Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-10-04 / 40. szám
vitásra van irányozva. — Őszinte fájdalom égeti szivét, midőn az eltaszítás kínos szükségét látja, 's mig lehet, ismételve kész mentő karjait szerelettel terjeszteni ki a' sülyedö szerencsétlen felé: de kész kiszakasztani szivéből legédesebben ápolt hajlandóságit is, ha a' rák orvosolhatatlan, 's az eltaszítás áldozatát, melly nála mindig áldozat, megtenni erkölcsi törvények fensőbb kötelességei kívánják. Nem a' félelem tehát az, mi az illy tanító előtt a' nemesen képzett ifjúi szivet meghajolni készti, hanem erény kölcsönös elismerésén 's becsülésén alapuló tisztelet; sem a' tó hullámi közé vetett lécz értelmébeni gyávaság az, melly a' tanítványt illy tanítójához biztos közeledésre inti: hanem az emberszeretet jótékony melegétől áthatott nyájasság és szelíd bánás, melly felé, mint éltető sugárú tavaszí nap felé, önkénytelen fordulnak az ifjúi szivek tárt kelyhei. — E' néven, az ifjúság barátjának nevén lőnek nagyokká és halhatatlanokká az ó és ujabb kor számos bölcsei, kiknek áldott emiékök az emberiség történeteiben nagy hódollatók ragyogó emlékénél tiszteletesb helyet foglal; a' szép-lelkü Gellérlet említem csak, 's az örökké való Szókratészt, kiben fényesen megbizonyítá az utóvilág, hogy az igazi érdem nem hiában hivatkozik a' késő maradók igazságos birói székére. Legfényesb jutalom, miben illy tanító részeltetheti jó tanítványit, helyeslő megelégedésének és szeretetének éreztetése; leghathatósb ösztön, mellyel őket a* rosznak kerülésére 's az erény tiszteletére serkentheti, a1 nemes büszkeség és becsületérzés Fölébresztése ; legnagyobb fenyítés, mellyel a'gondolatlan kihágásokat kötelesség ösvényére visszautasítja, roszaló helyben nem hagyása, 's legnagyobb büntetés, mellyel az elvetemedettet sújtja, szivének bezárlása, 's szeretetének megvonása. — Ah, vájjon remélhetem-e, hogy a' ti kebleitek illy magasb nemű jutalomra, ösztönre, fenyítékre és büntetésre eléggé érzékenyek, eléggé fogékonyak lesznek? remélhetem-e, hogy midőn én titeket, nemes születésű *s neveltetésü— és a' misokkal fontosabb, nemes erkölcsű s jellemű ifjakat illető bánásmóddal tisztellek meg, ti viszont engemet nemes születést és lelkületet tanúsító viseletetekkel ajándékoztok meg? Nem, én nem fogok ti bennetek csalatkozni; ti nem fogjátok énbennem félreismerni a'feddhetlen szigorúságú, de szóval, tanácscsal, tettel, mindenemmel titeket boldogítani, segíteni kész barátot, ki egyedül a' nemtelen elvetemültségnek, de nem az ártatlan és nemes örömöknek ellensége. — Soha ne érjen engemet azon nehéz vád, hogy valakit közöletek, szenvedélyektől elragadtatva, méltatlanul megkeserítettem : de soha ne piruljak önlelkem birói széke előtt azon hanyagságért is, hogy midőn módom lett volna titeket szorgalomra, rendszeretetre, pontosságra, hűségre,. nemes erkölcsökre 's tettekre, a' rosznak, az aljasnak eltávoztatására inteni, buzdítani, kényszeríteni: azt saját lelkismeretem ellenére, a' ti megsirathatatlan károtokra, 's a' közjó nagy veszteségére, valaha elmulasztottam volna: meri tudjátok meg, hogy az idejében való feddés és jó czélra irányzott fenyítés is a' barátság szent jogai közé tartozik. Jertek! azért, a' szó legnemesb értelmében vett ta— • nulólársaim és barátim! nyújtsatok bizodalmas jobbokat azon szép viszonyoknak, mellyeket szavakkal előadók, teltei is életbe léptetésére. De áttérve egyszerű beszédemnek ígéretem szerinti második és igen rövid czikkelyére: merész vállalatnak láttassék bár első tekintetre, hogy tanítói álláspontomat minden oldalról tisztán felfogandó, azt nemcsak a' tanuló ifjúsághoz, hanem különösen a' nagytekintetü pártfogó testülethezi viszonyaiban is, csekély belátásomhoz képest, magam és a' nyilvánosság elébe állítani próbát teszek: ugy hiszem mindazáltal, hogy a'jogszerűség imez századában minden hivatalnoknak önmagával 's körzetével ekként előre számot vetni, sok kellemetlenségek kikerülése, sok homályos viszonyoknak tisztába hozása végett, nemcsak üdvös, hanem minden tekintetben szükséges is: mert e'nyomozás eredménye leszen egyszersmind a' két fél közötti szent szerződésnek becses oklevele, 's az előforduló kétes esetekben útba igazító biztos gönczölcsillaga. 'S ugy hiszem, hogy alig bizonyíthatnám meg bármi által is inkább a' nagytekintetü iskolapártfogó kormánytest iránti őszinte hódolatomat 's tiszteletemet, méltányosságában 's korszerű felvilágosultságában vetett határtalan bizodalmamat, mint midőn olly kérdésnek rövid megfejtésébe bocsátkozni bizton bátorkodom , mellynek szőnyegre hozásában méltán lehetne az értelmetlenek megbotránkozásától tartanom. Szerencsés én! hogy e' tekintetben teljesen nyugodt lehetek a' nagy-tekintetü pártfogó kormánytest fölemelkedett gondolkodás-módjának ellenében; söt bátran remélhetem, hogy miután tiszta keblem ömlengései szerény ajkak csatornáin igény és követelés nélkül, alázatosság kristálycsöppjeiben csörgedezendnek alá: leplezetlen nyiltszivüségem szózati a' tekintetes iskolai pártfogó kormánytest müveit lelkű egyedeinek keblében nemcsak helybenhagyásra, hanem sokszoros és örvendetes viszhangra találandnak.—Azt mondom tehát először is, hogy a' tanítói hivatal nem valamelly idegennemü, 's a' müveit világi rendek állásától osztály szerint elkülönözött, szerzeti vagy kaszti értelemben elszigetelt hivatal, mellynek a* pallérozott osztályoktóli különbözését még öltönye saját szinében 's szabásában, sőt társalgási alkalmazkodásának feszesen-komoly ünnepélyességében is kitüntetnie kelljen; csak vastag pedantismus alapíthatá illy nyomorú költségekre a' tanítói hivatal méltóságát, olly korban, mellyben annak befolyása alóli mentességgel fejdelmek és fejdelmi udvarok, 's a' világi legfényesb hivatal-