Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-01 / 5. szám

kévé alakulván, már többé minden egyháztagok segélye és támasza szükségesnek nem tartatik a' magyar egyház az első keresztyén egyház felvett jellemét jelenkorig megtartotta, vagy azért, mivel különbözvén a' némethoni egyházaktól, a1 magyarhoni evang. egyház jogai, örökös harcz között, az egésznek tanácsa, ereje és segélye által voltak megóvhatók; vagy mivel a' magyar evangyélmiak a' megyei és országgyűlésekben összpontosított polgári alkotmány által vonzatva, egyházi ügyeiket is e' polgári alkotmány mintája szerint rendezve, önként ölték fel az elv természetében rejlő első kereszt, egyház alakját. És hogy a' magyarhoni evangelicusok, olly számos viszontagságok közepett, lételöket, azon isteni erő és élő lelken kívül, melly minden igazságban, de főkép a' vallásosban rejlik, leginkább azon szerkezetöknek köszönhetik, mellynél fogva minden tag tanácsadás- és segélyre van felhíva, annál bizonyosb, minthogy a'közügy, melly mindenkit érdekel, közlelkesedést szokott ébreszteni. Némethonban azon közönyösségi hajlam, melly egyidö óta protestánsok közt mutatkozik, és a* vallás iránt csökkenő lelkesülés, mellyet a' reformatio emlékezete a* mély álomból felrázott, valamint más részről a* pietismus és újra támadt vallásos felekezetek onnan származtathatók, hogy az egyház-ügy megszűnt közös ügy lenni, — minélfogva mások,kisebb s nagyobb mértékben levén vallásosak, vagy közönyössé, vagy pietistává, vagy misticussá váltak, melly két bajról honunkban semmit nem tudunk, mivelhogy a' szérencsésb magyarhoni protestánsok elődeik egyházi intézményeit, mellyek jelenleg Némethonban az evang. egyházi alkotmányról kiadott iratokban annyi panaszszal vitattatnak, állhatatosan megtartották. A' választmány tehát, az egyháznak helybeli, esperességi, kerületi és egyet, gyűlésből, rendkívüli esetekben pedig zsinatból álló alkotmányát, biztos védpaizsul tovább is megtartandónak véli. Hogy azonban ezen intezetek czéljoknak megfeleljenek, és a' nagyobb összejövetelekkel többnyire együttjáró rendetlenség, mennyire lehet, elkerültessék : a' választmány némelly módosításokat, mellyek által t.i. az egyház lényege és szelleme nem változik, hanem inkább tisztasága eszközöltetik, bátorkodik ajánlani. — Illyenek: 1-ör. Több egyházaknak esperességgé alakulási természete kivánja, hogy az egyházak minden tagjai a' közügyek tanácskozásában részt nem vehetvén, — minden egyház követek által képviseltessék, az esperességi küldöttek a' kerületit, a* kerületi küldöttek pedig az egyetemes gyűlést képezzék; ezeken kivül a' gyűlésbe mindenkinek szabad legyen a' bemenet, sőt minthogy a' jó ta*) Itt az eredetinek értelme sántikál 's igy nem állok jól a1

fordítás hűségéért. Átalában megjegyzem, hogy az egyetlen eredeti példány, mellyhez juthattam, nagyon roszul volt irva. Sí. lács, akárkitől származzék is, mindig jó marad: anácskozási és javasló szavazattal is birjon, — iz eldöntő szavazat azonban aC több egyházakat s esperességeket képviselő gyűléseken, azoktól, :ik azokat nem képviselik, megtagadtassék. — Uon joggal és szavazattal, mellyel a' különösen iiküldöttek felruházvák, azok is bírjanak, kik hivataluknál fogva, mellyet az egyháztagok bizalmából viselnek, képviselői jellemmel ékesítvék; Ilyenek az esperességi gyűléseken az egyházak elkészei és felügyelői, kerületin az esperességi elügyelők és esperesek, az egyetemesen a' keületi felügyelők és püspökök. 2-or Ezen választmánynak a'szövetséges al;otmány természetével teljesen ellenkezni látszik iz: hogy valamelly szövetséges gyűlés határzatai és végzetei, érvényesség végett, előbb a' gyűlés kiejészítö részeinek terjesztessenek eleibe, p. o. a* területi gyűlés határzatai az esperességeknek, ízekéi pedig az egyes egyházaknak. Mert több ígyházak épen azért lépnek szövetségre, hogy a' íözügy köztanácskozással döntessék el; mert /agy a' szövetséges gyűlés képviseli kiegészítő •észéit 's ekkor a' részeket kötelezi, vagy pedig lem, 's ekkor a' gyűlések hatástalanul működnek, A' mint t. i. valamelly gyűlésnek határzatai egy felsőbb gyűlésnek méltán terjesztethetnek elébe: agy ellenben, ama rákmenetü utalás és hivatkozás az alsóbb részekre, mint látszik,a' szövetség természetének, a'jó és helyes rendnek ellenére 's a' közügyek tárgyalásának halogatására csúsztattak be. 3-or A' választmány azon véleményben van, hogy a' gyűlések működése egyedül határozatok (statuta) hozatalára 's az egyházi ügyek kiviteli módjának megállapítására terjedhet ki, részint azért, mivel a' gyűlések ritkán tartathatván, az igazgatás és végrehajtás általok nem gyakorolíathatik; részint pedig, mivel a' gyűlési szavazatok száma nem levén határozott 's ennélfogva a' birói hatalom nem ruházlathalik reájok. Ugyanis az igazgatási és végrehajtási szövetséges képviselet épen azért szükséges, hogy a' gyűléseknek imént említett működését eszközöljék, míg ellenben a' birói hatalom csak külön megbízás által ruháztathatik reá. A' gyűlések köréhez tartozik tehát a' haza polgári törvényeivel és egyház kánonaival megegyező szabályokat alkotni; nem különben új rendeleteket hozni be, segedelmeket kérni, ugy szinte az egyházi hivatalok betöltése s az igazgatási és birói hatalommal felruházandó tagok kiküldetése csak a1

gyűlést illethetik, a' mennyiben t i. a* gyűlések képviselői azon részeknek, melylyekböl alakulnak. Ezen gyülésekrőli vélemények előmutatására a' választmány annál inkább felhivatva érzi magát, minthogy azok a' gyűlések természetével és régi szokásokkal megegyezők, 's általok az intézetek tisztasága, mellyek, mint minden emberi intézetek, elfajulhatnak, megőriztethetni reményltelik