekben nem fog hiányozni a' megkívántató állhatatosság. Legnagyobb remény e' kérdés fölötti szavazás megváltoztatására nézve Baselben látszik, hol a'szabadelvű vagy inkább az igazi szövetségi párt Baselhez illő utasításon nagy buzgalommal dolgozik. Basel hozzájárultával többség nyerve ugyan még nincs, ezt mindazáltal nevezetes lépésnek a' czélhoz kellene mindig tekinteni, őrizkedni kell azonban a1

véleménytől, hogy e' kérdés eldöntésével béke 's egyetértés fogna Schweizba visszatérni. Mig az aargaui kolostorok visszaállítása kívántatni fog, mig a' protestánsok elleni türelmetlenség statusalapelvvé emeltetik: addig sem béke-, sem egyetértésre nem gondolhatni. A* jezuitaügybeni szólásjogról a' szövetség annál kevésbé mondhat le, mivel lényegesen jezuitai befolyás, mi hazánkban e' békétlenséget okozza. Minden engedékenység e' kérdésben boldogtalan visszalépés volna, mit azonban egy szabadelvű rendtől sem várunk (A. K, Z.). Ifrikai miNsiók. Több év óta különféle missiótársulatok dolgoznak a' délafrikai nyugotpartokon hottentották és namaquák közt. Különösen a' rajnai missiótársulat látszik feladatául tenni, az annyira elfogyott hottentottáknak üdvét hozni a' Krisztusban. Hatásáról a' következő tegyen tanúbizonyságot. A' szép fokvárostól 3 órányira Sarepta állomásra jutunk. Ezen állomás még csak létesülöben van. Egy hottentotta tanító iskolát tart 30—40 gyermek számára 's 4—500 lakos közöl 100 —250 látogatja az istentiszteletet, ámbár még nem keresztyének. Sareptától keletre szép völgyben Stellenbosch nagy helység, a' rajnai társulat legrégibb állomása, fekszik. Itt már minden községi rendben van. A' 3 iskolaosztályt 400 gyermek látogatja. Hogy azokban jelesen tanítanak, kitűnik a'fokföldi kormány óhajtásából, mert az minden tanítóhivatalt derék, hivő német tanítókkal kiván betöltetni. Az úgynevezett népiskolán kivül van itt kisdedovóda, iskola felnőttek számára és egy varró iskola. Stellenboschban az ev. gazdag hirdetésének áldása 's a' lelkipásztorkodás hü ápolása félreismerhetlen. Az iskolák 's istentisztelet rendesen és számosan látogattatnak; a' községben van 170 gyónó 's mintegy 1000 templombajáró, kik közt a' keresztelő ige erejét bebizonyítja. Azokra nézve is, kik távol laknak, élő hálává lesz az Isten igéje, melly Stellenbosch körül 6 — 7000 pogánynak hirdettetik. Elismerése jeléül a' kormányzó 75 f.ster. évenkénti ajándékot adott a' stellenboschi legnagyobb iskolának. Az imént nevezett állomáshoz legközelebb, túl a' Breede Rivieren, van a' kies Worcester. Itt a* pogányok közöl 900 látogatják a' templomot 's