Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-09-27 / 39. szám
*g ennek osztályai számához képest egy-két segéde. Igy azután a' tanítmányok is szakrendszer szerint lennének felosztva, ugyanazon egy tanító is tanítaná minden osztályban ugyanazon tudományt; de a' költség is nagyon kiméltetnék a' tanítók fizetését illetőleg. A' nép- polgári-, és gymnasinmi-osztályokban az éneklés, muzsika, irás, rajz és testgyakorlat tanítása állandó tanítókra bízatnék; 's ezek lehetnének ugyanazon egyének, kik egyszersmind a' képezdébenis működnének. A1 többi tárgyak tanítására pedig ideiglenes szakrendszer szerint, de ugy, hogy ugyanazon egyénre 3, legfelebb 4 rokon tudomány, 's nem több, mint 2 — 3 osztály tanítása bízatnék. — A' szakrendszer szerint választott tanítóknak pedig évenként csak egy harmada lépne ki hivatalából, 's igy évenként csak ennyi űj tanító alkalmaztatnék; ezek is pedig ugy, hogy alkalmaztatása előtt mindenik egy évig lett légyen elődjének gyakornoka, kinek minden tanításain megjelent, 's talán betegsége esetében helyét töltötte be. Ezen gyakornokoskodásra szánt év pedig a' praeparandiai öt év után következnék, a' mikor az ifjúnak semmi más elfoglaltatása nem lenne. Még egy Függelék járul a' könyvhöz, mellyben sz. a' tanárok választásáról, képezdei és kézi könyvek készítéséről,'s a'tanítók évenkénti gyűléseiről nyomosán értekezik. 0 nem barátja a' tanári szék csőd általi betöltésének, 's megmutatja, hányszor eshetik példa a' csőd szabályainak kijátszására akár nemtelen utak, akár a'puszta véletlenség miatt. Tehát minden más tekintély mellöztével olly egyének közöl választaná a* képezde első tanárait, kik első önmunkásságukat is tanítással kezdék meg annak idejében, azóta pedig a' magán- és köztanítói pályán, vagy ha lehet, még a' népnevelés körében is folytonos gyakorlatában voltak azoknak, miket, mint képezdei tanárok, a' képzendő tanítóknak átadni kötelesek leendenek, 's igy a' bennök helyzendö bizalom meg nem szégyenülése iránt legalaposabb reményt nyújtanak. Azontúl pedig olly férfiakat kellene választani, kik már a' képezdében a' tudománynak nemcsak elméleti oldaláról, hanem gyakorlatilag is, mint sikeres tanítók kitüntették magukat. Igy be lenne hozva elvben azon megbecsülhetetlen rendszer, — a' magánytanítók (docensek) és rendkívüli tanárok rendszere —• melly a' némethoni egyetemeket annyira felvirágoztatta. Némethonban próbára teszi a' tanítóságra készülőket ezen intézkedés, a* nélkül, hogy irányukban a' status vagy bár ki magát valamire kötelezné. Nálunk a' képezdei öt évi folyam 's az ezt követő 3—4 évi tanítóság tenné illy próbára az ifjakat; ez idő alatt mindig lehetne már előre kiszemelni alkalmatos tanárokat ; mi ifjú tanítóinknak is nemes ösztönül szol- j gálna kötelességük minél pontosabb teljesítésére. Ekkor nem jutnánk soha azon kellemetlen helyzetbe, hogy valamelly kitűnő tudományu, de a* módszeres előadás hiánya miatt tanítóságra alkalmatlan férjfiut csak azért legyünk kénytelenek tanári székében tűrni, mert mi zártuk el más életpályától. A' kézi könyvek készítése módjáról való értekezésben, ismertetőnek legjobban tetszik azr hogy a* legjobbnak ítélt könyvet se legyen szabad megjelenése után egy évtizeden túl, egyszer megjelent állapotjában használni, ha ugyan tartalma a' haladó világ kivánatához időről időre czélszerü átalakítást enged. Igen üdvös lenne végezetre, ha azon javaslat életbe léphetne mindenütt, minek első része a' helv. hitvallásuak békés-bánáti egyházvidékében már életbe is lépett; ha t. i. minden 6—12 egyházak lelkészei közöl egy, ezen egyházak iskoláit minden félévben legalább egyszer sorra járó és megvizsgáló, 's közvizsgálataikon censoroskodó úgynevezett födékán választatnék, 's e' mellé a* tanítók közöl egy al-dékán. Az al-dekán minden két hónapban egyszer összejönne — de mindig más-más községben — tiszttársaival legalább egy nap tartandó gyűlésre, hogy ott a' praeparandiában gyakorlott tanítói 's népnevelői eszmecseréléseket folytassák; ezen gyűlésről a' födékánnak jelentést tenne, ki aztán az egyházvidéket, 's ez által közvetve az egyházkerületet tudósítaná. Az egyházkerületi minden tanítók pedig évenként egyszer egy a' praeparandiának valamellyik tanárja elnökösködése alatt tartandó nagy gyűlésre hivatnának össze. — Tárgyait tennék ezen gyűlésnek: főleg olly Írásban és élőszóval! értekezések, mellyekben részint az elnök ismertesse meg a' tanítókai a' nevelés és tanítás ügyének a' közelebb lefolyt évben feltűnt kincseivel; részint azok sorolják neki azt elő, mi nagyszerű, ritka 's figyelmet érdemlő jelenésnek ők tanítói hatáskörükben közelebb tanúi voltak; vagy minek értelmezését saját tudni-vágyásuk, más helyre is alkalmazását pedig ügyszeretetük javasolja. Hogy igy midőn egyfelől a' tanítók alkalmat nyernek egymást hivatalos működési érdemök mértékével mérni, másfelöl maga a' község, mellyben ez összejövetel történik, szokjék ezen gyűlés- 's ennek tárgya a' népnevelés iránt komolyabb gondolkozásra térni. A' praeparandia tanára pedig, ki az itt egybegyűlt tanítók közöl egyben megdicsőülve, másban tán meghiusulva látná régi reményét, ezen jelenések okainak fürkészéséböl 's az egész gyűlés tárgyaiból^ lefolytából meríthető uj tapasztalással térjen mind annyiszor vissza a' praeparandiába, hogy ott aztán annyival czélirányosabban képezhesse az ezentúl képzendőket, kiknek képzési szükségét tanuló szobája falai közt soha ki nem okoskodhatná anynyira, mint igy a'már alkalmazott tanítókkali súrlódásban.