Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-01 / 44. szám

taikat, hogy azokhoz mindenki, a' ki akar, hozzá szólhasson. Igy két nap alatt rendesen végezhetjük gyűléseinket, 's még is többet végezhetünk, mint eddig. Hanem ekkor nem 10 — 11 órákor kell gyűléseinket megkezdenünk, mint ez már több izben történt. Meglehet, fognak találkozni, a' kik ezen indítványban pr. szerkezetünkkel valami ellenkezőt fognak találni: de legyen ugy! Mi ugy vagyunk meggyőződve, hogy ezen azuton több rendet fogunk egyházi ügyeinkben tarthatni, mint ezideig tarthatánk, — pedig a* rend talán nem ellensége protestantismusunknak ? VII. Papjelöltek vizsgálata. Ezt csak az utólsó 3 években teljesíti a' ker. törvényszék; az előtt mindenkor a' superintendens kötelessége volt. Maga bold. superintendensünk soproni lelkész lévén, az ottani lyceumban tanuló ifjúságot, főkép a' hittani pályára készülőket éber figyelemmel kisérte, söt még hanyatló korában maga is oktatta őket. Édes örömmel emlékezünk azon órákra, midőn a' hazaszerte tisztelt főpap a' latin 's görög classicusokat előttünk lelkesedéssel magyarázva, azokiránti szeretetre hevíte bennünket. Igy ö nemcsak ismerheté, hanem valóban ismerte is tökéletesen mindazon ifjakat gyermekkoruktól fogva, kik hittani pályára készülvén, felsőbb iskolai intézeteket szándékoztak meglátogatni. Azért épen nem lehet csudálni, ha ezek megvizsgálásában nem volt fölötte szigorú. Különben is nem tökéletes készületü férfiakkal volt dolga, hanem olly ifjakkal, kik még csak ezután szándékoztak magokat a* tudományokban jobban kimivelni, 's ezektől az utat magok tökéletesítésére elzárni, — főkép, miután azok, kik lelkészi hivatalra egyátalában alkalmatlanok lettek volna, ugy is eleve oda utasíttattak általa, hogy más pályát válasszanak magoknak, — kegyetlenségnek tartotta. Ez adhatott okot az 1844-diki egyetemes gyűlés alkalmával egy bányakerületi fiatal lelkésznek azon meggondolatlan vádra, hogy „a1

dunántuli superintendens egy óra alatt huszonhét ifjat bocsát át a' vizsgálaton." Meggondolatlannak mondánk ezen vádat, 's méltán, mert azon 34 év alatt, mig bold. Kis János viselte nálunk a' főpapi hivatalt, tizenkettőnél több soha sem vizsgáltatott meg általa egyszerre;'s ezeknek megvizsgálására négy óránál kevesebb soha sem fordíttatott Ezen úgynevezett candidaticum examenen kivül más vizsgálat alá nem vettettek ifjaink mind addig, mig lelkészi hivatalt nem nyertek. Ekkor ismét a* superintendens teljesítette a' vizsgálatot, maga mellé rendelvén egy esperest 's néhány tudósabb lelkészeket. Fölötte szigorú ezen vizsgálatok alkalmával sem volt, mert itt ismét nem kiképzett papokkal volt dolga 's több izben kellett tapasztalnia, hogy gyengébb készületü ifjakból utóbb jeles papok váltak, mig gyakran a'legjobb készületüek utóbb elhanyagolván magokat, igen középszerű emberekké lettek. De különben sem egyezett meg szelíd atyai indulatjával, hogy valaki előtt azon pályát, mellynek ifjúkora legszebb éveit szentelé akkor, midőn már mást alig választhata, elzárja. Innen történt, hogy 32 év alatt, míg ezen vizsgálatokat ő teljesíté, egy papjelölt sem vettetett általa vissza. 'S pedig mind e' mellett is ugy vagyunk meggyőződve, hogy a' papi kar nálunk semmivel sem áll roszabb lábon, mint ar többi egyházkerületekben. Ennek tanúbizonyságául szolgálhat az, hogy azon közel 200 papi egyén közül, kik bold. superintendensünk által avattattak fel, nem tudunk többet négynél, a* kit utóbb vétsége miatt papi hivatalától el kellett mozdítani, 's még az, hogy egy nálunk egészen készületlennek talált ifjú, miután a'f. e. máj. 6-kán tartott vizsgálat alkalmával visszautasíttatott, tüstént egy szomszéd egyházkerületbe ment által, 's az ottani superintendens által megvizsgáltatván, minden fenakadás nélkül felavattatott. — Az, hogy a' soproni gyülekezet nem tud vagy nem akar egyházkerületünkben a' maga számára lelkészt találni, még nem bizonyít ellenünk semmit, mert megfordítva más egyházkerületekbeni legelső gyülekezeteknek is tudott 's tud egyházkerületünk kitűnő papi egyénekkel szolgálni. Példákkal, ha kell szolgálhatunk. Rendszerünk a' papjelöltek vizsgálatát a' ker. törvényszékre bizta s ezen rendelését az 1844-diki gyűlés 51 p. alatti határozata életbe léptette. Ennek következtében oct. 9-én Kőszegen összeült a' törvényszék, megvizsgálandó néhány papjelöltet. Itt azonban egy kis nehézség adta elő magát. Maga a' superint. ezen törvényszéken nem volt jelen, 's utóbb sem vett részt többé ez időtől kezdve a' papjelöltek vizsgálatában, — a* jelenlévő vizsgálók pedig, talán egyet vagy kettőt kivéve, illy ügyekben még soha sem foglalatoskodtak. Az elvek, mellyekhez magokat alkalmazniok kellett volna, nem voltak meghatározva, —legelsöbben tehát ezek fölött kelle tanácskozni. Meghatároztatott, minő tanulmányokból's hogyan kelljen a' papjelölteket megvizsgálni, 's általában az illy eljárásra nézve egy jónak 's czélszerünek nevezhető utasítás készíttetett, olly határozattal, hogy az kinyomatván , mind a' papjelölteknek, mind a' vizsgáló bíróságnak jövendőre sinormértékül szolgáljon, — de ezen utasítás,—a' jó Isten tudja, melly ok miatt — soha sem látott napfényt. Igy sem a' papjelöltek,sem a' birák nem tudják mind e' mai napig, mihez kelljen magokat tartaniok, csak — ibant qua poterant. — S a' mi ezen helyzetet még bajosabbá teszi, az, hogy a' vizsgáló bíróság majd mindannyiszor változik, a' 60 törvényszéki ülnökök közöl mindenkor azok lévén kiküldetve, a' kik a' gyűlésen épen történetileg jeleuvannak, 's rendszerint foglalatosságokra elkészülve, sőt még csak a' szükséges könyvekkei *